
Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A fűtésszezon beállta előtt Maros megyében három helyről jelentették a polgármesteri hivatalok, hogy tűzifahiány van: Mezőbándról, Küküllőszéplakról és Nyárádmagyarósról. A helyzet részben megoldódott, Nyárádmagyaróson azonban az erdőtulajdonosok nehéz helyzetben vannak.
2017. november 20., 18:112017. november 20., 18:11
A polgármesteri hivataloknak lehetőségük volt a községi, városi erdőkből elérhető áron tűzifát biztosítani a lakóknak, előzetesen benyújtott kérelmek alapján.
Most Maros megye prefektusa, Lucian Goga azt nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségnek, hogy két helyen megoldódtak ezek a gondok. Mezőbándon 132 méternyi fenyőfát biztosított az erdészeti hivatal a polgármesteri hivatalnak, igaz, a lakók elégedetlenek, hogy nem keményfát kaptak, de mindenképpen lesz mivel melegíteniük a fagyos téli napokon.
Lucian Goga arról is beszámolt, hogy Küküllőszéplak községnek szintén az erdészeti hivatal biztosított 214 méter fát, s ebből meg tudják oldani a lakosság ellátását, mivel Kislászló kivételével Küküllőszéplak községben van földgáz, és sokan azzal főznek, melegítenek. A nyárádmagyarosi helyzetre nem tér ki a prefektus.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármester elmondta, hogy a községben élők lehetetlen helyzetbe kerültek, hiszen bár van erdejük, nem tudnak abból pecsételtetni és vágatni.
– méltatlankodott a polgármester, aki szerint legalább egy fél éves kifutási időt kellett volna hagyni az erdőtulajdonosoknak, s utána bevezetni ezt a szigorítást.
Sokan örökölték a földeket, de nem végeztették el a jelentős költséggel járó hagyatéki tárgyalást, így nem került a nevükre az erdő. Névelírások is történtek a birtoklevelekben, ez is megnehezíti a tulajdonjog megszerzését. A polgármester jelentette ezt a méltatlan helyzetet az erdészeti hivatalnál, a prefektúrán, s arra kérte a Maros megyei szenátorokat és képviselőket, hogy szólaljanak fel, s találjanak megoldást a problémára.
– mondta a polgármester, akitől megtudtuk, hogy a makfalvi erdészettel megegyeztek, hogy legalább a legelőkről, patakok mentéről kivághatják a fákat, nagyobb bokrokat, így próbálják megoldani a tűzifahiányt.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!