
A marosvásárhelyi római katolikus temetőben számos örmény síremlék található. Archív
Fotó: Haáz Vince
Augusztus 8. és 12. között hatodik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyar Örmény Ifjúsági Kalákatáborát, a Kriptatábort a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE). A tábornak ez alkalommal Marosvásárhely ad helyet.
2022. augusztus 07., 12:352022. augusztus 07., 12:35
A marosvásárhelyiek mellett kolozsvári, csíkszeredai, gyergyószárhegyi és gyergyóremetei fiatalok részvételére számítanak a szervezők a hatodik Erdélyi Magyar Örmény Ifjúsági Kalákatáborban, hogy örmény gyökereiket kutassák, feltérképezzék a temető örmény síremlékeit, az örmény épületekkel ismerkedjenek.
Puskás Attila, a MÖMKE elnöke érdeklődésünkre elmondta, a marosvásárhelyi római katolikus temető központi sétányának jobb és bal oldalán örmény eredetű személyiségek síremlékei találhatók, illetve
A kriptatábor – amelynek megnevezése onnan jön, hogy sírokat, síremlékeket, kriptákat kutatnak fel és dokumentálnak – ötlete 2014-ben született, Kányádi Sándor Örmény sírkövek című verséből ihletődve.
Első alkalommal Szépvízen szervezték meg, ahol feltérképezték a temetőt.
A következőt 2015-ben a szépvízi örmény katolikus templom felújításában való segítségnyújtással töltötték, vakolatot tisztítottak, törmeléket hordtak.
A 2016-os és 2017-es Gyergyószentmiklóson a toronymúzeum előkészítésével, majd a cinteremben álló régi sírkövek megtisztításával telt.
Utoljára 2019-ben Maroshévízen tartották a tábort, amelyet a világjárvány miatt két évig szüneteltettek, most pedig Marosvásárhelyen szervezik meg.
A program szerint a temetői munka mellett az erdélyi és marosvásárhelyi örmények történetével fognak ismerkedni a résztvevők, akik a Kultúrpalotát is meglátogatják, esti sétán vesznek részt az örmények nyomában, a csapatösszerázó és élénkítő játékok mellett strandolási lehetőség is várja őket a Víkenden. Puskás Attila szerint
felkutatni és dokumentálni azokat az emlékeket, sírköveket, kriptákat, épületeket, amelyek az örmény gyökerű polgárok ittlétéről tanúskodnak, arról, hogy mivel és hogyan járultak hozzá egy-egy település gazdasági és kulturális gyarapításához, a társadalom fejlődéséhez.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!