Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:46

Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

20:13

Érmekben gazdag hétvégét zártak a csíkszeredai biatlonosok

19:36

Ha még nem nézed, itt az ideje elkezdeni az új Trónok harca előzménysorozatot

19:29

Véget ért a veretlenségi sorozat, először kapott ki a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Magyarként román egyenruhában

Fotó: Haáz Vince

A rendőrakadémián tanulta meg, mit jelent a tisztelet és a fegyelem, de azt is, hogyan kell zoknit mosni, vagy mosdót takarítani. Cseh Csaba Marosvásárhelyen végzett az Unirea Főgimnázium magyar tagozatán, most másodéves a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián. Úgy érzi, csak előnyére válhat az, hogy magyar anyanyelvű csendőrtiszt lesz belőle, és legfőbb vágya egyetem után Marosvásárhelyen dolgozni.

Hajnal Csilla (R)

2017. november 20., 06:382017. november 20., 06:38

2017. november 21., 12:032017. november 21., 12:03

Cseh Csaba mindig itthon, Marosvásárhelyen képzelte el az életét, sosem akart külföldön dolgozni. Nagybátyja tűzoltóként dolgozik, ő is az akart lenni, de mivel matek és fizika kellett volna a felvételihez, nem azt választotta érettségi után. A rendőri szakmán kezdett el gondolkodni, így talált rá a csendőrségre.

Látott egy videót, ami felkeltette az érdeklődését, és úgy érezte, a csendőröknek aktívabb, keményebb küldetéseik vannak, mint a rendőröknek.

Mivel nagyon jó volt történelemből, és ebből is kellett felvételiznie a román nyelvtan és az angol nyelv mellett, úgy döntött, megpróbál bejutni a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia csendőrképző szakára.

Nehéz volt bejutni

Tavaly végzett a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium magyar tannyelvű osztályában. Az érettségire való készülődéssel párhuzamosan a rendőrakadémia felvételijére is készült, mégis az övé volt a legjobb érettségi átlag az osztályában.

A bukaresti felvételihez először össze kellett állítania egy vaskos dossziét, amely az okleveleken kívül önéletrajzot is tartalmazott, majd egy öt órás pszichológiai teszt következett a marosvásárhelyi rendőrségen. Geometriai, logikai kérdések voltak, majd kétszáz ismétlődő kérdés saját magáról, hogy leteszteljék, igazat mond-e

– mesélte lapunknak Cseh Csaba. Következtek az orvosi vizsgálatok, legalább tíz szakorvoshoz kellett elmennie, laborvizsgálatokat végezni, szemorvoshoz és bőrgyógyászhoz is volt. Ezután Bukarestbe ment beiratkozni, ahol szintén volt orvosi vizsga, aztán sportvizsga. „Ezen a négy kilós medicin ojnalabdát hét méterre kellett hajítanunk, a lányoknál ez két kilós volt.

Következett az 50 méteres gyorsfutás, amit 7,2 másodperc alatt kellett teljesíteni, a lányoknak 8,2 másodperc alatt, utána pedig egy kilométeres kitartó szaladásból bizonyítottunk, ezt 3,45 másodperc alatt kellett megtenni.

Ezután következett az elmélet, külön könyvészetből kellett felkészülni, román történelemből minden kellett, aprólékosan kérték a dátumokat, összefüggéseket, angol nyelv és román nyelvtanból szintén minden kellett” – mondta a marosvásárhelyi fiatal.

Fotó: Haáz Vince

Szótárral tanuló székelyek

Az Unireában jól ment a román, voltak román barátai, kiskorában egy román család is vigyázott rá, így jól megtanulta a nyelvet, de az itthoni romántudást nem lehet összehasonlítani az ottanival. Mint mondja, furcsa volt az elején, hogy az oltyánok nagyon gyorsan beszélnek.

Egy szobában vannak erdélyiek, oltyánok, dobrudzsaiak, és nem lehet tudni, hogy kivel kerülsz össze, de segítőkészek a fiúk.

Vasárnap esténként, mikor mindenki visszamegy a bentlakásba, és hozza az otthonról felcsomagolt ételt, akkor közösen eszünk. Fontos, hogy

Bukarestben nincs magyarellenesség, nem is tudják, hogy van ilyen. Nem is vették észre először rajtam, hogy magyar vagyok, ugyanúgy kezeltek mint mást. Pozitív dolog volt számomra, hogy a tanárok és a parancsnokok ugyanúgy viszonyultak hozzám, mint a többiekhez, sosem éreztették velem, hogy magyar vagyok.

Magyarként viszont többet kell tanulni, vannak székely kollégáim, akik nem tudtak románul, amikor bekerültek. Szótárral tanultak a vizsgákra, néha én is meg kell nézzek kifejezéseket, de egy év után jól megtanultak ők is, én pedig sokat bővítettem a szókincsem, már kezdek jogi nyelven is tudni. A csendőrségen három katonai és nyolc jogi tantárgyam van, hasonlít a jogi egyetemhez, de vannak katonai tárgyak: önvédelmet tanulunk, katonai kódexet, szabályokat – mondta el a rendőrakadémiára járó fiú.

Kifényezett bakanccsal

„Amikor odaérsz, van egy háromhetes felkészítő, amelyen megtanítanak arra is, hogy hogyan kell kimosnod a zoknidat, hat előtt öt perccel fel kell kelni, kimész tornászni, egész nap feladataid vannak, minden nap be kell vállalnod egy-egy épületrésznek a takarítását, van, hogy a folyosót, van, hogy a mosdót.

Minden nap egyenruhában, kifényezett bakanccsal és borotvált arccal kell órára járni. Vannak feletteseid, meg kell tanulnod, hogy mi a tisztelet, mi a precizitás, fegyelem. Megváltoztat egy kicsit, de szerintem ennyi fegyelem kell mindenkinek az életébe. Én is úgy érzem, változtam, és egyáltalán nem bántam meg

– vallotta be a marosvásárhelyi fiatal.

Tavaly összesen kilenc hely volt meghirdetve a magyaroknak: a rendőrségen öt, a határőrségnél kettő és a csendőrségnél is két hely volt fenntartva számukra, plusz még néhány hely más kisebbségieknek, és külön a romáknak. A rendőrségi helyekre jelentkeznek a legtöbben, a magyaroknak fenntartott öt helyre 18-an, a határőrségnél senki, a csendőrségen pedig a marosvásárhelyi fiatal egyedül volt két helyre. Idén hat helyet hirdettek meg összesen a magyaroknak, de amikor legelőször hozták ezt a törvényt, akkor 13 hely volt fenntartva, viszont az igények csökkenésével, a meghirdetett helyek száma is csökkent. Tavaly jutott be először magyar lány az akadémiára, aki Szászrégenből jelentkezett, idén még kettő bejutott.

Hazajöhet a pályakezdő

„Az egyetem három év, utána van hat hónap felkészítő periódus, de miután lejár a három év, egy év jogi egyetemet is elvégzünk, mert elismerik az itteni jogi tantárgyakat, és egyéves képzés után kapunk jogi diplomát is. Ezután mesterizni kell, hogy tudjunk rangban fejlődni, legtöbben meg is csinálják ezt. Felsőfokú tiszt is lehetsz, de nehezebb a doktori, hiszen egészen újat kell kitalálni valamiből, de ha megvan a doktorid, akkor lehetsz tábornok is.

Nekem a legfontosabb az, hogy egyetem után jussak vissza Erdélybe, utána pedig az, hogy haza, és kerüljek feljebb a ranglétrán. Előnyöm, hogy tudok magyarul, mert olyan helyre kerülök, ahol vannak magyarok is.

Nem mindenki kerül egyből ilyen helyre, aki végez, de mivel hiány van tisztekből és altisztekből is, most könnyen haza lehet kerülni.

Sok magyar azt hiszi még ma is, hogy a rendőrnek románnak kell lennie Romániában. Amikor én fontolgattam a döntést, akkor is hallottam, hogy nem jó a nevem, nem fog sikerülni, de ez nem igaz, mert ugyanolyan esélyekkel indulunk, mint bárki más

– fogalmazott a marosvásárhelyi fiatal.

Fotó: Haáz Vince

Tavasszal kell érdeklődni a megyei rendőrségnél, ott elmondják, hogy mikor kell jelentkezni a megyei kapitányságon, ahol adnak jelentkezési lapot, és kezdődhet a dosszié összeállítása. Nem számít az érettségi átlag, csak az oklevél, de ha az elméleti vizsgán ugyanakkora lesz az elért pontszám, mint egy másik jelentkezőnek, akkor számításba veszik a román érettségit, aztán az érettségi átlagot.

„Alhadnagyként végeznék, ez az első tiszti rang, csoportparancsnoki funkciót kapnék, ezzel hat embernek a felettese lennék. Vannak esetek, amikor szakaszparancsnoki tisztséget kapsz, ez 30 embernek a felettesét jelenti, a csendőröknél katonai rangokat használnak, a rendfenntartásban dolgoznék” – mondta.

Hiány van tisztekből és altisztekből is,

a kolozsvári meg a câmpinai rendőraltiszti iskolát két évről kilenc hónapra rövidítették, ez négy hónap elméletet, három hónap gyakorlatot jelent.

Ez nagy esély, mert egy altiszti pálya is nagyon kiváltságos, jó egy fiatal, de akár egy középkorú számára is – véli Cseh Csaba. Mint kifejtette, az a legjobb ebben az egyetemben, hogy miután elvégezted biztos munkahelyed van, ha nem kerülsz haza rögtön, akkor lakást biztosítanak, sosem kell félned attól, hogy nem lesz fizetésed.

Egy kezdő tiszti fizetés szakosodástól függően 3–4 ezer lej között mozog, az altiszti 2800 és 3300 között, náluk stagnál kicsit, de a tisztek hamarabb fejlődhetnek rangban meg funkcióban.

Cseh Csaba minden hétvégén haza jöhet, és jön is. Tavaly hétköznaponként csak heti egy délután mehetett ki a városba, de idéntől minden délutánja szabad, viszont este fél tízre vissza kell érnie a bentlakásba. Plusz szabadnapokat is kaphatnak, ha plusz feladatokat vállalnak be. Csaba az egyetem udvarán lévő hatalmas rózsakert metszését vállalta el, így többször kapott már szabadnapokat a hétvégéken kívül, amikor mindig haza jön családjához, ahogy most is tette.