Csatolunk síléceket idén a Madarasi Hargitán?

A helyzetet szinte teljesen másképp látják a nekünk nyilatkozó felek.

Közbirtokosság: kárt okoztak nekik

Huszonhárom évvel ezelőtt, 2003-ban bérelte ki a Madarasi Hargitán lévő sípályákat a Bagolykő Kft., amikor

– idézte fel a Székelyhonnak Both Lajos közbirtokossági elnök. Ő úgy véli, hogy finoman szólva is megkérdőjelezhető volt az említett dokumentum jogszerűsége, hiszen nem volt kellőképpen előkészítve a döntés, ráadásul számos olyan kedvező feltételt biztosított a bérlő számára, amelynek a kárát éppen a közbirtokosság látta. Egyebek mellett tudni kell – fejtette ki –, hogy

A szerződésben viszont feltételként szerepelt, hogy a tulajdonosok sehol máshol nem adhatnak bérbe területet természetes vagy jogi személyeknek, akik hasonló vállalkozást indítanának.

Egyebek mellett ezeket a tényeket vették figyelembe, amikor 2016-ban a tagokat bevonva felülbírálták a korábbi közbirtokossági döntést, és egy új, a korábban észlelt rendellenességeket kijavító, ezúttal tíz évig érvényes szerződést kínáltak a bérlőnek. A dokumentumot mindkét fél aláírta, ám

Folyamatos viták az évek során

Both Lajos rámutatott, az évek során folyamatosan éleződött a vita a bérlőjükkel, amelynek oka többnyire a pénz volt. Példaként említette, hogy a bérleti szerződés szerint

„Bár nagyjából évi 150-200 eurós korrekcióról volt szó a teljes területre vonatkozóan, olyan helyzetbe is kerültünk, amikor tavasztól őszig vitatkoztunk, hogy jogosan kérjük-e azt a pénzt” – emlékeztetett.

– közölte Both. Ez tetszett a vitákba már belefáradt közbirtokossági tagoknak, akik határozatot hoztak az új elképzelésekről. Láttak is megoldást a váltásra, mivel december 23-án lejár a Bagolykő Kft. bérleti szerződése. Döntésüket közölték is a bérlővel, ami újabb feszültséget szült.

Előbérleti jog, sífelvonók

A Bagolykő kft. tulajdonosai egyértelművé tették, hogy nem szeretnék önként elhagyni helyszínt, ráadásul az sem mindegy, hogy

Egyelőre egyik sem történt meg – az idő pedig egyre sürget, a Madarasi Hargitán ugyanis már lehavazott.

Azt Both Lajos is elismerte, hogy a sífelvonók elbontása miatt évekig megszűnhet a sízés a Madarasi Hargitán, hiszen

Közölte: számukra is fontos a sízési lehetőségek folyamatos biztosítása, hiszen abból nem csak a szállásadók és vendéglátósok, de a teljes közösség profitál. Éppen ezért ajánlották fel a jelenlegi bérlőnek az új szerződést, amelyben december 23-hoz képest további 100 napig zavartalanul végezhetnék a tevékenységüket az idei szezonban.

Ezzel és néhány más ponttal nem értettek egyet a Bagolykő tulajdonosai, így most patthelyzet alakult ki.

Both közölte, hogy időközben egy pert is indított ellenük a bérlő, amelyben követeli, hogy hozzák nyilvánosságra az esetleges új üzemeltetők által tett ajánlatot. Szerinte ezt csak akkor kéne megtegyék, ha nem biztosítanának előbérleti jogot a cégnek – ők pedig biztosítják ezt, de csak három hónapos időszakra.

– nyomatékosított a közbirtokosság elnöke.

Bagolykő Kft.: bizonytalan és kaotikus a helyzet

Bartók Bélát, a Bagolykő kft. egyik tulajdonosát is elértük, az ő álláspontját is meghallgattuk. Ő is visszatért a múltba és rámutatott: 2003-ban még rendezetlen volt a területek tulajdonjoga a Madarasi Hargitán, gyakorlatilag perek zajlottak ezügyben. Ők először Zetelakán kezdtek tárgyalásokba a sípályák üzemeltetéséhez szükséges területek bérlése érdekében, de hamarosan kiderült, hogy azok jó eséllyel a kápolnásfalvi közbirtokossághoz fognak kerülni, így ott folytatták az egyeztetéseket. A bizonytalan helyzet ellenére végül velük kötöttek szerződést.

– vázolta az akkori kaotikus helyzetet Bartók. Mindezt csak tetézi, hogy a piac által akkor diktált bérleti díjak nyolcszorosát vállalták fel. Az is tény – folytatta –, hogy jelentős beruházásra volt szükség a sípályák felszerelése és működtetése érdekében, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy

Egyebek mellett ezért volt szükség arra, hogy legalább ötven évre szerződjenek a közbirtokossággal, hiszen csak így tudhatták némileg biztonságban a tervezett beruházásukat. Ugyanakkor azt is el szerették volna kerülni, hogy erőfeszítéseik ellenére, „mire ők kikaparják a gesztenyét,” valakik megjelenjenek a Madarasi Hargitán és több apró sípályát helyezzenek üzembe a közelben, feldarabolva a környéket. Így

„Eszerint mi sutyi-mutyiztunk a közbirtokosság előző vezetőségével? Miért lenne sutyi-mutyizás, ha eleve nyolcszoros árat fizettünk területbérként? (…) Más egyébként nem is volt, aki egyáltalán bérelte volna a területeket” – fakadt ki Bartók az interneten látott bejegyzésekre utalva, amelyeket nyilvános rágalmazásnak gondol.

Utóbbit azért fogadták el – húzta alá –, mert abban bíztak, hogy idővel jobb lesz a közbirtokossággal való viszonyuk. Egyetlen egy dologhoz azonban ragaszkodott az üzemeltető, mégpedig ahhoz, hogy

Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti a Bagolykő Kft. számára, hogy továbbra is ők használhatják a területet, amennyiben azonos feltételeket tudnak biztosítani egy esetleges új ajánlattevővel.

Bartók Béla közölte, ebben a szerződésben rögzítve van, hogy euróban kell fizessék a bérleti díjat, ugyanakkor ez évente korrigálható az inflációval. Voltak évek, amikor 6-10 százalékkal gyengült a lej, így eleve nehezebb volt megvásárolni a bérleti díjhoz szükséges eurót (a jegyeket ugyanis lejben fizették a vendégek), de ez sohasem volt vita kérdése. Az viszont már igen, hogy

– részletezte a cégtulajdonos.

Bár a koronavírus-világjárvány miatt volt veszteségük, 2021-ben a szigorítások miatt nehezebben lehetett külföldre utazni, így némileg több vendéget fogadtak – emlékezett vissza Bartók. Ezt követően kerültek ismét konfliktusba a közbirtokossággal, amelynek a vezetősége

„Ezeket a területméréseket korábban a közbirtokosság végezte, mi nem vagyunk felelősek azért, ha ők valahol tévedtek” – közölte. Hozzátette, a helyzetet ráadásuk a területek egy részének tisztázatlan jogviszonya is bonyolította. Ennek ellenére mindenbe beleegyeztek, amit a közbirtokosság javasolt.

Azt is keserűen emlegette fel, hogy pályázatot nyertek székes felvonók építésére, de ez a terv végül meghiúsult a területtulajdonosok döntése miatt.

Lehetőséget biztosítottak továbbá a közbirtokosságnak, hogy ötven százalékban társuljon a vállalkozáshoz. Néhány hét múlva azonban teljes fordulatot vett a beszélgetés. A közbirtokosság közölte, hogy már nem érdekli őket az ajánlat, inkább egy újonnan jelentkezett konzorciumnak adnák át a területek bérlését, hogy ők üzemeltessék a sípályát. Bartók és tulajdonostársa végül úgy döntött, hogy

A konzorcium azonban hosszú ideig fel sem vette velük a kapcsolatot.

A közbirtokosság azt szerette volna, ha az idei szezonban még a Bagolykő Kft. üzemelteti a sípályákat, így újabb, december 23-tól száz napig érvényes bérleti szerződést ajánlottak. Ez azonban azt tartalmazta, hogy

Volt egy olyan kitét is, hogy ha a régi és az új jelentkező március végéig nem állapodik meg az eszközpark megvásárlásáról, akkor azt a Bagolykő 15 nap alatt el kell bontsa. Ez Bartók Béla szerint nem megoldható, hiszen abban az időszakban méteres hó van a hegyen, ráadásul a bontáshoz engedélyek is kellenek, amelyek beszerzése időbe telik. Így vállalhatatlannak ítélték az új szerződést.

Ilyen körülmények között, az üzemeltető kérte, hogy a törvényeket betartva

Végül ősszel kaptak egy árajánlatot a társulástól, ami a korábbi értékbecslésnek mindössze egytizedét teszi ki. Igaz, hogy eszerint csak a beléptetőrendszert, a sífelvonókat és a hóágyúkat vásárolnák meg, a gépparkra nem tartanak igényt. Az üzemeltető szerint azonban ez így is elfogadhatatlan.

Ha ez nem történik meg, akkor patthelyzet alakulhat ki, ami senkinek sem jó, hiszen az idei szezonban nem lesz üzemeltetve a sípálya –

Bartók Béla végezetül hangsúlyozta, ő gyermekként már a hetvenes években sízett a Madarasi Hargitán, az ott szerzett élményeire alapozva vágott bele társával a sípálya üzemeltetésébe, ami nem kevés pénzükbe és munkájukba került. Éppen ezért szeretné, ha tisztességes egyezség születne.