
Két, keresztbe tartott gyertyával osztja a pap a balázs-áldást február harmadik napján. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Régen a diákok énekes felvonulást, adománygyűjtést, vidám táncmulatságot szerveztek Balázs napján, aminek elsődleges célja a szórakozás volt, de egyúttal az alma materen is segítettek. A székelyvarságiak egyenesen ünnepnek tartották, a balázsolás sajátos szertartásnak számított.
2023. február 03., 07:172023. február 03., 07:17
Február 3-án Szent Balázs püspököt ünnepeljük, aki a legenda szerint megmentette egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát. Mivel nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, Kr. u. 316-ban, Diocletianus uralkodása idején szörnyű kínzások után lefejezték.
A magyar nyelvterületen megszokott volt a Balázs-napi almaszentelés is. Az így keletkezett szentelményt torokfájás esetén alkalmazták. Az alma héját parázsra dobták, és a keletkezett füstöt belélegeztették a beteggel.
A korondi katolikusok egy része még az 1990-es években is templomba ment Balázs napján. „Sorra az áldoztató rácshoz járulnak, ott letérdelnek, a pap két nagy égő gyertyát keresztesen az álluk alá, a torkukhoz tart, és ezeket mondja: »Szent Balázs püspök, őrizz meg a torokfájástól«” – írta 1994-ben István Lajos a Népismereti Dolgozatokban. A sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás Lászlótól tudjuk, hogy „a szokást Atyhában, Korondon és Szovátán az idős nemzedék még gyakorolja, de a fiatalok már nem”. Igaz, az ő, Forog az esztendő kereke című kötete is régebb, 2010-ben jelent meg.
Barth Jánosnál olvastuk, hogy a székelyvarságiak is ünnepnek tartották Balázs napját.
„Nem szőttek, nem fontak, erdőbe sem jártak, ünnepeltek.
Az emberek szerre kimentek a templomi padsorokból az oltár felé. Letérdeltek a káncélus elé. A pap bal kézzel álluk alá tartotta a két ágúvá font gyertyát, jobb kezével pedig áldást adott. Balázsoláskor a varságiak a következő sorrendben mentek ki az oltár elé: leányok, asszonyok, fiúk, férfiak. A Balázs-napi misén a pap legtöbbször Szent Balázsról prédikált.
A balázsjárás középkori diákrekordációkból bontakozott ki. A legelső ismert balázsjárás a 17. századból származik. Diákok járták a házakat, ételt és pénzt gyűjtöttek a tanítóknak. Szendrey Zsigmond néprajzkutató tanár még azt jegyezte le a múlt század első felében, hogy „a balázsjárás életvesszős koledálása egy farsangi szokással keveredett: a gyermekek sorra járják a fonókat s a farsangon hopponmaradt leányokat bosszangatják”.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!