
Két, keresztbe tartott gyertyával osztja a pap a balázs-áldást február harmadik napján. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Régen a diákok énekes felvonulást, adománygyűjtést, vidám táncmulatságot szerveztek Balázs napján, aminek elsődleges célja a szórakozás volt, de egyúttal az alma materen is segítettek. A székelyvarságiak egyenesen ünnepnek tartották, a balázsolás sajátos szertartásnak számított.
2023. február 03., 07:172023. február 03., 07:17
Február 3-án Szent Balázs püspököt ünnepeljük, aki a legenda szerint megmentette egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát. Mivel nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, Kr. u. 316-ban, Diocletianus uralkodása idején szörnyű kínzások után lefejezték.
A magyar nyelvterületen megszokott volt a Balázs-napi almaszentelés is. Az így keletkezett szentelményt torokfájás esetén alkalmazták. Az alma héját parázsra dobták, és a keletkezett füstöt belélegeztették a beteggel.
A korondi katolikusok egy része még az 1990-es években is templomba ment Balázs napján. „Sorra az áldoztató rácshoz járulnak, ott letérdelnek, a pap két nagy égő gyertyát keresztesen az álluk alá, a torkukhoz tart, és ezeket mondja: »Szent Balázs püspök, őrizz meg a torokfájástól«” – írta 1994-ben István Lajos a Népismereti Dolgozatokban. A sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás Lászlótól tudjuk, hogy „a szokást Atyhában, Korondon és Szovátán az idős nemzedék még gyakorolja, de a fiatalok már nem”. Igaz, az ő, Forog az esztendő kereke című kötete is régebb, 2010-ben jelent meg.
Barth Jánosnál olvastuk, hogy a székelyvarságiak is ünnepnek tartották Balázs napját.
„Nem szőttek, nem fontak, erdőbe sem jártak, ünnepeltek.
Az emberek szerre kimentek a templomi padsorokból az oltár felé. Letérdeltek a káncélus elé. A pap bal kézzel álluk alá tartotta a két ágúvá font gyertyát, jobb kezével pedig áldást adott. Balázsoláskor a varságiak a következő sorrendben mentek ki az oltár elé: leányok, asszonyok, fiúk, férfiak. A Balázs-napi misén a pap legtöbbször Szent Balázsról prédikált.
A balázsjárás középkori diákrekordációkból bontakozott ki. A legelső ismert balázsjárás a 17. századból származik. Diákok járták a házakat, ételt és pénzt gyűjtöttek a tanítóknak. Szendrey Zsigmond néprajzkutató tanár még azt jegyezte le a múlt század első felében, hogy „a balázsjárás életvesszős koledálása egy farsangi szokással keveredett: a gyermekek sorra járják a fonókat s a farsangon hopponmaradt leányokat bosszangatják”.
Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken egy betegnél az aradi megyei sürgősségi kórházban, de állapota jó. A PCR-teszt pozitív lett, a vírus törzsét azonban egyelőre nem azonosították.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Nicușor Dan államelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében azt szeretné, hogy a kormány a jövő évi költségvetést már idén ősszel előterjessze.
Gyergyószentmiklós önkormányzata elfogadta a város 2026-os költségvetését. Az elsőszámú cél a korábban félbemaradt és elhúzódó beruházások lezárása, a felásott utak helyreállítása. Számos beruházást készítenek elő és új szociális program is indul.
Válsághelyzet van – jelentette be Székelyudvarhely polgármestere a város iskolahálózatában felmerült problémákat illetően. Az Orbán Balázs Általános Iskolában statikai problémák merültek fel, ott a következő tanévben mégsem indulhat újra az oktatás.
Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.
A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
szóljon hozzá!