
Újabb részleggel bővül, és ezáltal átalakul a kórház Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Megvan a költségvetés az új, égési sérültek kezelésére szakosodott kórház megépítésére Marosvásárhelyen, a kormány jóváhagyta a terv műszaki és gazdasági terveit. Egy új helikopterleszállót is kialakítanak.
2021. július 29., 15:542021. július 29., 15:54
2021. július 29., 17:482021. július 29., 17:48
Megszavazta a kormány azt a közel 300 millió lejes költségvetést, amelyből – többek között világbanki támogatásból – felépül Marosvásárhelyen az égési sérülteket ellátó kórház. A Maros Megyei Klinikai Kórházhoz tartozó részlegnek egy teljesen új, négy emeletes épületet szánnak, ahol a súlyos sérültek számára 15 ágy, a sebészeti beavatkozásoknak 25 műtő, és az intenzív terápiás részlegen 40 ágy lesz.
A műszaki-gazdasági tervek szerinti a 295,8 millió lejes beruházás során úgy építik fel az új kórházat, az égési sérülteket kezelő központtal, az intenzív terápiás részleggel és műtőkkel a jelenleg üresen álló, a nagykórház szomszédságában lévő területre, hogy az közvetlen kapcsolatban álljon a megyei kórház többi részlegével, például a sürgősségivel, a sebészeti osztállyal, valamint az intenzív terápiás osztállyal, ugyanakkor egy új helikopterleszállót is kialakítanak.
Fotó: Haáz Vince
Nagyon fontosnak nevezte az égési sérülteket kezelő kórházra vonatkozó lépést Péter Ferenc, a Maros Megyei Klinikai Kórházat fenntartó megyei önkormányzat elnöke. Mint mondta, már 2014 óta szerepelt a tervek között, hiszen országos viszonylatban is kevés olyan kórházi osztály van, ahol megfelelő körülmények között, jól felkészült szakemberek foglalkozzanak az égési sérültekkel.
– hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, aki a Székelyhon érdeklődésére azt is elmondta, 2024-ig meg kell épülnie az új kórháznak.
Ahogy korábban írtunk róla, Marosvásárhelyen csak a kisebb égési sérüléseket látják el, miután korábban egy minisztériumi rendelettel felszámolták a Maros Megyei Klinikai Kórház keretében működő égéssérülési központot.
A többieket a plasztikai sebészeten látják el, illetve a gyermekeket a gyermeksebészeten. A 2014-es, a Colectiv klubban történt tragédia után az egészségügyi minisztérium öt nagy égéssebészeti központot akar építtetni, kettőt Bukarestben, egyet Marosvásárhelyen, Temesváron és Jászvásáron.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás