Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:05

Egymás ellen dönti el a továbbjutást a Corona és a BJAHC a Kontinentális Kupában

21:39

Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló

21:32

Megőrizték előnyüket a végjátékban a Marosvásárhelyi VSK kosarasai

20:50

Futószalagon gyártották a gólokat a Sportklub fiataljai

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Senki sem menekül a fekete kukáktól: Csíkszéken is elkezdik megkötni a szerződéseket a hulladékszállításra

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Számos néphagyomány kötődik Szent Balázs napjához, különleges áldásban is lehet részesülni a templomokban

Két, keresztbe tartott gyertyával osztja a pap a balázs-áldást február harmadik napján. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Régen a diákok énekes felvonulást, adománygyűjtést, vidám táncmulatságot szerveztek Balázs napján, aminek elsődleges célja a szórakozás volt, de egyúttal az alma materen is segítettek. A székelyvarságiak egyenesen ünnepnek tartották, a balázsolás sajátos szertartásnak számított.

Kocsis Károly

2023. február 03., 07:172023. február 03., 07:17

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Február 3-án Szent Balázs püspököt ünnepeljük, aki a legenda szerint megmentette egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát. Mivel nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, Kr. u. 316-ban, Diocletianus uralkodása idején szörnyű kínzások után lefejezték.

Egyes vidékeken a Balázs-áldást torkoskodásnak vagy toroknyomásnak nevezik.

A magyar nyelvterületen megszokott volt a Balázs-napi almaszentelés is. Az így keletkezett szentelményt torokfájás esetén alkalmazták. Az alma héját parázsra dobták, és a keletkezett füstöt belélegeztették a beteggel.

Szőlőtermő vidékeken régebben bort is szenteltek ezen a napon, és természetesen a Balázs-bor is szentelménynek számított.

A korondi katolikusok egy része még az 1990-es években is templomba ment Balázs napján. „Sorra az áldoztató rácshoz járulnak, ott letérdelnek, a pap két nagy égő gyertyát keresztesen az álluk alá, a torkukhoz tart, és ezeket mondja: »Szent Balázs püspök, őrizz meg a torokfájástól«” – írta 1994-ben István Lajos a Népismereti Dolgozatokban. A sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás Lászlótól tudjuk, hogy „a szokást Atyhában, Korondon és Szovátán az idős nemzedék még gyakorolja, de a fiatalok már nem”. Igaz, az ő, Forog az esztendő kereke című kötete is régebb, 2010-ben jelent meg.

Barth Jánosnál olvastuk, hogy a székelyvarságiak is ünnepnek tartották Balázs napját.

„Nem szőttek, nem fontak, erdőbe sem jártak, ünnepeltek.

Akik féltek a torokgyík-betegségtől és más torok-bajoktól, azok a reggeli kicsi misére mentek, mert a XX. század közepén a kicsi mise keretében végezte a pap a balázsolást.

Az emberek szerre kimentek a templomi padsorokból az oltár felé. Letérdeltek a káncélus elé. A pap bal kézzel álluk alá tartotta a két ágúvá font gyertyát, jobb kezével pedig áldást adott. Balázsoláskor a varságiak a következő sorrendben mentek ki az oltár elé: leányok, asszonyok, fiúk, férfiak. A Balázs-napi misén a pap legtöbbször Szent Balázsról prédikált.

A 20. század utolsó évtizedeiben az egyház egy napon, az ünnepeket követő vasárnapon együtt tartotta meg a gyertyaszentelés és a balázsáldás szertartását.”

A balázsjárás középkori diákrekordációkból bontakozott ki. A legelső ismert balázsjárás a 17. századból származik. Diákok járták a házakat, ételt és pénzt gyűjtöttek a tanítóknak. Szendrey Zsigmond néprajzkutató tanár még azt jegyezte le a múlt század első felében, hogy „a balázsjárás életvesszős koledálása egy farsangi szokással keveredett: a gyermekek sorra járják a fonókat s a farsangon hopponmaradt leányokat bosszangatják”.

Egyház