
Fotó: RMDSZ
Románia nehéz időszakot él meg. Az egykori huligánok, akik ükapáink sírjain ugráltak, mára az egyik legerősebb politikai erő a román parlamentben. A magyarellenes szélsőjobboldal Funar és Vadim Tudor fénykorában sem volt ilyen erős.
2025. március 31., 07:002025. március 31., 07:00
Mi, magyarok a 90-es években megtanultuk, mit jelent egy erős, magyarellenes szélsőjobb. Sütő András a látásával fizetett a marosvásárhelyi fekete márciusban, Funar polgármesterségét: a fejlesztések hiányát és közösségünk üldözését megszenvedték a kolozsváriak.
a rekordinflációt eredményező gazdasági káoszába, a bányászjárás és a nemzetközi elszigeteltség időszakába.
Ehhez járul hozzá egy gyorsuló politikai válság, a román politikai pártok iránti bizalom megingása. És hogy a kép teljes legyen: az ukrajnai háború közvetlenül gazdasági válságot, közvetve az EU válságát okozta, amire a szélsőjobbos anarchistáknak csak rossz válaszai vannak.
Ebben a helyzetben úgy döntöttünk, hogy a kormánykoalícióval közösen azt a Crin Antonescut támogatjuk az elnöki megmérettetésben, aki nem akar káoszt, nem akar visszatérni a múltba, de hisz a szabadságban, az építkezésben, a jövőben.
Crin Antonescu vállalta, hogy eljön Székelyföldre. Tisztelettel lépett Sepsiszentgyörgy utcáira. Nem beszélt lekezelően, becsmérlően, mint Iohannis, nem adott elő betanult mondatokat. Inkább kérdezett, figyelt, meghallgatott.
Sokan értékelték, hogy itt van valaki, aki nem akarja elvitatni a magyarok helyét az országban, helyette meg akarja védeni a nemzeti identitáshoz való jogunkat, számít ránk az ország építésében.
De a tisztelet önmagában nem elég a politikában, ahol gyakran az érdekek diktálnak. A képlet, ahogy mi látjuk, egyszerű: bárki más nyer, veszélybe kerül a kormányzásunk.
Az elmúlt 35 év tapasztalata, hogy minden elnök befolyásolja a kormányzást, többséget akar maga mögött. Aki nem a mi szövetségesünk, az elsősorban minket akar majd kiszorítani. Nemcsak Simion, de a Nagy-Románia Párttal egyszer már szövetségre lépett Ponta vagy a bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is, aki éppen most ígérte meg, hogy győzelme esetén elnöki tanácsadónak kéri fel a későn és nehezen távozott Klaus Iohannist.
Fotó: RMDSZ
Másfelől: ha Crin Antonescu lesz az elnök, maradunk a kormányban. Ez nem csupán hatalmi kérdés. Ez lehetőség a fejlődésre. Ha kormányon van az RMDSZ, fejleszteni tudjuk falvainkat, városainkat. Ha kimaradunk, csak kívülről nézhetjük, ahogy mások döntenek rólunk. A múltban sokszor bebizonyosodott: a Szövetség akkor erős, ha bent van a kormányzati döntéshozatalban. És most bent vagyunk: erős minisztériumokat vezetünk, közösségünk jövőjét és az ország sorsát befolyásolni tudjuk.
Nem volt ez mindig egyszerű kapcsolat. Volt idő, amikor Crin Antonescu és az RMDSZ más-más oldalon állt. A MOGYE ügyében komoly konfliktusunk volt. De ezek nem a gyűlöletről, inkább arról szóltak, hogy a politikusok gyakran ellentétes érdekeket képviselnek.
Ennek ellenére, amikor a helyzet úgy kívánta, Crin Antonescu nyitott volt az együttműködésre. 2013-ban, amikor az USL kétharmados többséget szerzett, elfogadta az RMDSZ javaslatait az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerésére. Ez is azt mutatta, benne nincs zsigeri ellenszenv.
Románia ismét válaszúton áll. Az orosz-ukrán háború árnyékában, a gazdasági válság közepette világossá vált: a következő elnök dönti el, merre tovább.
Ő nem új ember a politikában. Pontosan tudja, hogyan működik a politika országos és nemzetközi szinten, hogyan lehet Romániát megvédeni a káosztól, miközben az ország alakítója lehet az európai jövőnek is.
Szóltunk amikor Băsescu volt a jelölt, és figyelmeztettünk, amikor Iohannis indult. A következmény mindkét esetben ugyanaz volt: hosszú évekre kiszorultunk a döntésekből, háttérbe szorultak a magyar érdekek.
Egy olyan elnökjelölt a jó választás, aki számol velünk, és akivel együtt dolgozhatunk. Ha nem Crin Antonescu, akkor ki? Ha most nem cselekszünk, akkor mikor?
A versenyben lévő jelöltek közül Crin Antonescu az egyetlen jó választás, ha a magyar közösség jövőjét és biztonságát akarjuk.
Előre, ne hátra! Most van itt az idő!
Kelemen Hunor
(X – fizetett hirdetés)
Izgalmas időszak előtt áll a videójáték-ipar, aminek a jövőjébe kaphattunk betekintést a nyári bemutató-események révén. Összeállításunkban a legnagyobb bejelentéseket szedtük össze.
A fokozódó elégedetlenségek miatt japánsztrájkot indít az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben a Sanitas szakszervezet kedden. Az érdekvédelem főként a véglegesítés előtt álló egységes bértörvény-tervezet módosítását szeretné elérni.
A Hunyad megyei törvényszék elrendelte hétfőn annak a férfinek az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal rálőtt négy emberre Lupényben. A törvényszék döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A hét elején az átlagosnál melegebb idő várható, majd átmeneti lehűlés érkezik. A hónap közepétől ismét melegszik az idő, ugyanakkor záporokra és zivatarokra szinte minden nap számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Rendkívüli ülésen fogadta el a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület azt a határozatot, amellyel a Monturist Kft. közgyűlésének összehívását kezdeményezik, ahol a cégvezető menesztését szeretnék elérni és kineveznék az utódját is.
A népzene, a könnyűzene és a gasztronómia találkozására épül a Folk & Roll Víkend, egy minifesztivál, amelyre július 31. és augusztus 2. között kerül sor Gyergyószentmiklóson. A város nem marad fesztiválhangulat nélkül idén sem.
Összesen 9,76 millió hektár területre nyújtottak be 671.334 egységes agrártámogatási kérelmet a június 5-i határidőig.
Idén májusban 4 679 826 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 2812-vel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2784 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Eugen Tomac kijelölt kormányfő hétfőn közölte, hogy legkésőbb szerdára véglegesíti miniszterjelöltjeinek listáját, és ismét hangsúlyozta, hogy technokrata kormánynak szeretne bizalmi szavazást kérni a parlamentben.