
Kajtár László és Terbe Zoltán adta át a dokumentációt Gyergyószentmiklós polgármesterének
Közel tízmillió eurós fejlesztést tervez az elavult távhőrendszeren Gyergyószentmiklós önkormányzata. Ezt támasztja majd alá az a szakmai dokumentáció, amelyet a kiskunmajsai Majsa Alapítvány készíttetett és adott át a gyergyóiaknak.
2019. május 21., 09:102019. május 21., 09:10
2017 márciusában a gyergyószentmiklósi önkormányzat úgy vette át a fűtésszolgáltatást és a hálózat elemeit az E-Star nevű vállalattól, hogy nem volt egy pontos képe arról, milyen állapotban van a rendszer, milyen beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban működjön. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere ezért kérte fel a Majsa Alapítvány vezetőjét, az energetikai szakemberként ismert Terbe Zoltánt, hogy segítsen egy állapotfeltáró tanulmány elkészítésében.
A tanulmányból kiderül, hogy a városi távhőhálózat egy jól kiépített rendszer, azonban az évek során nem volt megfelelő a működtetése. Emiatt
A tanulmány átadásán a testvérváros, Kiskunmajsa korábbi polgármestere, Terbe Zoltán mellett jelen volt még Kajtár László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületgépészeti tanszékének korábbi vezetője is, aki szintén közreműködött a szakmai munkában. Elmondták: az utóbbi hónapokban más szakemberekkel együtt többször is felmérést végeztek a fűtőműnél, és egyeztettek a helyi szakemberekkel, valamint az önkormányzat illetékeseivel a jövőbeni lehetséges fejlesztési elképzelésekről. Az elkészült dokumentum lesz az alapja a távhőszolgáltatás fejlesztését célzó projektnek, a kivitelezés érdekében pedig
A majsaiak által készített tanulmány elsősorban olyan javításokat javasol, amelyeket mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy a távfűtés gazdaságosabb és hatékonyabb legyen. A biomasszával (faőrleménnyel) működő kazánok generáljavításra szorulnak, a számítógépes vezérlést is újra kell gondolni. Van például olyan keringető szivattyú, amelyet kézzel kapcsolgatnak, amikor szükséges, pedig az automatizálás könnyen megoldaná ezt – hangzott el.
Szükség van még emellett a teljes hálózat finomhangolására is:
Amennyiben a pályázat nyertes lesz, húsz százalékkal bővül a hálózat, újabb városrészekbe jut el a vezeték, és újabb közintézmények kapcsolódnak majd rá. Ez a fejlesztés egyben biztonságosabbá, stabilabbá teszi a szolgáltatást, gazdaságosabb lesz a működtetése, és ezáltal olcsóbb a lakosság számára – fejtette ki Terbe Zoltán.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!