
Több fejajánlással is támogatták a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat az elmúlt hónapokban. Elkelt a segítség
A IV. Csíkszeredai Kórháznapok alkalmából széleskörű konferenciát szerveztek szombaton a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az online térbe szorult eseményen fontos információkat osztottak meg a kórházak illetékesei.
2020. július 18., 15:022020. július 18., 15:02
2020. július 18., 15:172020. július 18., 15:17
A „Szemtől szemben az ismeretlennel” elnevezésű kerekasztal beszélgetésbe a helyi intézmények képviselői élőben, a távolabbi meghívottak pedig online csatlakoztak be. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának az elnöke az esemény felvezetéseként elmondta, fontos, hogy évről évre levonja a tanulságokat a helyi egészségügy és számba vegye a fejlesztések mértékét.
„Felszállóágban van a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fejlesztési görbéje. 2017-ben egy jókora mélyponton volt az intézmény, amely már bezárás előtti állapotokat idézett. Ekkor karolta fel a megyei tanács a kórházat” – fogalmazott, hozzátéve, azóta az orvosi szakgárda kibővült, a kórház pedig folyamatos megújulásnak örvend a korszerű felszerelésekkel és berendezésekkel. A jövőbeli tervekre kitérve Borboly elárulta, egy épületszárny felújítása van most épp terítéken, illetve száz orvoslakás építésére kapták meg a jóváhagyást, amely a kórház szomszédságában fog majd felépülni.
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a konferencia moderátoraként elmondta,
„Egy katasztrófavédelmi gyakorlathoz tudnám hasonlítani a teljes folyamatot, azzal a különbséggel, hogy azokon valóságosabb eseményeket reprodukálunk. Egy földrengés, egy árvíz bekövetkezése jóval reálisabb alapokon nyugszik, de egy ilyen mértékű vírus teljesen egyedülálló” – fejtette ki.
A megyei sürgősségi kórház elmúlt hónapjainak tapasztalatairól Sergiu Sîngeorzan járványtanász főorvos beszélt. A vírus Romániában február végén ütötte fel a fejét, ennek hatását pedig a főorvos úgy jelölte meg, hogy márciusban már érezhetően megemelkedett a védőfelszerelések iránti kereslet és értelemszerűen azok árai is a többszörösére ugrottak.
– példázódott a főorvos. Bemutatójában kronologikus sorrendben mutatta be a fontos dátumokat márciustól kezdődően: már a vírus európai felbukkanásától kezdődően elkezdték az orvosi személyzet felkészítését a rendkívüli helyzetre, április 8-án pedig regisztrálták is az első pozitív esetet a kórházban.
A főorvos közölte, sajnálatos módon további növekedés várható a pozitív esetek terén, ehhez pedig magasabb készültségre lesz szükség a megyei kórház esetében: „A leglényegesebb, hogy a kórházi személyzet pihentebben és felkészültebben tudja majd fogadni a pácienseket, a tesztelés kapacitásának növelése pedig hasonlóan fontos szempont. Kiemelkedő, hogy a raktáron levő védőfelszereléseink folyamatosan bővüljenek, továbbá vészterv kidolgozása is szükséges a kórház újbóli átszervezésére, amennyiben valóban nagyszámú fertőzött szorulna kórházi kezelésre.
– sorolta a teendőket.
Lőrinczi Csaba, a székelyudvarhelyi kórház orvosigazgatója számszerű adatokkal is szolgált a járvány tükrében. „A kórház szerkezeti átalakítása, a védőeszközök beszerzése és a társadalmi összefogás mind-mind segítségünkre volt a kezdeti szakaszban. Április elején már felkészülten vártuk a pácienseket, a mai napig összesen 169 ilyen fertőzöttet láttunk el az intézményünkben” – közölte.
Kifejtette, nemrégiben statisztikai kimutatást végeztek a járványról: a koronavírussal fertőzött páciensek átlagosan 10 napot töltöttek a kórházban, a fertőzöttek pedig nagyrészt felnőtt- és időskorú személyek voltak. Intenzív terápiás kezelésre 28-an szorultak, közülük sajnos 12 személy halálozott el. A kórházban 2900 tesztet végeztek összesen, ennek kilenc százaléka volt pozitív eredményű. „Jelenleg 41 személyt ápolunk, amely a fertőzőosztály maximális kapacitását ki is meríti, további probléma, hogy a krónikus betegek ellátása is akadozik.
– számolt be Lőrinczi Csaba az aktuális helyzetről.
A konferencián a megyei egészségügyi igazgatóság részéről Finta Hajnal igazgatóhelyettes is felszólalt. „Megyei szinten 12 100 elvégzett tesztnél tartunk jelenleg, amelyből 418 személy pozitív mintát produkált. A 4 laborban elérhető tesztelés kiemelkedő szám országos viszonylatban” – értékelte a helyzetet, hozzátéve, a megyében összesen 18 gócpontot regisztráltak, amelyből jelenleg 5 aktív.
Az egész napos konferencián más megyék kórházigazgatói is megosztották tapasztalataikat, sőt, Magyarországról és az Egyesült Királyságból is bekapcsolódtak intézményvezetők.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!