
Fotó: Borbély Fanni
Átmeneti megoldással volt kénytelen élni Hargita Megye Tanácsa, hogy újra kinevezhessék a Hargita Útkezelő Vállalat korábbi ügyvezetőjét, miután annak február elején lejárt a szerződése, és azóta az alkalmazottak sem kaphattak fizetést.
2025. május 06., 17:162025. május 06., 17:16
2025. május 06., 17:182025. május 06., 17:18
Többe között azért tartott rendkívüli ülést a Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület kedden, hogy különleges meghatalmazást adhasson a megyei tanács képviselőjének, aki így összehívhatja a Hargita Útkezelő Vállalat taggyűlését. A taggyűlésnek ugyanis szavaznia kell az ideiglenes ügyvezető kinevezéséről.
így átmeneti megoldást kellett találni a helyzet orvoslására.
Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét megkérdeztük, mi vezetett odáig, hogy igazgató nélkül maradt a Hargita Útkezelő Vállalat.
Fotó: László Ildikó
„Tudni kell, hogy 2023. júniusában megváltoztak a jogszabályok, amelyek kimondják, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő vállalatoknak három ügyvezetője kell legyen, amiből egy kötelező módon nő. Ugyanakkor létrehozták az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), amelynek jóvá kell hagynia az ügyvezetők kinevezésének. Egy ilyen szerződés meghosszabbítása így akár nyolc hónapig is eltarthat.
Januárban bementem Bukarestbe, beszéltem az AMEPIP vezetőjével, beküldtük a szükséges dokumentációt, majd elküldtük az ügyvezetők neveit. Telefonon jelezték, hogy egyik jelentkező nem megfelelő, ezért kicseréltük, és azóta nem kaptunk tőlük választ. Közben Bidermann András ügyvezetőnek lejárt a szerződése” – magyarázta hosszasan az elnök, hogy hogyan került a vállalat ebbe a nehéz helyzetbe.
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, mivel elég sok idő eltelt, ezért nem vártak tovább, hanem ideiglenes megoldással kinevezik az ügyvezetőket, amíg megérkezik az AMEPIP-től a jóváhagyás.
– jegyezte meg Bíró Barna Botond. Hozzátette, nemcsak a útkezelő vállalatuk került nehéz helyzetbe a törvényi változtatások miatt, hanem sok más önkormányzati cég működését kellett felfüggeszteni amiatt, hogy nem tudnak három ügyvezetőt alkalmazni.
A Hargita Útkezelő Vállalatot 2020-ban hozták létre, 90 százalékban a Hargita megyei önkormányzat, 10 százalékban Csíkszentsimon tulajdonában van. Alkalmazottainak száma két éve 32 volt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozna Románia is, ehhez 2022-ben kezdték meg a tárgyalásokat, ennek a folyamatnak a részeként változtak a jogszabályok és emiatt hozták létre az AMEPIP-et is. Az OECD egy párizsi székhelyű, globális szervezet, melynek célja segíteni a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
4 hozzászólás