Fotó: Borbély Fanni
Átmeneti megoldással volt kénytelen élni Hargita Megye Tanácsa, hogy újra kinevezhessék a Hargita Útkezelő Vállalat korábbi ügyvezetőjét, miután annak február elején lejárt a szerződése, és azóta az alkalmazottak sem kaphattak fizetést.
2025. május 06., 17:162025. május 06., 17:16
2025. május 06., 17:182025. május 06., 17:18
Többe között azért tartott rendkívüli ülést a Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület kedden, hogy különleges meghatalmazást adhasson a megyei tanács képviselőjének, aki így összehívhatja a Hargita Útkezelő Vállalat taggyűlését. A taggyűlésnek ugyanis szavaznia kell az ideiglenes ügyvezető kinevezéséről.
így átmeneti megoldást kellett találni a helyzet orvoslására.
Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét megkérdeztük, mi vezetett odáig, hogy igazgató nélkül maradt a Hargita Útkezelő Vállalat.
Fotó: László Ildikó
„Tudni kell, hogy 2023. júniusában megváltoztak a jogszabályok, amelyek kimondják, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő vállalatoknak három ügyvezetője kell legyen, amiből egy kötelező módon nő. Ugyanakkor létrehozták az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), amelynek jóvá kell hagynia az ügyvezetők kinevezésének. Egy ilyen szerződés meghosszabbítása így akár nyolc hónapig is eltarthat.
Januárban bementem Bukarestbe, beszéltem az AMEPIP vezetőjével, beküldtük a szükséges dokumentációt, majd elküldtük az ügyvezetők neveit. Telefonon jelezték, hogy egyik jelentkező nem megfelelő, ezért kicseréltük, és azóta nem kaptunk tőlük választ. Közben Bidermann András ügyvezetőnek lejárt a szerződése” – magyarázta hosszasan az elnök, hogy hogyan került a vállalat ebbe a nehéz helyzetbe.
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, mivel elég sok idő eltelt, ezért nem vártak tovább, hanem ideiglenes megoldással kinevezik az ügyvezetőket, amíg megérkezik az AMEPIP-től a jóváhagyás.
– jegyezte meg Bíró Barna Botond. Hozzátette, nemcsak a útkezelő vállalatuk került nehéz helyzetbe a törvényi változtatások miatt, hanem sok más önkormányzati cég működését kellett felfüggeszteni amiatt, hogy nem tudnak három ügyvezetőt alkalmazni.
A Hargita Útkezelő Vállalatot 2020-ban hozták létre, 90 százalékban a Hargita megyei önkormányzat, 10 százalékban Csíkszentsimon tulajdonában van. Alkalmazottainak száma két éve 32 volt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozna Románia is, ehhez 2022-ben kezdték meg a tárgyalásokat, ennek a folyamatnak a részeként változtak a jogszabályok és emiatt hozták létre az AMEPIP-et is. Az OECD egy párizsi székhelyű, globális szervezet, melynek célja segíteni a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
Rekordot döntöttek 2024-ben a magyar filmek a romániai mozikban – derül ki a bukaresti országos filmközpont (CNC) frissen közzétett adataiból.
Közösségépítő programokkal ünnepelték a helyi rendőrség napját Székelyudvarhelyen – focitorna, lőgyakorlat és ügyességi verseny is szerepelt a programban, rendfenntartók és civilek részvételével.
Nicușor Dan kijelentette az elnökválasztás eredményét érvényessé nyilvánító alkotmánybírósági ülésen, hogy új fejezet kezdődik Románia történelmében.
A alkotmánybíróság csütörtökön érvényesnek nyilvánította az államfőválasztás eredményét.
George Simion azt írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy az alkotmánybíróság „folytatta az államcsínyt”. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke arra kérte híveit, hogy álljanak ki mellette a következő napokban.
A következő napokban ismét viharosra fordul az időjárás, a meteorológusok szerint jelentős légköri instabilitás várható a május 22–26. közötti időszakban az ország nagy részén.
Egyöntetűen elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság George Simion beadványát, amelyben az AUR elnöke a Nicușor Dan által megnyert elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte.
Nem semmi helyre hatoltak be a rendőrök és csendőrök egy összetett házkutatási akció részeként csütörtök reggel Ialomița megyében.
Természetesnek kellene lennie, mégsem az: sem a magánszemélyek, sem a cégvezetők nem igazán élnek azzal a lehetőséggel, hogy jövedelemadójuk 3,5 százalékának, illetve cégek esetében 20 százalékának átutalásával segítsék a civil szférát.
4 hozzászólás