
Patthelyzet alakulhat ki, ami senkinek sem jó, hiszen az idei szezonban nem lesz üzemeltetve a sípálya
Fotó: Székelyhon
Hamarosan kezdődhetne a síszezon a Madarasi-Hargitán, de egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is történik a sípályák üzemeltetésével kapcsolatban kialakult vita miatt. Az érintettek csak abban értenek egyet, hogy a közösséget érheti a legnagyobb kár.
2026. november 04., 07:452026. november 04., 07:45
2026. november 04., 13:022026. november 04., 13:02
Egyre többen beszélnek arról, hogy huszonhárom év után idén elmaradhat a szervezett síszezon a Madarasi-Hargitán, hiszen jogi vitába keveredett a területeket bérbeadó Kápolnásfalvi Közbirtokossági Egyesület, illetve a sípályák üzemeltetője, azaz a Bagolykő kft.
Az egymásnak feszülést az okozta, hogy
A helyzetet szinte teljesen másképp látják a nekünk nyilatkozó felek.
Huszonhárom évvel ezelőtt, 2003-ban bérelte ki a Madarasi-Hargitán lévő sípályákat a Bagolykő Kft., amikor
– idézte fel a Székelyhonnak Both Lajos közbirtokossági elnök. Ő úgy véli, hogy finoman szólva is megkérdőjelezhető volt az említett dokumentum jogszerűsége, hiszen nem volt kellőképpen előkészítve a döntés, ráadásul számos olyan kedvező feltételt biztosított a bérlő számára, amelynek a kárát éppen a közbirtokosság látta. Egyebek mellett tudni kell – fejtette ki –, hogy
A szerződésben viszont feltételként szerepelt, hogy a tulajdonosok sehol máshol nem adhatnak bérbe területet természetes vagy jogi személyeknek, akik hasonló vállalkozást indítanának.
Fotó: Székelyhon
„Gyakorlatilag egy Kápolnásfalu mellett lévő területrészt sem adhattunk volna bérbe, ha esetleg valaki ott létesített volna sípályát” – magyarázta a közbirtokossági elnök.
Egyebek mellett ezeket a tényeket vették figyelembe, amikor 2016-ban a tagokat bevonva felülbírálták a korábbi közbirtokossági döntést, és egy új, a korábban észlelt rendellenességeket kijavító, ezúttal tíz évig érvényes szerződést kínáltak a bérlőnek. A dokumentumot mindkét fél aláírta, ám
Both Lajos rámutatott, az évek során folyamatosan éleződött a vita a bérlőjükkel, amelynek oka többnyire a pénz volt. Példaként említette, hogy a bérleti szerződés szerint
„Bár nagyjából évi 150-200 eurós korrekcióról volt szó a teljes területre vonatkozóan, olyan helyzetbe is kerültünk, amikor tavasztól őszig vitatkoztunk, hogy jogosan kérjük-e azt a pénzt” – emlékeztetett.
Fotó: Székelyhon
A közbirtokosság tagjainak az sem tetszett, hogy meglátásuk szerint folyamatosan nőtt a bérlő által használt terület, ám azért senki sem fizetett pluszban. A parkolórész használatáért például 2023-ig egyáltalán nem kapott pénzt a tulajdonos, vagyis a bérlő a 2016-os szerződésben foglalt 7,61 hektár helyett 9,2 hektárt használt. Szerencsére azonban sikerült szerződést módosítani.
Aztán idén jelezte egy székelyudvarhelyi és négy kápolnásfalvi illető (utóbbiak a helyi közbirtokosság tagjai), hogy
– közölte Both. Ez tetszett a vitákba már belefáradt közbirtokossági tagoknak, akik határozatot hoztak az új elképzelésekről. Láttak is megoldást a váltásra, mivel december 23-án lejár a Bagolykő Kft. bérleti szerződése. Döntésüket közölték is a bérlővel, ami újabb feszültséget szült.
A Bagolykő kft. tulajdonosai egyértelművé tették, hogy nem szeretnék önként elhagyni helyszínt, ráadásul az sem mindegy, hogy
Egyelőre egyik sem történt meg – az idő pedig egyre sürget, a Madarasi-Hargitán ugyanis már lehavazott.
Azt Both Lajos is elismerte, hogy a sífelvonók elbontása miatt évekig megszűnhet a sízés a Madarasi-Hargitán, hiszen
Közölte: számukra is fontos a sízési lehetőségek folyamatos biztosítása, hiszen abból nem csak a szállásadók és vendéglátósok, de a teljes közösség profitál. Éppen ezért ajánlották fel a jelenlegi bérlőnek az új szerződést, amelyben december 23-hoz képest további 100 napig zavartalanul végezhetnék a tevékenységüket az idei szezonban.
Fotó: Székelyhon
Van azonban egy lényeges részlet a dokumentumban, mégpedig az, hogy a
Ezzel és néhány más ponttal nem értettek egyet a Bagolykő tulajdonosai, így most patthelyzet alakult ki.
Both közölte, hogy időközben egy pert is indított ellenük a bérlő, amelyben követeli, hogy hozzák nyilvánosságra az esetleges új üzemeltetők által tett ajánlatot. Szerinte ezt csak akkor kéne megtegyék, ha nem biztosítanának előbérleti jogot a cégnek – ők pedig biztosítják ezt, de csak három hónapos időszakra.
– nyomatékosított a közbirtokosság elnöke.
Bartók Bélát, a Bagolykő kft. egyik tulajdonosát is elértük, az ő álláspontját is meghallgattuk. Ő is visszatért a múltba és rámutatott: 2003-ban még rendezetlen volt a területek tulajdonjoga a Madarasi-Hargitán, gyakorlatilag perek zajlottak ezügyben. Ők először Zetelakán kezdtek tárgyalásokba a sípályák üzemeltetéséhez szükséges területek bérlése érdekében, de hamarosan kiderült, hogy azok jó eséllyel a kápolnásfalvi közbirtokossághoz fognak kerülni, így ott folytatták az egyeztetéseket. A bizonytalan helyzet ellenére végül velük kötöttek szerződést.
– vázolta az akkori kaotikus helyzetet Bartók. Mindezt csak tetézi, hogy a piac által akkor diktált bérleti díjak nyolcszorosát vállalták fel. Az is tény – folytatta –, hogy jelentős beruházásra volt szükség a sípályák felszerelése és működtetése érdekében, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy
Egyebek mellett ezért volt szükség arra, hogy legalább ötven évre szerződjenek a közbirtokossággal, hiszen csak így tudhatták némileg biztonságban a tervezett beruházásukat. Ugyanakkor azt is el szerették volna kerülni, hogy erőfeszítéseik ellenére, „mire ők kikaparják a gesztenyét,” valakik megjelenjenek a Madarasi-Hargitán és több apró sípályát helyezzenek üzembe a közelben, feldarabolva a környéket. Így
„Eszerint mi sutyi-mutyiztunk a közbirtokosság előző vezetőségével? Miért lenne sutyi-mutyizás, ha eleve nyolcszoros árat fizettünk területbérként? (…) Más egyébként nem is volt, aki egyáltalán bérelte volna a területeket” – fakadt ki Bartók az interneten látott bejegyzésekre utalva, amelyeket nyilvános rágalmazásnak gondol.
Csak a hóágyúkat, a beléptetőrendszert és a felvonókat vásárolná meg az új ajánlattevő
Fotó: Székelyhon
„A mi olvasatunkban a továbbiak úgy néznek ki, hogy a felsoroltakra hivatkozva 2016-ban minket kikényszerítettek az ötvenéves biztonságos szerződésből úgy, hogy a területek 13 év elteltével sem volt telekkönyvezve” – jelentette ki a cégtulajdonos. Akkor nemcsak több kedvező feltételről mondtak le, de
Utóbbit azért fogadták el – húzta alá –, mert abban bíztak, hogy idővel jobb lesz a közbirtokossággal való viszonyuk. Egyetlen egy dologhoz azonban ragaszkodott az üzemeltető, mégpedig ahhoz, hogy
Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti a Bagolykő Kft. számára, hogy továbbra is ők használhatják a területet, amennyiben azonos feltételeket tudnak biztosítani egy esetleges új ajánlattevővel.
Bartók Béla közölte, ebben a szerződésben rögzítve van, hogy euróban kell fizessék a bérleti díjat, ugyanakkor ez évente korrigálható az inflációval. Voltak évek, amikor 6-10 százalékkal gyengült a lej, így eleve nehezebb volt megvásárolni a bérleti díjhoz szükséges eurót (a jegyeket ugyanis lejben fizették a vendégek), de ez sohasem volt vita kérdése. Az viszont már igen, hogy
– részletezte a cégtulajdonos.
Bár a koronavírus-világjárvány miatt volt veszteségük, 2021-ben a szigorítások miatt nehezebben lehetett külföldre utazni, így némileg több vendéget fogadtak – emlékezett vissza Bartók. Ezt követően kerültek ismét konfliktusba a közbirtokossággal, amelynek a vezetősége
„Ezeket a területméréseket korábban a közbirtokosság végezte, mi nem vagyunk felelősek azért, ha ők valahol tévedtek” – közölte. Hozzátette, a helyzetet ráadásuk a területek egy részének tisztázatlan jogviszonya is bonyolította. Ennek ellenére mindenbe beleegyeztek, amit a közbirtokosság javasolt.
Azt is keserűen emlegette fel, hogy pályázatot nyertek székes felvonók építésére, de ez a terv végül meghiúsult a területtulajdonosok döntése miatt.
A parajdi bányakatasztrófa után a székelyföldi, illetve az udvarhelyszéki turizmusnak már csak ez hiányzik
Fotó: Székelyhon
Idén január végén ültek tárgyalóasztalhoz ismét a felek, amikor arról beszéltek, hogy mégiscsak szükség lenne a fejlesztésekre, ehhez pedig társulna a közbirtokosság is. A tulajdonosok kérésére
Lehetőséget biztosítottak továbbá a közbirtokosságnak, hogy ötven százalékban társuljon a vállalkozáshoz. Néhány hét múlva azonban teljes fordulatot vett a beszélgetés. A közbirtokosság közölte, hogy már nem érdekli őket az ajánlat, inkább egy újonnan jelentkezett konzorciumnak adnák át a területek bérlését, hogy ők üzemeltessék a sípályát. Bartók és tulajdonostársa végül úgy döntött, hogy
A konzorcium azonban hosszú ideig fel sem vette velük a kapcsolatot.
A közbirtokosság azt szerette volna, ha az idei szezonban még a Bagolykő Kft. üzemelteti a sípályákat, így újabb, december 23-tól száz napig érvényes bérleti szerződést ajánlottak. Ez azonban azt tartalmazta, hogy
Volt egy olyan kitét is, hogy ha a régi és az új jelentkező március végéig nem állapodik meg az eszközpark megvásárlásáról, akkor azt a Bagolykő 15 nap alatt el kell bontsa. Ez Bartók Béla szerint nem megoldható, hiszen abban az időszakban méteres hó van a hegyen, ráadásul a bontáshoz engedélyek is kellenek, amelyek beszerzése időbe telik. Így vállalhatatlannak ítélték az új szerződést.
Ilyen körülmények között, az üzemeltető kérte, hogy a törvényeket betartva
Végül ősszel kaptak egy árajánlatot a társulástól, ami a korábbi értékbecslésnek mindössze egytizedét teszi ki. Igaz, hogy eszerint csak a beléptetőrendszert, a sífelvonókat és a hóágyúkat vásárolnák meg, a gépparkra nem tartanak igényt. Az üzemeltető szerint azonban ez így is elfogadhatatlan.
Fotó: Székelyhon
Még reménykednek
Mivel azt érezték, hogy a közbirtokosság meg akarja semmisíteni az előbérleti jogukat, ennek betartatása érdekében ősszel pert indítottak ellenük – közölte Bartók Béla.
Nemrég ugyanakkor egy beadványt is eljuttattak a bírósághoz sürgősségi eljárást kérve abban, hogy
Ha ez nem történik meg, akkor patthelyzet alakulhat ki, ami senkinek sem jó, hiszen az idei szezonban nem lesz üzemeltetve a sípálya –
Bartók Béla végezetül hangsúlyozta, ő gyermekként már a hetvenes években sízett a Madarasi-Hargitán, az ott szerzett élményeire alapozva vágott bele társával a sípálya üzemeltetésébe, ami nem kevés pénzükbe és munkájukba került. Éppen ezért szeretné, ha tisztességes egyezség születne.
Négy új veszettséggócot igazoltak a laborvizsgálatok csütörtökön, ezzel szinte negyvenre nőtt a veszettség szeptember végi megjelenése óta Hargita megyében jegyzett fertőzések száma. Elővigyázatosságból több embert is be kellett oltani.
Ellenőrzéseket indít az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) mintegy 25 állami és magán járóbeteg-szakrendelőben – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A romániaiak mindössze 36 százaléka tartja magát pénzügyileg függetlennek, és a pénzhez való viszonyukban a 30 éves kor jelenti a fordulópontot – derül ki a Reveal Marketing Research csütörtökön közzétett felméréséből.
Házkutatásokat tartottak Maros megyében egy 25 éves férfinél, akit lopással gyanúsítanak. Az általa eltulajdonított tárgyakat sikerült megtalálni és visszaszerezni.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Friedrich Merz német kancellárral Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPK) kilencedik csúcstalálkozójának keretében.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Személyes interjún választják ki azokat, akik a marosvásárhelyi rendőrségen szeretnének önkénteskedni. A jelentkezőket november 16-tól várják.
Őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki arra buzdította Călin Georgescu támogatóit, hogy hatoljanak be a bukaresti fogdába, végezzenek az ott dolgozókkal, és helikopterrel szabadítsák ki a volt államfőjelöltet.
Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.
2 hozzászólás