
Fotó: Péter Beáta
Eltávolították az épületet megnevező feliratot a csíkszeredai városháza homlokzatáról. Jogerős bírósági ítélet kötelezte erre a városvezetést, most hajtották végre.
2018. szeptember 14., 15:162018. szeptember 14., 15:16
A magyar nyelvű Városháza, és a román Primărie feliratokat is levették Csíkszeredában az épület homlokzatáról pénteken kora délután. A művelethez egy létrás autóra volt szükség, mivel a két felirat magasan, az emelet fölötti részen helyezkedett el.
A beavatkozás nem volt váratlan, Füleki Zoltán alpolgármester már áprilisban egyértelművé tette, hogy a jogerős bírósági ítélet végrehajtása küszöbön áll.
Fotó: Péter Beáta
A műemléképületnek nyilvánított csíkszeredai városháza homlokzatára az 1990-es évek közepén a megfelelő engedély alapján tették fel a Városháza – Primărie kettős megnevezés betűit, ezért bármilyen változtatáshoz hasonló jóváhagyásra volt szükség.
A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) 2015 novemberében indított pert a felirat eltávolításáért:
Fotó: Péter Beáta
A keresetlevél szerint a Városháza megnevezés a magyarországi közigazgatás egyik intézményét jelenti, amelyet „mesterséges módon vettek át, és törvénytelenül használnak egyes helyi hatóságok, köztük a csíkszeredaiak is”, mert a román közigazgatási rendszerben nincs olyan intézmény, amely megfelelne ennek az elnevezésnek.
A perben először 2016-ban a Hargita Megyei Törvényszék hozott az egyesületnek kedvező ítéletet, amely a fellebbezés elutasítása nyomán jogerőre emelkedett. Az eltávolításról rendelkező jogerős bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslattal élt a város, ennek elutasítása után tavaly a perbe magánszemélyként beavatkozó Füleki Zoltán alpolgármester a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért, ez viszont nem járt sikerrel, keresetét az előzetes elemzés után elutasították, azt közölve, hogy emberi jogai nem sérültek.
Fotó: Gábos Albin
Korábban Füleki azt mondta,
Az ADEC által indított és megnyert további perek következtében már el kellett távolítani a székely és városzászlókat a tanácsteremből, a városháza homlokzatáról, és a Városi Művelődési Ház melletti zászlórudakról is.
Fotó: Gábos Albin
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás