
Háttérbe szorul a dízel. A benzines autók a leggyakoribbak, de a „zöldek” is egyre népszerűbbek
Fotó: Pinti Attila
A legtöbb autótulajdonos benzines járművekkel rendelkezik Európában és Romániában egyaránt, a dízelüzeműek pedig – összetett okok miatt – évről évre egyre inkább háttérbe szorulnak. Folyamatosan emelkedik ugyanakkor az alternatív hajtású típusok, azaz az elektromos és hibrid autók népszerűsége, a székelyföldi városokban viszont még alacsony ezek aránya a megvásárolt új autók között.
2021. február 14., 22:022021. február 14., 22:02
A dízelautók egyre inkább háttérbe szorulnak a benzinesekkel szemben, a kőolaj árának emelkedése és a nagyfokú környezetszennyezés hatására pedig egyre inkább előtérbe kerültek az elmúlt években a megújuló energiaforrások: folyamatosan nő a hibrid és az elektromos meghajtású autók száma. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) tavalyi évre vonatkozó összesítése szerint az Európai Unió tagállamaiban értékesített új járművek 47,5 százaléka benzines, 28 százaléka dízel volt, továbbá 11,9 százaléka hibrid, 10,5 százaléka elektromos, 2,1 százalékuk pedig alternatív üzemanyagokkal működött.
Romániában a gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV) adatai szerint a tavaly bejegyzett járművek 66 százaléka benzinüzemű volt (2019-ben még 69,4 százaléka), és 26,9 százaléka dízel (egy évvel korábban 26,4 százalék). A fennmaradó 7,1 százalékot az elektromos és hibrid járművek tették ki, amelyekből összesen 8902-őt jegyeztek be, ami jelentős, 33 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Elektromos autóból 2846-ot írattak forgalomba tavaly, plug-in hibrid járművekből 1037-et, hibrid autókból pedig 5019-et. Látni tehát, hogy
Az országos 7,1 százalék viszont jó eredménynek számít a székelyföldi városokban jegyzett értékekhez képest.
A gépjárműállomány üzemanyagtípus szerinti megoszlásáról nem állnak rendelkezésre megyei adatok, ezeket nem vizsgálják a prefektusi hivatalok, így a benzines és dízelautók aránya nem ismert. Kizárólag a „zöld” járművek számát tartják nyilván az önkormányzatoknál, mivel az elektromos autók adómentesek, a hibrid járművekre pedig adókedvezmény jár. Mint az önkormányzatokból kért adatokból kiderült, a négy vizsgált város közül
Az adóosztály által a városban nyilvántartott 15 053 személyautó közül 139 hibrid és 22 elektromos, összességében tehát 161 „zöld” jármű található a városban, ami a járműpark 1,06 százalékát teszi ki. Második helyen Marosvásárhely áll, ahol 0,64 százalékra tehető a környezetkímélő járművek aránya: a városban nyilvántartott 70 707 személyautó közül 360 hibrid és 96 elektromos, ami összesen 456 „zöld” járművet jelent. A Csíkszeredában nyilvántartott 21 106 személyautó közül 109 hibrid és 12 elektromos, ami összesen 121 környezetkímélő járművet jelent, ez 0,57 százaléknak felel meg. Utolsó helyen Gyergyószentmiklós áll, ahol mindössze 0,26 százalék a „zöld” járművek aránya: a városban nyilvántartott 7612 személyautó közül 20 hibrid, elektromos járművek pedig nincsenek.
A magas károsanyag-kibocsátás, a csalások miatt kirobbant környezetvédelmi botrányok és az egyes nagyvárosokban bevezetett behajtási korlátozások mellett az is hozzájárul a dízelautók népszerűségének csökkenéséhez, hogy már szinte nem is lehet dízelmotorral ellátott személyautókat kapni. Mint Daniel Crăciun, a csíkszeredai Mida – Renault, Dacia és Nissan márkakereskedés vezérigazgatója lapunknak elmondta,
Ez az egyik fő oka annak, hogy jelenleg a benzines személyautók a legkelendőbbek, de a vezérigazgató azt is elismerte, hogy a vásárlók „fájlalják”, hogy nem tudnak dízelmotoros személyautókat vásárolni, főként a Dacia Logan típusnál lenne nagy igény erre. Ettől függetlenül alkalmazkodnak a kínálathoz, és a benzineseken túl egyre többen döntenek környezetkímélő járművek vásárlása mellett.
Fotó: Pinti Attila
A Renault Zoé elektromos kisautóból tavaly kilencet értékesítettek, a Nissan Leaf elektromos meghajtású járműből pedig egyet. Emellett a tavaly ősszel megjelent Renault Captur E-TECH plug-in hibridből eddig négy darabot adtak el. Idén Crăciun szerint tovább fog nőni a környezetkímélő autók iránti érdeklődés, mivel újabb hibrid modellek válnak elérhetővé a térségben, és nagy az érdeklődés a Dacia idén megjelenő elektromos autója, a Spring iránt is. Hozzátette:
Problémát jelent továbbá az is, hogy sokan kételkednek az állami támogatásokban, ez esetben a roncsprogramban, amelyen keresztül kedvezményesebben vásárolhatók meg ezek a járművek, a harmadik problémát pedig a „zöld” autók magas ára jelenti.
Nagyobb arányban értékesített környezetkímélő, főként hibrid járműveket a székelyudvarhelyi Euro-Car Trading, Hargita és Maros megye hivatalos Toyota márkaképviselete. László Zoltán ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta: dízel személyautók nem szerepelnek a kínálatukban, kizárólag benzines, hibrid, plug-in hibrid és újabban elektromos járművek értékesítésével foglalkoznak. Tavaly 150 Toyota márkájú autót adtak el a két megyében, ezek mintegy 65 százaléka hibrid volt. Emellett három Tesla elektromos meghajtású autót is értékesítettek Hargita megyében, ám mivel ezek árusítását csak későn, a roncsprogram lezárása után tudták elkezdeni, arra számítanak, hogy idén több elektromos autó talál majd gazdára a térségben a program újabb kiírását követően.
Fotó: Pinti Attila
„A benzinmotorral ellátott autók csak az eladásaink mintegy 30 százalékát tették ki, a hibridek esetében ez az arány 65-70 százalék körül mozog. Ebből azt feltételezzük, hogy ha lennének is dízel autóink, valószínűleg csak 5-10 százalékon mozognának, nem lenne rá nagy igény.
A Toyotáról tudni kell, hogy az egyetlen olyan márka, amely már a 2000-es évek előtt környezetkímélőbb járművek gyártásán dolgozott, ezáltal az ügyfélkörünkre jellemző, hogy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra” – emelte ki László Zoltán. Hozzátette: a hibrid járművek esetében a legkedveltebb típusok a Toyota C-HR, a Toyota Yaris és a Toyota Corolla voltak.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.
A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.
Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.
Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.
Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
2 hozzászólás