
Fotó: Haáz Vince
A rendőrakadémián tanulta meg, mit jelent a tisztelet és a fegyelem, de azt is, hogyan kell zoknit mosni, vagy mosdót takarítani. Cseh Csaba Marosvásárhelyen végzett az Unirea Főgimnázium magyar tagozatán, most másodéves a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián. Úgy érzi, csak előnyére válhat az, hogy magyar anyanyelvű csendőrtiszt lesz belőle, és legfőbb vágya egyetem után Marosvásárhelyen dolgozni.
2017. november 20., 06:382017. november 20., 06:38
2017. november 21., 12:032017. november 21., 12:03
Cseh Csaba mindig itthon, Marosvásárhelyen képzelte el az életét, sosem akart külföldön dolgozni. Nagybátyja tűzoltóként dolgozik, ő is az akart lenni, de mivel matek és fizika kellett volna a felvételihez, nem azt választotta érettségi után. A rendőri szakmán kezdett el gondolkodni, így talált rá a csendőrségre.
Mivel nagyon jó volt történelemből, és ebből is kellett felvételiznie a román nyelvtan és az angol nyelv mellett, úgy döntött, megpróbál bejutni a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia csendőrképző szakára.
Tavaly végzett a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium magyar tannyelvű osztályában. Az érettségire való készülődéssel párhuzamosan a rendőrakadémia felvételijére is készült, mégis az övé volt a legjobb érettségi átlag az osztályában.
– mesélte lapunknak Cseh Csaba. Következtek az orvosi vizsgálatok, legalább tíz szakorvoshoz kellett elmennie, laborvizsgálatokat végezni, szemorvoshoz és bőrgyógyászhoz is volt. Ezután Bukarestbe ment beiratkozni, ahol szintén volt orvosi vizsga, aztán sportvizsga. „Ezen a négy kilós medicin ojnalabdát hét méterre kellett hajítanunk, a lányoknál ez két kilós volt.
Ezután következett az elmélet, külön könyvészetből kellett felkészülni, román történelemből minden kellett, aprólékosan kérték a dátumokat, összefüggéseket, angol nyelv és román nyelvtanból szintén minden kellett” – mondta a marosvásárhelyi fiatal.
Fotó: Haáz Vince
Az Unireában jól ment a román, voltak román barátai, kiskorában egy román család is vigyázott rá, így jól megtanulta a nyelvet, de az itthoni romántudást nem lehet összehasonlítani az ottanival. Mint mondja, furcsa volt az elején, hogy az oltyánok nagyon gyorsan beszélnek.
Vasárnap esténként, mikor mindenki visszamegy a bentlakásba, és hozza az otthonról felcsomagolt ételt, akkor közösen eszünk. Fontos, hogy
Magyarként viszont többet kell tanulni, vannak székely kollégáim, akik nem tudtak románul, amikor bekerültek. Szótárral tanultak a vizsgákra, néha én is meg kell nézzek kifejezéseket, de egy év után jól megtanultak ők is, én pedig sokat bővítettem a szókincsem, már kezdek jogi nyelven is tudni. A csendőrségen három katonai és nyolc jogi tantárgyam van, hasonlít a jogi egyetemhez, de vannak katonai tárgyak: önvédelmet tanulunk, katonai kódexet, szabályokat – mondta el a rendőrakadémiára járó fiú.
„Amikor odaérsz, van egy háromhetes felkészítő, amelyen megtanítanak arra is, hogy hogyan kell kimosnod a zoknidat, hat előtt öt perccel fel kell kelni, kimész tornászni, egész nap feladataid vannak, minden nap be kell vállalnod egy-egy épületrésznek a takarítását, van, hogy a folyosót, van, hogy a mosdót.
– vallotta be a marosvásárhelyi fiatal.
Tavaly összesen kilenc hely volt meghirdetve a magyaroknak: a rendőrségen öt, a határőrségnél kettő és a csendőrségnél is két hely volt fenntartva számukra, plusz még néhány hely más kisebbségieknek, és külön a romáknak. A rendőrségi helyekre jelentkeznek a legtöbben, a magyaroknak fenntartott öt helyre 18-an, a határőrségnél senki, a csendőrségen pedig a marosvásárhelyi fiatal egyedül volt két helyre. Idén hat helyet hirdettek meg összesen a magyaroknak, de amikor legelőször hozták ezt a törvényt, akkor 13 hely volt fenntartva, viszont az igények csökkenésével, a meghirdetett helyek száma is csökkent. Tavaly jutott be először magyar lány az akadémiára, aki Szászrégenből jelentkezett, idén még kettő bejutott.
„Az egyetem három év, utána van hat hónap felkészítő periódus, de miután lejár a három év, egy év jogi egyetemet is elvégzünk, mert elismerik az itteni jogi tantárgyakat, és egyéves képzés után kapunk jogi diplomát is. Ezután mesterizni kell, hogy tudjunk rangban fejlődni, legtöbben meg is csinálják ezt. Felsőfokú tiszt is lehetsz, de nehezebb a doktori, hiszen egészen újat kell kitalálni valamiből, de ha megvan a doktorid, akkor lehetsz tábornok is.
Nem mindenki kerül egyből ilyen helyre, aki végez, de mivel hiány van tisztekből és altisztekből is, most könnyen haza lehet kerülni.
– fogalmazott a marosvásárhelyi fiatal.
Fotó: Haáz Vince
Tavasszal kell érdeklődni a megyei rendőrségnél, ott elmondják, hogy mikor kell jelentkezni a megyei kapitányságon, ahol adnak jelentkezési lapot, és kezdődhet a dosszié összeállítása. Nem számít az érettségi átlag, csak az oklevél, de ha az elméleti vizsgán ugyanakkora lesz az elért pontszám, mint egy másik jelentkezőnek, akkor számításba veszik a román érettségit, aztán az érettségi átlagot.
„Alhadnagyként végeznék, ez az első tiszti rang, csoportparancsnoki funkciót kapnék, ezzel hat embernek a felettese lennék. Vannak esetek, amikor szakaszparancsnoki tisztséget kapsz, ez 30 embernek a felettesét jelenti, a csendőröknél katonai rangokat használnak, a rendfenntartásban dolgoznék” – mondta.
Hiány van tisztekből és altisztekből is,
Ez nagy esély, mert egy altiszti pálya is nagyon kiváltságos, jó egy fiatal, de akár egy középkorú számára is – véli Cseh Csaba. Mint kifejtette, az a legjobb ebben az egyetemben, hogy miután elvégezted biztos munkahelyed van, ha nem kerülsz haza rögtön, akkor lakást biztosítanak, sosem kell félned attól, hogy nem lesz fizetésed.
Cseh Csaba minden hétvégén haza jöhet, és jön is. Tavaly hétköznaponként csak heti egy délután mehetett ki a városba, de idéntől minden délutánja szabad, viszont este fél tízre vissza kell érnie a bentlakásba. Plusz szabadnapokat is kaphatnak, ha plusz feladatokat vállalnak be. Csaba az egyetem udvarán lévő hatalmas rózsakert metszését vállalta el, így többször kapott már szabadnapokat a hétvégéken kívül, amikor mindig haza jön családjához, ahogy most is tette.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!