
A marosvásárhelyi római katolikus temetőben számos örmény síremlék található. Archív
Fotó: Haáz Vince
Augusztus 8. és 12. között hatodik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyar Örmény Ifjúsági Kalákatáborát, a Kriptatábort a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE). A tábornak ez alkalommal Marosvásárhely ad helyet.
2022. augusztus 07., 12:352022. augusztus 07., 12:35
A marosvásárhelyiek mellett kolozsvári, csíkszeredai, gyergyószárhegyi és gyergyóremetei fiatalok részvételére számítanak a szervezők a hatodik Erdélyi Magyar Örmény Ifjúsági Kalákatáborban, hogy örmény gyökereiket kutassák, feltérképezzék a temető örmény síremlékeit, az örmény épületekkel ismerkedjenek.
Puskás Attila, a MÖMKE elnöke érdeklődésünkre elmondta, a marosvásárhelyi római katolikus temető központi sétányának jobb és bal oldalán örmény eredetű személyiségek síremlékei találhatók, illetve
A kriptatábor – amelynek megnevezése onnan jön, hogy sírokat, síremlékeket, kriptákat kutatnak fel és dokumentálnak – ötlete 2014-ben született, Kányádi Sándor Örmény sírkövek című verséből ihletődve.
Első alkalommal Szépvízen szervezték meg, ahol feltérképezték a temetőt.
A következőt 2015-ben a szépvízi örmény katolikus templom felújításában való segítségnyújtással töltötték, vakolatot tisztítottak, törmeléket hordtak.
A 2016-os és 2017-es Gyergyószentmiklóson a toronymúzeum előkészítésével, majd a cinteremben álló régi sírkövek megtisztításával telt.
Utoljára 2019-ben Maroshévízen tartották a tábort, amelyet a világjárvány miatt két évig szüneteltettek, most pedig Marosvásárhelyen szervezik meg.
A program szerint a temetői munka mellett az erdélyi és marosvásárhelyi örmények történetével fognak ismerkedni a résztvevők, akik a Kultúrpalotát is meglátogatják, esti sétán vesznek részt az örmények nyomában, a csapatösszerázó és élénkítő játékok mellett strandolási lehetőség is várja őket a Víkenden. Puskás Attila szerint
felkutatni és dokumentálni azokat az emlékeket, sírköveket, kriptákat, épületeket, amelyek az örmény gyökerű polgárok ittlétéről tanúskodnak, arról, hogy mivel és hogyan járultak hozzá egy-egy település gazdasági és kulturális gyarapításához, a társadalom fejlődéséhez.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
szóljon hozzá!