Legnagyobb állami kitüntetés Nagy Ágnesnek

– Mit jelent ez a kitüntetés?

– A 9 tag névre szóló elismervényt kapott az elmúlt időszakban végzett gazdasági tevékenységéért. A BNR idén ünnepli fennállásának 130. évfordulóját, az oklevél tanúsága szerint pedig döntéseinkkel hozzájárultunk a bankrendszer stabilitásához, a makroegyensúlyi állapotokhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a gazdaság monetáris része a fiskális résszel. A BNR vezetősége 2006-ban az első szakmai kitüntetést vehette át kereskedelmi kategóriában parancsnok (comandor) fokozatban, szintén névre szólóan az igazgatótanácsi tagoknak.

– Mennyire befolyásolja a gazdaságot az ingatag politikai helyzet?

– Egyértelmű, hogy a makrogazdasági állapotokat igencsak befolyásolja a politika, ez elsősorban a külföldi tőkebefektetéseken látszik, hiszen a külföldi nagy cégek nem kedvelik azokat az országokat, ahol bizonytalanság fogadja őket, netán választások következnek, vagy instabil a demokrácia. Romániában stabil demokráciáról beszélhetünk, az utóbbi időszak választásai azonban kissé visszavetették a befektetési kedvet. Most, hogy stabilizálódni látszik a politikai élet, talán fellendül a gazdaság is. Optimista vagyok, a következő 3 évben nem lesznek választások, így lehet alkotni, beruházni, termelni. Szintén az ország gazdasági megbízhatóságát sugallja, és ehhez ad kellő hitelességet a vállalatoknak, vállalkozásoknak a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmény, s amennyiben a kormány hatékonyan használja fel a pénzeket, nőni fog a munkaerő-foglalkoztatás. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan intézkedéseket eszközöljünk, amelyek elősegítik, hogy a reálgazdaság többletértéket produkáljon.

– Valós-e az a felvetés, hogy Románia legnagyobb vállalkozása az állam maga, hogy túl sok a közalkalmazott?

– Az állami dolgozók „sorsa” a bruttó nemzeti össztermék függvénye. Ha a bruttó nemzeti össztermék nem nagy (sőt, az utóbbi időben csökken), akkor a pénzt a törvényeknek megfelelően úgy kell elosztani, hogy az állam biztosítani tudja a közjó-szolgáltatásokat, mint amilyen az egészségügy, a tanügy, a hadügy stb. – ezt a közjót kell ellátni a közalkalmazottak által. Ha a dolgozók bére többe került, mint amennyi a szolgáltatások értéke, akkor gond van, s ebben az esetben kerül sor leépítésre. Ha túl sok a közalkalmazott, akkor nem lesz, aki megtermelje a többletértéket, és felbomlik az egyensúly. Köztisztviselőkre szükség van egészen addig, ameddig az állam felvállalja, hogy biztosítja a közjót, a személyzet csökkentése vagy növelése azonban a gazdaság függvénye is.