Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Magyarellenesség Romániában: a szociológusok szerint nem olyan nagy a baj

Fotó: Ferencz Alpár

Noha a szociológusok feltárják a magyarellenességgel kapcsolatos problémákat Romániában, a valódi kérdés az, hogy ezekkel a negatív attitűdökkel mit tud kezdeni a politika – hangzott el a Magyarellenesség Romániában című pódiumbeszélgetésen Tusványoson.

Ferencz Alpár

2022. július 20., 14:512022. július 20., 14:51

Magyarellenesség Romániában címmel tartottak pódiumbeszélgetést Tusványos első napján, szerdán a Kós Károly-sátorban. A diskurzuson Kiss Tamás szociológus, Székely István Gergő politológus és Csite András közgazdász, szociológus, a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont ügyvezetője vett részt. A meghívottak az azonos című tanulmánykötetük és a kapcsolódó kutatás eredményeit ismertették.

A beszélgetést Csinta Samu újságíró moderálta, aki első kérdésében a magyarellenesség megnyilvánulási formáira kérdezett rá. Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa válaszában elmondta: a kutatásban beazonosították azt, hogy milyen témák mentén alakulnak ki a magyarellenes attitűdök a román közvéleményben.

Ahol a legjobban tetten érhető a magyarellenesség, az a nyelvhasználat kérdése. A magyar nyelvvel szembeni intolerancia megmaradt, a nem tökéletes román kiejtéssel szemben maximálisan intoleránsak a román anyanyelvűek

– mondta a szociológus.

Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet politológusa úgy reagált, hogy a magyaroknak nincs diszkriminációtudatuk. „A magyarok elfogadták a nyelvi asszimetriát, és az ebből következő negatív következményeket is” – jelentette ki.

Fotó: Ferencz Alpár

A kutatás górcső alá veszi, hogyan termelődik újra a magyarságkép a román nyilvánosságban – a szakemberek tankönyveket vizsgáltak, valamint azt, hogy hogyan jelennek meg a magyarok a román médiában. A tanulmány utolsó fejezete a román fősodratú politikai szereplőket, pártokat és fontosabb médiatermékeket vizsgálja.

Csinta Samu kérdésére a szociológus elmondta,

azért van szükség hasonló tanulmányokra, hogy meg lehessen különböztetni a diszkrimináció egyedi eseteit, és azt, hogy mit jelent pontosan a magyarellenesség.

Csite András közgazdász, szociológus elfogadhatónak tartja a magyarellenesség mértékét Romániában, úgy fogalmazva, hogy „amit nekem üzent ez az anyag, az, hogy a baj nem is olyan nagy. Meglepődtem a román válaszadók elfogadó hozzáállásán. Eljött az ideje, hogy minden külhoni régióban elkészüljön egy ilyen munka.” Hozzátette,

noha a szociológusok feltárják a problémát, a kérdés az, hogy a negatív attitűdökkel mit tud kezdeni a politika

„Ebben a rendszerben meg kell erősíteni azokat a szakmákat, akik a román nyilvánossággal párbeszédet tudnak folytatni” – jelentette ki.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az oktatási rendszer hátrányos a magyar ajkú diákokra nézve: ők ugyanazt a tananyagot kapják az érettségin román nyelv és irodalomból, mint a román nemzetiségűek, ezért hátrányban vannak az egyetemre való bejutásnál. Az előadók ugyanakkor egyetértettek abban, hogy sikeres a magyar kisebbségi intézményépítés Romániában.