Magyar óvodát avattak Gyimesbükkben

Szentmisével kezdődött a gyimesbükki ünnepség, amelyet dr. Kerekes László, az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye segédpüspöke mutatott be. A püspököt Antal Pál egyháztanácsos és Salamon József plébános köszöntötte a templomnál, a főpap ünnepi beszédében a nap jelentőségéről, a Magyarok Nagyasszonyáról beszélt, kiemelve a gyimesi egyházközségben működő különböző csoportok (ministránsok, cserkészek, rózsafüzér-társulatok stb.) fontosságát, azok szerepét.

Mise után a település templomépítő papjáról, Dani Gergelyről elnevezett iskolánál folytatódott az ünnepség. A tanintézet tőszomszédságában, a futballpálya és vasút közötti telken új óvoda és játszótér, illetve műfüves labdarúgópálya épült.

A magyar állami támogatással épített új óvodaépület előtti téren Antal Etelka, a Dani Gergely Általános Iskola igazgatónője köszöntötte a vendégeket, ünnepi beszédének vezérfonalát a hit és az álom adta: megtudhattuk,

Folytatásként Olteán Péter, Gyimesbükk polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait. A község első RMDSZ-es polgármestere elsősorban háláját fejezte ki mindazoknak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg az új óvoda, majd Horváth István-idézettel szemléltette a gyimesi magyarokra bízott kaszálok, földek, tanintézetek megőrzésének fontosságát.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerint e tájak lakóit, magyarokat és románokat, csángókat és székelyeket a keresztény hitük és Szűz Mária, Boldogasszony anyánk és Babba Mária tisztelete mindig erősebben köti össze, mint bármi egyéb különbözőség, ami e földi világban szét akarná választani őket.

„Ez az óvoda egyfajta elégtétel is mindazon nagy elődeink számára – legyenek magyarok, székelyek vagy csángók –, akik egész életüket fordították arra, hogy a történelem viharaiban oly sokszor a lét és a nemlét határán küzdő csángómagyarság mindig megmaradjon az élet partján, megőrizze önmagát, anyanyelvét és kultúráját a szülőföldjén, egy olyan földön, ahol a Jóisten az emberi történelem mostohaságai miatt a táj és a természet lenyűgöző szépségével kárpótolja a csángómagyarságot.

„Még a legsötétebb kommunista időkben is a csángóság sorsa iránti figyelem – hála Istennek – nemcsak gyufaszálként lobbant fel, hanem örökmécsesként hirdette a világosságot, a virradatot, azaz a magyar közösségek ismételt egymásra találása idejének eljövetelét. Mióta a magyar nemzet 1990-ben visszaszerezte a kommunizmusban elveszett szabadságát, mióta a magyar állam a posztkommunizmus lezárása után 2010-ben végre visszanyerte teljes nemzeti cselekvőképességét,

Az elmúlt évtizedben a felelős magyar politika a magyar állampolgárság biztosításával megvalósította a magyar nemzet békés, határokon átívelő közjogi egyesítését.

Az ünnepég díszvendége emlékeztetett, hogy a „nincs lehetetlen, csak élhetetlen” volt néhai Dani Gergely atya egyik kedvenc szavajárása, azé az emberé, aki nemcsak a gyimesbükki templom legendás építtetője, hanem egyben a csángómagyar lélek mindig szelíd, de határozott építőmestere is volt.

„A csángómagyarság itt, Gyimesbükkön és szerte Csángóföldön több mint egy évezrede bizonyítja, hogy nem az élhetetlenség népe, hogy valóban soha nincs lehetetlen, ha van életakarat és életerő. (…) Köszönöm mindenkinek a hitét és munkáját, ami lehetővé tette a mai együttlétünket! Köszönöm Polgármester Úrnak az önkormányzat együttműködését; kérem, vigye el román kollégáinak annak az üzenetét, hogy

– emelte ki a magyar Országgyűlés elnöke.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke szerint az óvodáról beszél mindenki. „Szeretném kiemelni azt is, hogy elkészült az óvoda mellett egy új műfüves focipálya. Sokat jártunk ide, tizenkét évvel ezelőtt tornatermet avattunk, és mi mindig nagyon jól éreztük itt magunkat. Érezzük, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, hogy összetartozunk, és ez az összetartozás éltet minket, magyarországiakat, és gondolom, az ittenieket is” – mondta el Edvi.

A civil szervezet vezetője büszkeségének adott hangot, hogy az elmúlt három évtizedben sok jó gyimesbükki kezdeményezésnek lehetett részese. Amint a szolgálat illetékese közölte, a gyimesbükki óvoda felépítése és berendezése 230 millió forintba került, a műfüves focipályát 58 millió forintból valósították meg.

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere többek között azt hangoztatta, hogy Gyimesbükk ma nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről, nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is támogatást kaphat.

„A magyarság egyik legkeletibb bástyájában – a szó valódi és átvitt értelmében – vagyunk, ahol évszázadokon át dúlt itt a megmaradás háborúja, amelynek győztesei azok, akik ma itt állnak. Ez a keleti bástya mindig a hitnek volta háza, a templom volt az egyik megtartó erő.

Polgár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke meghatottan állt mikrofon elé, és nagy eredménynek tartotta azt, hogy

„Ahhoz, hogy anyalevünket, kultúránkat megtarthassuk, ahhoz, hogy egy ilyen intézmény létesüljön, hálánkat, köszönetünket fejezzük ki” – mondta Polgár, majd név szerint megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy a csángók számára épített házak, óvodák és sportpályák megvalósulhattak. Köszönetét fejezte ki a gyimesieknek, hogy fontosnak tartják azt, hogy gyerekeik anyanyelvükön tanulhassanak. „Nagyon sokat küzdünk a településeinken, legtöbbször nem egy versenyt kell felvenni a románsággal, hanem ellenállni” – hangsúlyozta Polgár.

Az ünnepség – amelyen Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát dr. Lukács Bence vezető konzul képviselte – a helyi magyar iskola népviseletbe öltözött óvodásainak és iskolásainak verses, zenés és táncos előadása tette színesebbé, majd Kerekes László püspök megáldotta az épületet és a jelenlévőket, az esemény díszmeghívottai pedig elvágták a jelképes avatószalagot.