Elmondása szerint azért szervezték meg második alkalommal is a fesztivált, mert a medve a város egyik szimbóluma, a vele való együttélés azonban már problémát okoz a mindennapi életben.

„Az idei medveszaporulat jelentős, számításaink szerint 15 medveboccsal szaporodott az állomány, ugyanis egy négybocsos, két hárombocsos, két kétbocsos és egy egybocsos anyamedvét tartunk számon. Tusnádfürdőről 1842-ből származik az első írásos feljegyzés, amiből kiderül, hogy már akkor bejártak a településre a medvék, csak nem ilyen arányban. A városunk bizonyítottan egy medveátjáró helység, az állatok itt járnak át a Csomád-hegységből a Hargita hegyvonulatba.

Véleményem szerint azonban megoldást jelenthet, ha a medvéknek a lakott területeken kívül megfelelő életteret biztosítunk egy megfelelő etetéssel. Emellett folyamatos járőrözéssel lehetne megoldani, hogy az állatok ne merészkedjenek be a településre. Próbálkozásaink voltak, és engedélyt kaptunk hat medve elszállíttatására, ennek fele meg is valósult, illetve a másik három medvét a következő hetekben szállíttatjuk el. Ez azonban csak pillanatnyi megoldás, hiszen a visszatérés és a magas szaporulat miatt semmilyen eredményre nem vezet” – húzta alá a polgármester.

Ezt követően Borboly Csaba európai viszonylatban beszélt a medvekérdésről, szerinte

Borboly belátta, régebb is voltak medvekárok és támadások, de korábban a számuk az elviselhetőség határa alatt volt. Ma már a fölé került, és ezt kellene orvosolni, vissza kellene állítani a régi szintet. A továbbiakban Domokos László annak fontosságáról beszélt, hogy megelőzésre és védekezésre kell tanítani az embereket. Mint mondta, meg kell tanulnunk együtt élni a medvékkel, mert a problémát nem lehet radikálisan megoldani.

– adott hangot véleményének az igazgató. A találkozón továbbá szó esett egy munkacsoport megalakulásáról is, amelynek elsődleges célja az emberek tájékoztatása lenne.

Szín János a találkozón elmondta: nehéz megállapítani, hogy nőtt-e a medvék száma, az azonban biztos, hogy több merészkedik be a fürdőváros utcáira, mint a korábbi években.

„Ennek egyik oka, hogy megtanulták, itt változatosabb táplálékhoz jutnak hozzá sokkal kevesebb energiabefektetéssel. A másik fő okra Bereczky Leonardo, a balánbányai medve-visszavadító központ vezetője mutatott rá: a medvék urbanizációja (városiasodása) és a gólya urbanizációja között párhuzamot lehet vonni. A gólyák ugyanis azért húzódtak be a városokba, hogy távol tartsák fiókáiktól a ragadozó madarakat. A medvéknél az idősebb hím egyedek megölik a fiatalabbakat, és az anyamedvék felismerték, hogy a városokba az idősebb hímek nem járnak be. Ezért figyelhető meg, hogy anyamedvék és bocsok járják az utcákat, mert a könnyű táplálékszerzés mellett még biztonságban is vannak” – magyarázta a medvepásztor.