
Két, keresztbe tartott gyertyával osztja a pap a balázs-áldást február harmadik napján. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Régen a diákok énekes felvonulást, adománygyűjtést, vidám táncmulatságot szerveztek Balázs napján, aminek elsődleges célja a szórakozás volt, de egyúttal az alma materen is segítettek. A székelyvarságiak egyenesen ünnepnek tartották, a balázsolás sajátos szertartásnak számított.
2023. február 03., 07:172023. február 03., 07:17
Február 3-án Szent Balázs püspököt ünnepeljük, aki a legenda szerint megmentette egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát. Mivel nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, Kr. u. 316-ban, Diocletianus uralkodása idején szörnyű kínzások után lefejezték.
A magyar nyelvterületen megszokott volt a Balázs-napi almaszentelés is. Az így keletkezett szentelményt torokfájás esetén alkalmazták. Az alma héját parázsra dobták, és a keletkezett füstöt belélegeztették a beteggel.
A korondi katolikusok egy része még az 1990-es években is templomba ment Balázs napján. „Sorra az áldoztató rácshoz járulnak, ott letérdelnek, a pap két nagy égő gyertyát keresztesen az álluk alá, a torkukhoz tart, és ezeket mondja: »Szent Balázs püspök, őrizz meg a torokfájástól«” – írta 1994-ben István Lajos a Népismereti Dolgozatokban. A sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás Lászlótól tudjuk, hogy „a szokást Atyhában, Korondon és Szovátán az idős nemzedék még gyakorolja, de a fiatalok már nem”. Igaz, az ő, Forog az esztendő kereke című kötete is régebb, 2010-ben jelent meg.
Barth Jánosnál olvastuk, hogy a székelyvarságiak is ünnepnek tartották Balázs napját.
„Nem szőttek, nem fontak, erdőbe sem jártak, ünnepeltek.
Az emberek szerre kimentek a templomi padsorokból az oltár felé. Letérdeltek a káncélus elé. A pap bal kézzel álluk alá tartotta a két ágúvá font gyertyát, jobb kezével pedig áldást adott. Balázsoláskor a varságiak a következő sorrendben mentek ki az oltár elé: leányok, asszonyok, fiúk, férfiak. A Balázs-napi misén a pap legtöbbször Szent Balázsról prédikált.
A balázsjárás középkori diákrekordációkból bontakozott ki. A legelső ismert balázsjárás a 17. századból származik. Diákok járták a házakat, ételt és pénzt gyűjtöttek a tanítóknak. Szendrey Zsigmond néprajzkutató tanár még azt jegyezte le a múlt század első felében, hogy „a balázsjárás életvesszős koledálása egy farsangi szokással keveredett: a gyermekek sorra járják a fonókat s a farsangon hopponmaradt leányokat bosszangatják”.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
szóljon hozzá!