
Fotó: Gálna Zoltán
A védelmi minisztérium kell rábólintson a Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút legújabb tervére, hogy folytatódhasson a beruházás. A Marosvásárhelyt tehermentesítő, 11,4 kilométeres szakasz megépítését 2014-ben kezdték el. A fejleményekről Novák Levente Maros megyei szenátort kérdeztük.
2024. május 29., 20:142024. május 29., 20:14
A Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút a Segesvár irányából Marosvásárhely közelébe érkező áthaladó forgalmat továbbvezetné Szászrégen, Maroshévíz, Beszterce felé a megyeszékhely érintése nélkül. Ez jelentősen csökkentené a városi forgalmat, tehermentesítené Marosvásárhely egy részét.
A munkálatokat, egy fénykép és újsághír erejéig 2014-ben kezdték el, de a tulajdonképpeni munkát csak 2017 tavaszán, Nagyernyénél és Jedden is. A megbízott cég azonban nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, ezért a Brassói Útügyi Igazgatóság szerződést bontott vele.
Novák Levente, Maros megyei szenátor a Székelyhonnak elmondta, hogy jelenleg az új terv engedélyeztetése zajlik, három hónapja a védelmi minisztériumnál van elakadva a dokumentum.
Katonai gyakorlatoknak helyet biztosító terület mellett halad el az út
Fotó: Haáz Vince
Az útszakasz a marosszentgyörgyi lőtér szomszédságában húzódik majd, ezért kell a védelmi minisztérium is láttamozza a tervet. Ha ez megtörténik, akkor az országos útügy műszaki bizottsága elé kerül, ott is jóvá kell hagyják, majd meghirdethetik a versenytárgyalást.
Novák Levente
Fotó: Haáz Vince
A kiválasztott cégnek általában hat hónapja van a tervezésre, így
Novák Levente hangsúlyozta, hogy bár több településen áthalad az út, a beruházás az országos útügyi igazgatósághoz tartozik, ők felelnek az egész folyamatért.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!