
Fotó: Borbély Fanni
Átmeneti megoldással volt kénytelen élni Hargita Megye Tanácsa, hogy újra kinevezhessék a Hargita Útkezelő Vállalat korábbi ügyvezetőjét, miután annak február elején lejárt a szerződése, és azóta az alkalmazottak sem kaphattak fizetést.
2025. május 06., 17:162025. május 06., 17:16
2025. május 06., 17:182025. május 06., 17:18
Többe között azért tartott rendkívüli ülést a Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület kedden, hogy különleges meghatalmazást adhasson a megyei tanács képviselőjének, aki így összehívhatja a Hargita Útkezelő Vállalat taggyűlését. A taggyűlésnek ugyanis szavaznia kell az ideiglenes ügyvezető kinevezéséről.
így átmeneti megoldást kellett találni a helyzet orvoslására.
Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét megkérdeztük, mi vezetett odáig, hogy igazgató nélkül maradt a Hargita Útkezelő Vállalat.
Fotó: László Ildikó
„Tudni kell, hogy 2023. júniusában megváltoztak a jogszabályok, amelyek kimondják, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő vállalatoknak három ügyvezetője kell legyen, amiből egy kötelező módon nő. Ugyanakkor létrehozták az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), amelynek jóvá kell hagynia az ügyvezetők kinevezésének. Egy ilyen szerződés meghosszabbítása így akár nyolc hónapig is eltarthat.
Januárban bementem Bukarestbe, beszéltem az AMEPIP vezetőjével, beküldtük a szükséges dokumentációt, majd elküldtük az ügyvezetők neveit. Telefonon jelezték, hogy egyik jelentkező nem megfelelő, ezért kicseréltük, és azóta nem kaptunk tőlük választ. Közben Bidermann András ügyvezetőnek lejárt a szerződése” – magyarázta hosszasan az elnök, hogy hogyan került a vállalat ebbe a nehéz helyzetbe.
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, mivel elég sok idő eltelt, ezért nem vártak tovább, hanem ideiglenes megoldással kinevezik az ügyvezetőket, amíg megérkezik az AMEPIP-től a jóváhagyás.
– jegyezte meg Bíró Barna Botond. Hozzátette, nemcsak a útkezelő vállalatuk került nehéz helyzetbe a törvényi változtatások miatt, hanem sok más önkormányzati cég működését kellett felfüggeszteni amiatt, hogy nem tudnak három ügyvezetőt alkalmazni.
A Hargita Útkezelő Vállalatot 2020-ban hozták létre, 90 százalékban a Hargita megyei önkormányzat, 10 százalékban Csíkszentsimon tulajdonában van. Alkalmazottainak száma két éve 32 volt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozna Románia is, ehhez 2022-ben kezdték meg a tárgyalásokat, ennek a folyamatnak a részeként változtak a jogszabályok és emiatt hozták létre az AMEPIP-et is. Az OECD egy párizsi székhelyű, globális szervezet, melynek célja segíteni a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
4 hozzászólás