
Fotó: Borbély Fanni
Átmeneti megoldással volt kénytelen élni Hargita Megye Tanácsa, hogy újra kinevezhessék a Hargita Útkezelő Vállalat korábbi ügyvezetőjét, miután annak február elején lejárt a szerződése, és azóta az alkalmazottak sem kaphattak fizetést.
2025. május 06., 17:162025. május 06., 17:16
2025. május 06., 17:182025. május 06., 17:18
Többe között azért tartott rendkívüli ülést a Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület kedden, hogy különleges meghatalmazást adhasson a megyei tanács képviselőjének, aki így összehívhatja a Hargita Útkezelő Vállalat taggyűlését. A taggyűlésnek ugyanis szavaznia kell az ideiglenes ügyvezető kinevezéséről.
így átmeneti megoldást kellett találni a helyzet orvoslására.
Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét megkérdeztük, mi vezetett odáig, hogy igazgató nélkül maradt a Hargita Útkezelő Vállalat.
Fotó: László Ildikó
„Tudni kell, hogy 2023. júniusában megváltoztak a jogszabályok, amelyek kimondják, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő vállalatoknak három ügyvezetője kell legyen, amiből egy kötelező módon nő. Ugyanakkor létrehozták az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), amelynek jóvá kell hagynia az ügyvezetők kinevezésének. Egy ilyen szerződés meghosszabbítása így akár nyolc hónapig is eltarthat.
Januárban bementem Bukarestbe, beszéltem az AMEPIP vezetőjével, beküldtük a szükséges dokumentációt, majd elküldtük az ügyvezetők neveit. Telefonon jelezték, hogy egyik jelentkező nem megfelelő, ezért kicseréltük, és azóta nem kaptunk tőlük választ. Közben Bidermann András ügyvezetőnek lejárt a szerződése” – magyarázta hosszasan az elnök, hogy hogyan került a vállalat ebbe a nehéz helyzetbe.
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, mivel elég sok idő eltelt, ezért nem vártak tovább, hanem ideiglenes megoldással kinevezik az ügyvezetőket, amíg megérkezik az AMEPIP-től a jóváhagyás.
– jegyezte meg Bíró Barna Botond. Hozzátette, nemcsak a útkezelő vállalatuk került nehéz helyzetbe a törvényi változtatások miatt, hanem sok más önkormányzati cég működését kellett felfüggeszteni amiatt, hogy nem tudnak három ügyvezetőt alkalmazni.
A Hargita Útkezelő Vállalatot 2020-ban hozták létre, 90 százalékban a Hargita megyei önkormányzat, 10 százalékban Csíkszentsimon tulajdonában van. Alkalmazottainak száma két éve 32 volt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozna Románia is, ehhez 2022-ben kezdték meg a tárgyalásokat, ennek a folyamatnak a részeként változtak a jogszabályok és emiatt hozták létre az AMEPIP-et is. Az OECD egy párizsi székhelyű, globális szervezet, melynek célja segíteni a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
4 hozzászólás