Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:51

Gyanús busz Kézdivásárhelyen: a kultúrára szavaztak a politika helyett

12:38

Az FK Csíkszereda szakvezetését meglepte a Mioveni ötvédős rendszere

11:56

Ojtoz, Városfalva és Szováta – itt szavaztak a tanácselnökök

11:46

Két földrengés is volt már azóta, hogy elkezdődött reggel az államelnök-választás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Leszállóágban a negyedik hullám Hargita megyében, de év elején jöhet az ötödik

Hargita megye kizöldült. A lakosságnak ugyanakkor mindössze a 26,14 százaléka van teljesen beoltva

Fotó: Beliczay László

Kedden újra zöld járványügyi besorolásba kerül Hargita megye, 2,15 ezrelékesről előbb 1,95-re, szerdára pedig 1,79-re csökkent a megyében a fertőzöttségi ráta. A településeken mért fertőzöttségi mutatók 0 és 5,62 ezrelék közt mozognak. Lefele ívelő járványgörbe, átoltottsági arány, a megbetegedéssel kapcsolatos rizikótényezők, az átoltottság mértéke és az elhalálozások közti összefüggés – összefoglaló a járványhelyzetről.

Széchely István

2021. november 25., 15:422021. november 25., 15:42

Újból „kizöldült” Hargita megye, már harmadik napja zöld járványügyi besorolásba tartozik a térség, miután kedden két ezrelék alá csökkent a fertőzöttségi ráta. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság összesítése szerint szerdán 1,79 százalékos volt a fertőzési ráta a megyében.

A települések közt azonban több is akad, ahol jócskán 2 ezrelék fölött van még a mutató, de olyan is, ahol 0 – utóbbiakon tehát egy igazolt megbetegedés sem történt az utóbbi 14 napban. Tizenkét olyan helység van, ahol 3 ezrelék fölött van még a mutató, jelenleg Székelyderzs községben a legmagasabb (5,86 ezrelék) ez a szám, majd Gyergyóvárhegy (5,62) következik a sorban, illetve Székelyandrásfalva (4,93), Salamás (4,21), Homoródszentmárton (4,06), Bélbor (3,90), Fenyéd (3,68), Etéd (3,59), Gyergyótölgyes (3,43), Csíkszentdomokos (3,22), Gyergyószentmiklós (3,08) és Maroshévíz (3,01). A skála másik végén négy község – Karcfalva, Lövéte, Csíkrákos és Kányád – van, ezekben 0 ezrelékes a fertőzési ráta, tehát egy igazolt megbetegedés sem történt ezeken a településeken az elmúlt 14 napban, ugyanakkor még további 16 olyan település van, ahol 1 ezrelék alatti a fertőzöttségi mutató. A megyeközpontban 2,08-as, Székelyudvarhelyen pedig 1,40-es értéket mutat a ráta.

Januárban jöhet az ötödik

Leszállóágban van a negyedik hullám a megyében, erősítette meg Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője,

aki szerint ez jórészt a vakációnak és az online oktatásnak köszönhető.

„Annak örvendünk, hogy decemberben sok szabadnap van, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy csendesedjen a járványhelyzet. Mivel ezek otthonülős napok, ezek a rövid vakációk is csökkentik a vírus átadásának a lehetőségét.

De mindenki figyelmeztet rá, és mi is tudjuk, hogy jön a következő hullám.

– mondta Tar Gyöngyi, aki szerint január közepe táján fognak megemelkedni az esetszámok, hiszen, ha addig zöld besorolás alatt marad a megye, akkor január elején mindenhol jelenléti oktatásban kezdődik el az oktatás a vakáció után, ennek pedig nagyjából két hét után mutatkozik meg az eredménye járványügyi szempontból.

Alacsony az átoltottság

Az átoltottság nem igazán fogja visszafogni az esetszám-növekedést, ugyanis ez a ráta továbbra is alacsony:

a teljes lakosságnak mindössze a 26,14 százaléka van teljesen beoltva Hargita megyében, az első oltást pedig az itt élők 30,81 százaléka kapta meg.

Ha az oltásra jogosultak körére vetítjük ki ezt a számot, akkor az arány ugyan magasabb, 35,4 százalékos, de ez az adat nem mérvadó, ugyanis a gyerekek is elkaphatják és tovább is adhatják a fertőzést, ezért a teljes lakosságra mért adat a releváns – hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Az átoltottságot tekintve Hargita megye hátulról számolva a hetedik az országos listán.

Sokaknál nagyon időszerű a harmadik oltás

A harmadik oltás fontosságát hangsúlyozva a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta, sokkal jobban terjed a vírus azok körében, akiknél már hat hónap eltelt a második oltás felvétele óta. Ez a terjedés még mindig lényegesen alacsonyabb, mint amit az oltatlanok körében mérnek, de magasabb, mint a három oltásadaggal beoltottak esetében.

Már húsz fölött van ugyanakkor a megyében azoknak a száma, akik beoltottak voltak (két oltásdózissal), de elhunytak a koronavírus-fertőzés következtében. Ez a szám az utóbbi hónapban meredeken megemelkedett, ez is azt mutatja, hogy hat hónap után lényegesen csökken a beoltottak védettsége, ami arra figyelmeztet, hogy nagyon időszerű beadatni a harmadik oltást

– hívja fel a figyelmet Tar Gyöngyi.

Az elhunytak többnyire több mint hat hónapja kapták meg a második oltást, társbetegséggel rendelkező idősek voltak – mondta el kérdésünkre az igazgatóság vezetője.

Nagyon kérem azokat, akiknél már eltelik a hat hónap a második oltás óta, hogy minél hamarabb jelentkezzenek a harmadik oltásra. Erről korábban nem volt tapasztalat, de az azóta felgyűlt kutatási adatok azt mutatják, hogy hat hónap után már nagyon indokolt a harmadik adag. Erre persze rögtön jön a következő kérdés, hogy meddig fog ez így menni. Nem tudjuk, hogy meddig. Lehet, hogy mindig így lesz, lehet, hogy kifejlesztenek majd egy új oltóanyagot, ami hosszabb távra – egy évre, két évre, vagy örökre – ad védettséget, de ezt még nem tudjuk.

Egyelőre azonban a meglévők állnak rendelkezésre, és

ezeknek is óriási a hatékonysága, ami jól látszik, ha összevetjük az oltatlanok és a beoltatottak körében mért elhalálozási arányt

– fogalmazott Tar Gyöngyi. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a kutatások egyértelműen igazolták már, hogy a cukorbetegség, a szív-érrendszeri, illetve onkológiai betegségek nagyon megnövelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának vagy fatális kimenetelének a rizikóját, és ugyanez a helyzet azok esetében is, akiknek stroke-ja volt.

A halálozási statisztika élmezőnyében

Románia a második helyen áll abban az EU-s statisztikában, amely az átoltottsági ráta és a Covid-elhalálozási adatok közti összefüggésre mutat rá. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján az Európai Bizottság közzétett egy grafikont, amely a 27 EU-tagország átoltottsági, és lakosságarányos elhalálozási adatait mutatja be. Ezen Románia az utolsó előtti helyen áll a második legalacsonyabb átoltottsági aránnyal (43%) és a második legmagasabb halálozási rátával (267/1 millió/14 nap, azaz 267 haláleset jutott egymillió lakosra az elmúlt 14 napban). Ennél rosszabb adatai csak Bulgáriának vannak EU-szerte. Az élen álló országokban 90 százalék fölötti az átoltottság aránya a felnőtt lakosság körében, és olyan is van köztük (Málta), ahol egy Covid-haláleset sem történt az elmúlt két hétben.

A Románia esetében bemutatott összefüggések természetesen Hargita megyében is megmutatkoznak. „Kicsiben is érzékeljük ezt, a konkrét kórházi helyzet is ezt mutatja. Az intenzíven ápolt betegek nagy része, mintegy 95 százalékuk beoltatlan, tíz beteg közül nagy ritkán akad egy, aki be van oltva, de többnyire még ennél az egynél is nagyobb esély van a túlélésre, mint a beoltatlanok esetében. Az összefüggés egyértelmű, ezt látjuk kicsiben a kórházainkban, és látjuk nagyban is világszerte: ahol alacsony az átoltottság, ott nagyarányú a halálozás.

A nálunk fejlettebb országokban, ahol nagyobb az egészségtudatosság, ott egyértelműen nagyobb az átoltottsági arány és kevesebb a halálozás, és ez nem egynek a példája – amire azt lehetne mondani, hogy véletlen egybeesés –, hanem gyakorlatilag minden megvizsgált ország példája ezt igazolja

– kommentálta a grafikon adatait Tar Gyöngyi.

Csíkszék Gyergyószék Koronavírus Udvarhelyszék