
Fotó: Gergely Imre
Csíksomlyó ne csupán a pünkösdi búcsú idején legyen a hívők célpontja. Ez lenne az egyik fontos szempontja a Mária út zarándoklat kezdeményezésnek. Az elképzelés egy, a spanyolországi El Camino nagyságrendű és ahhoz hasonlítható zarándokút hálózatot hozna létre Közép-Európában.
2010. március 29., 18:572010. március 29., 18:57
2010. március 29., 19:082010. március 29., 19:08
Fotó: Gergely Imre
A magyarországi központú Mária Út Egyesület, a Gyulafehérvári Caritas gazdasági szárnya, valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetői a hétvégén Gyergyószentmiklóson együttműködési szerződést írtak alá. A társulás célja lényegében az, hogy szervezett formát ölthessen a Mária Út zarándoklat. Ez egy olyan jellegű gyalogos zarándokútat jelent, amely összeköti Közép-Európa legfontosabb Mária kegyhelyeit.
Fotó: Gergely Imre
A Csíksomlyói végállomású út közel 1500 kilométert jelent, az egész út Mariazelltől 60 nap, ebből Erdélyben mintegy 20 napot gyalogolnak a zarándokok. Ennek az erdélyi útvonalnak a kiépítésére, és felügyeletére vállalkozott az EKE – közölte Dezső László a természetjáró szervezet elnöke.
Az elv az, hogy a zarándokok egykori, mára szinte elfeledett útakat, ösvényeket követnek, a betonútra csak akkor térnek rá, amikor más mód a továbbhaladásra nem létezik.
Fotó: Gergely Imre
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!