Fotó: RMDSZ
Románia nehéz időszakot él meg. Az egykori huligánok, akik ükapáink sírjain ugráltak, mára az egyik legerősebb politikai erő a román parlamentben. A magyarellenes szélsőjobboldal Funar és Vadim Tudor fénykorában sem volt ilyen erős.
2025. március 31., 07:002025. március 31., 07:00
Mi, magyarok a 90-es években megtanultuk, mit jelent egy erős, magyarellenes szélsőjobb. Sütő András a látásával fizetett a marosvásárhelyi fekete márciusban, Funar polgármesterségét: a fejlesztések hiányát és közösségünk üldözését megszenvedték a kolozsváriak.
a rekordinflációt eredményező gazdasági káoszába, a bányászjárás és a nemzetközi elszigeteltség időszakába.
Ehhez járul hozzá egy gyorsuló politikai válság, a román politikai pártok iránti bizalom megingása. És hogy a kép teljes legyen: az ukrajnai háború közvetlenül gazdasági válságot, közvetve az EU válságát okozta, amire a szélsőjobbos anarchistáknak csak rossz válaszai vannak.
Ebben a helyzetben úgy döntöttünk, hogy a kormánykoalícióval közösen azt a Crin Antonescut támogatjuk az elnöki megmérettetésben, aki nem akar káoszt, nem akar visszatérni a múltba, de hisz a szabadságban, az építkezésben, a jövőben.
Crin Antonescu vállalta, hogy eljön Székelyföldre. Tisztelettel lépett Sepsiszentgyörgy utcáira. Nem beszélt lekezelően, becsmérlően, mint Iohannis, nem adott elő betanult mondatokat. Inkább kérdezett, figyelt, meghallgatott.
Sokan értékelték, hogy itt van valaki, aki nem akarja elvitatni a magyarok helyét az országban, helyette meg akarja védeni a nemzeti identitáshoz való jogunkat, számít ránk az ország építésében.
De a tisztelet önmagában nem elég a politikában, ahol gyakran az érdekek diktálnak. A képlet, ahogy mi látjuk, egyszerű: bárki más nyer, veszélybe kerül a kormányzásunk.
Az elmúlt 35 év tapasztalata, hogy minden elnök befolyásolja a kormányzást, többséget akar maga mögött. Aki nem a mi szövetségesünk, az elsősorban minket akar majd kiszorítani. Nemcsak Simion, de a Nagy-Románia Párttal egyszer már szövetségre lépett Ponta vagy a bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is, aki éppen most ígérte meg, hogy győzelme esetén elnöki tanácsadónak kéri fel a későn és nehezen távozott Klaus Iohannist.
Fotó: RMDSZ
Másfelől: ha Crin Antonescu lesz az elnök, maradunk a kormányban. Ez nem csupán hatalmi kérdés. Ez lehetőség a fejlődésre. Ha kormányon van az RMDSZ, fejleszteni tudjuk falvainkat, városainkat. Ha kimaradunk, csak kívülről nézhetjük, ahogy mások döntenek rólunk. A múltban sokszor bebizonyosodott: a Szövetség akkor erős, ha bent van a kormányzati döntéshozatalban. És most bent vagyunk: erős minisztériumokat vezetünk, közösségünk jövőjét és az ország sorsát befolyásolni tudjuk.
Nem volt ez mindig egyszerű kapcsolat. Volt idő, amikor Crin Antonescu és az RMDSZ más-más oldalon állt. A MOGYE ügyében komoly konfliktusunk volt. De ezek nem a gyűlöletről, inkább arról szóltak, hogy a politikusok gyakran ellentétes érdekeket képviselnek.
Ennek ellenére, amikor a helyzet úgy kívánta, Crin Antonescu nyitott volt az együttműködésre. 2013-ban, amikor az USL kétharmados többséget szerzett, elfogadta az RMDSZ javaslatait az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerésére. Ez is azt mutatta, benne nincs zsigeri ellenszenv.
Románia ismét válaszúton áll. Az orosz-ukrán háború árnyékában, a gazdasági válság közepette világossá vált: a következő elnök dönti el, merre tovább.
Ő nem új ember a politikában. Pontosan tudja, hogyan működik a politika országos és nemzetközi szinten, hogyan lehet Romániát megvédeni a káosztól, miközben az ország alakítója lehet az európai jövőnek is.
Szóltunk amikor Băsescu volt a jelölt, és figyelmeztettünk, amikor Iohannis indult. A következmény mindkét esetben ugyanaz volt: hosszú évekre kiszorultunk a döntésekből, háttérbe szorultak a magyar érdekek.
Egy olyan elnökjelölt a jó választás, aki számol velünk, és akivel együtt dolgozhatunk. Ha nem Crin Antonescu, akkor ki? Ha most nem cselekszünk, akkor mikor?
A versenyben lévő jelöltek közül Crin Antonescu az egyetlen jó választás, ha a magyar közösség jövőjét és biztonságát akarjuk.
Előre, ne hátra! Most van itt az idő!
Kelemen Hunor
(X – fizetett hirdetés)
A deficitcsökkentő intézkedések részeként augusztus elsejétől megnövelné az áruforgalmi adót a kormány, és ezzel párhuzamosan áttérne a kétkulcsos áfára az ország. De mit hoz ez a gyakorlatban, mekkora lesz a drágulás jövő hónaptól?
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.