Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.
2025. november 07., 16:522025. november 07., 16:52
2025. november 07., 17:572025. november 07., 17:57
Életét kockáztatja, aki megpróbál rámenni a részben beszakadt bányafödémre
Fotó: Pinti Attila
Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.
2025. november 07., 16:522025. november 07., 16:52
2025. november 07., 17:572025. november 07., 17:57
Mindössze néhány újságírót – köztük a Székelyhon csapatát – hívott el csütörtökön Parajdra Paul Bejan, a Partener Industrial Construct Kft. munkapontvezetője, aki a több helyen beszakadt bányafödémnél végzett munkáját mutatta be nekünk, ugyanakkor az ott tapasztalt rendellenességekről is beszélt.
Tőle tudtuk meg, hogy valójában az ő fejében fogalmazódott meg először a Korond-patak csövekbe való terelése, azaz a munkálat, amelyhez hasonló még nem történt Romániában. Ötletéről természetesen számos szakértővel egyeztetett, mielőtt nekiláttak volna a kivitelezésnek, hiszen
Eredetileg egyébként a sókanyon másik oldalán képzelték el a vezetékeket, ám időközben változtattak ezen, hiszen számos beszakadás és süllyedés történt a bányafödémen.
Fotó: Pinti Attila
Közös sétánk a munkatelepen a csőrendszer kifolyó részénél kezdődött, ahol orrfacsaró bűz csapta meg az orrunkat. Bejan ekkor részletezte, hogy több oka is van a szagnak. Elsősorban tudni kell, hogy
Mindemellett biogázok törtek fel a bomló szemétből. Ez eleve jól látható a bugyborékoló csurgalékvízben, de a szakember még egyértelműbbé szerette volna tenni a helyzetet, így öngyújtót kért, és
Csurgalékvíz és gáz szivárog a földalatti szemétdombból
Fotó: Pinti Attila
Ezt követően ugyanakkor ismét nyomatékosított:
Mindemellett más magyarázatot is adott a patakból érkező orrfacsaró szagra és a mederben lerakódott sűrű, sötét színű ragadós üledékre, amely azt árasztja. Az említett anyag egy része konkrétan az egyik bányabeszakadás közeléből származik, ahol
A többi állattartásból származó hulladék, amely a Korond-patak felsőbb szakaszáról érkezik. Ez a jelenség egyébként Bejan szerint környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan.
Fotó: Pinti Attila
Korábban Dan Constantin Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója azt nyilatkozta, hogy a bánya beszakadását követően részben azért növekedett meg jelentősen a Kis-Küküllőbe ömlő Korond-patak sótartalma (legalábbis első alkalommal), mert a kivitelező egyeztetés nélkül elbontott egy lassító gátat, amelynek megépítését külsős szakértők javasolták. Bejan ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy
Ő gyakorlatilag úgy látta, hogy a felgyülemlő és lelassuló víz nagyobb eséllyel oldja ki a talajban lévő sót, mintha gyorsan áthaladna az agyagrétegen. Ezenkívül
Ezért is döntött a gát elbontása mellett – részletezte.
Fotó: Pinti Attila
A munkaponton, azaz a több helyen is beomlott bányafödémen tovább haladva egyre veszélyesebb terepen jártunk. Gyakorlatilag meg volt repedezve a talaj a lábunk alatt, így nem is csoda, hogy kétkedve és némi fenntartással követtük a szakembert, aki egyre közelebb vitt a beszakadt részekhez, amelyekben látható volt a bányában lévő víz. Többször is hangsúlyozta, hogy ne maradjunk le, arra menjünk, amerre ő megy, hiszen ő ismeri a terepet. Útközben több olyan részt is mutatott, amely meglátása szerint hamarosan a bányába fog süllyedni.
Megmutatott három sikertelen kísérletet is, amely során a Korond-patakot próbálták elterelni év elején, még mielőtt neki bármi köze is lett volna helyszínhez. Információi szerint
Fotó: Pinti Attila
Úgy véli, hogy ezt nem szabadott volna megtenni, főleg, hogy a robbantások kárt tesznek a só mélyebben lévő rétegeiben. Nem is érti, hogy ki engedélyezhetett ilyesmit. Mindemellett arra is kitért, hogy
Így most már közvetlenül a sórétegeken át haladva folyik el például az esővíz, amely a Korond-patakhoz érve növeli annak sótartalmát.
Fotó: Pinti Attila
Tovább bukdácsolva a göröngyök között megpillantottuk azt a helyszínt is, ahol szalmabálákat használtak a föld tömítésére, ebből valóban furcsa lé szivárgott.
A csőrendszer mostanra már elkészült befogadó részéhez érve megtudtuk, hogy
A munkapont vezetője hangsúlyozta, hogy az általa elképzelt vezetékek csak ideiglenes megoldást jelentenek, önmagukban pedig nem sokat érnek, ha nem épül ki mielőbb egy lebetonozott patakmeder. Mint jelezte, a csőrendszer csak másodpercenkénti 10-12 köbméteres vízhozamot tud befogadni.
Fotó: Pinti Attila
Beszélgetésünk során Bejan azt is többször hangsúlyozta, hogy
Ő ezt március közepén szóban már jelezte a Salrom (Országos Sóipari Vállalat) munkatársainak, de nem vették figyelembe. Sőt, szerinte most is meg lehetne menteni a bánya turisztikai részét, ez elsősorban szándék kérdése. Kijelentette, hogy
Szerinte Románia egyik legnagyobb vesztesége lenne, ha kihasználatlanul hagynák a bányát, hiszen „Parajd egy brand”, egy értékes márka, amiről még Amerikában is beszélnek.
Fotó: Pinti Attila
Ezen információkat figyelembe véve újságírókként közösen elmentünk a Salrom parajdi székhelyére válaszokat keresni. Ott senkinek nem volt joga nyilatkozni az ügyben, de megígérték, hogy a vállalat bukaresti vezetősége hamar válaszol, ha küldünk nekik levelet. Így azonnal összedugtuk a fejünket, megfogalmaztuk, majd elküldtük a kérdéseinket a cégnek. Nem is kellett sokat várni a Dan Constantin Dobrea által aláírt válaszra.
Egyébként habár Radu Miruță gazdasági miniszter októberben kezdeményezte Constantin Dan Dobrea lemondatását, a Salrom vállalat honlapján továbbra is Dobrea szerepel igazgatóként.
Fotó: Pinti Attila
A Salrom igazgatója hangsúlyozta, hogy semmiféle figyelmeztetést nem kaptak Paul Bejantól arról, hogy be fog törni a víz a bányába. Arra is kitért, hogy
A geotechnikai szakvéleményt ugyanakkor már megkapták. Ez a két dokumentum fogja meghatározni az ideiglenes megoldásokhoz szükséges műszaki elképzeléseket. A Korond-patak végleges eltereléséről szóló megvalósíthatósági tanulmányt a Maros Vízügyi Igazgatóság készíttette el.
Az állatartásból származó hulladék már a csövek befogadó részénél megjelenik
Fotó: Pinti Attila
Dobrea rámutatott, hogy egy németországi szakcég tanulmányának tárgyát képezi az, hogy miként lehetne kiszivattyúzni a vizet a sóbánya turisztikai részlegéből. Ezt azonban egyelőre nem javasolják a szakemberek, hiszen
Az igazgató azt viszont megerősítette, hogy zajlanak a vizsgálatok egy új kitermelési és turisztikai bányarész megnyitása érdekében. Gyakorlatilag a Telegdy-bánya környékén végeznek felméréseket egy 454 791 négyzetméteres területen. Egy ilyen projekt kivitelezésének becsült értéke 3 millió lej lenne áfamentesen.
Fotó: Pinti Attila
Újságírókként azt is érdekelt minket, hogy miért nem történt meg eddig a kivitelező által elvégzett építkezések átvételezése a Salrom részéről. Dobrea kijelentette, hogy
Erről már két alkalommal is értesítették a vállalkozót, mégsem történt változás. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a vállalkozó a csütörtökön jelenlévő újságíróknak is elismerte, hogy
Fotó: Pinti Attila
A Székelyhon munkatársai ilyen beismerést nem hallottak, sőt, Paul Bejan már szeptemberben azt nyilatkozta lapunknak, hogy elvégezték a rájuk bízott feladatot. A terepen azonban valóban az látszott, hogy felfüggesztéshez használt láncokkal dolgoztak az alkalmazottak. Erre a munkapont vezetője nyomatékosította, hogy a beruházás el van végezve, gyakorlatilag csak karbantartási munkálatokat végeznek, ami hivatalosan is az ő felelőssége.
– fogalmazott. Ettől függetlenül szeretnék, ha mihamarabb átadhatnák a beruházást a Salromnak.
Fotó: Pinti Attila
Összességében Paul Bejan kijelentette, úgy érzi, hogy a bányával kapcsolatos problémák megoldásában érdekelt felek nem segítették a munkáját, inkább ellenkezőleg, hátráltatták őt. Ettől függetlenül voltak, akikkel jól együtt tudott működni: ilyen Hargita megye prefektusa, néhány szakember, illetve a tűzoltóság munkatársai. Nekik köszönetet mondott a hozzáállásukért. Végezetül arra is kitért, hogy számos fenyegetést kapott „különböző emberektől,” akik arra kérték, hogy ne végezze el a rá bízott munkát. Jelenleg kelepcében érzi magát.
Fotó: Pinti Attila
Folyamatosn megjelennek újabb beszakadások
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
4 hozzászólás