
A legkisebbek vannak a legnagyobb veszélyben. Bárhol feltűnhetnek a kullancsok
Fotó: Veres Nándor
Kullancsirtást tervez az udvarhelyi városvezetés a település azon közterületein, ahol fokozott az élősködők előfordulásának veszélye. Az intézkedés szükségességét a csereháti lakosok jelezték, ott ugyanis megnőtt a kullancscsípések száma.
2017. június 15., 09:022017. június 15., 09:02
A csereháti lakónegyedből panasz érkezett az udvarhelyi polgármesteri hivatalhoz, miszerint a környéken elszaporodtak a kullancsok:
A kéréssel már foglalkoznak az illetékesek, mondta el lapunknak Simon Tímea sajtószóvivő. „Mivel nemcsak a csereháti lakónegyedben lenne permetezés, közbeszerzést kell kiírni,
– tette hozzá. Noha a kullancsirtás időpontja egyelőre nincs leszögezve, a tervek szerint városszerte minden olyan közterületen permeteznek majd, ahol az élősködők nagyobb számban előfordulhatnak.

A meleg időszak kezdete óta 111-en jelentkeztek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban kullancscsípés, ketten pedig kígyómarás miatt.
Egyébként az utóbbi időszakban nem volt kirívóan sok Lyme-kóros megbetegedés Udvarhelyen: májusban és júniusban tíz olyan pácienst kezeltek a városi kórház fertőzőosztályán, akik Lyme-kór-gyanús tünetekkel – bőrpírrel – jelentkeztek, a szerológiai vizsgálat azonban csak egyikük esetében igazolta a kórt. Mint Lőrinczi Csaba orvosigazgató lapunknak elmondta, az előző évekhez képest tehát nem nőtt a kullancsok okozta Lyme-kóros fertőzések száma.
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz sem érkezett az előző évekhez viszonyítva több bejelentés.
– magyarázta Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője.
Valóban sok a kullancs a Csereháton, főként a Papkert környékén – tudtuk meg Horváth Katalintól. A Csereháti Lakók Egyesületének elnöke azt is hozzátette, panaszkodnak a kisgyermekes szülők, hogy a lakónegyed zöldövezeteiben is egyre több az élősködő.
– tette hozzá. Megtudtuk, Lyme-kóros megbetegedésre is volt példa az elmúlt években a lakónegyedben, így a cserehátiak mielőbbi kullancsirtásra sürgetik az illetékeseket. „Megnyugvás lesz a szülőknek, ha végre történik valami ez ügyben, hiszen a legtöbb kullancscsípés a kisgyerekek körében fordul elő” – jegyezte meg Horváth Katalin.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!