
Több fejajánlással is támogatták a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat az elmúlt hónapokban. Elkelt a segítség
A IV. Csíkszeredai Kórháznapok alkalmából széleskörű konferenciát szerveztek szombaton a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az online térbe szorult eseményen fontos információkat osztottak meg a kórházak illetékesei.
2020. július 18., 15:022020. július 18., 15:02
2020. július 18., 15:172020. július 18., 15:17
A „Szemtől szemben az ismeretlennel” elnevezésű kerekasztal beszélgetésbe a helyi intézmények képviselői élőben, a távolabbi meghívottak pedig online csatlakoztak be. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának az elnöke az esemény felvezetéseként elmondta, fontos, hogy évről évre levonja a tanulságokat a helyi egészségügy és számba vegye a fejlesztések mértékét.
„Felszállóágban van a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fejlesztési görbéje. 2017-ben egy jókora mélyponton volt az intézmény, amely már bezárás előtti állapotokat idézett. Ekkor karolta fel a megyei tanács a kórházat” – fogalmazott, hozzátéve, azóta az orvosi szakgárda kibővült, a kórház pedig folyamatos megújulásnak örvend a korszerű felszerelésekkel és berendezésekkel. A jövőbeli tervekre kitérve Borboly elárulta, egy épületszárny felújítása van most épp terítéken, illetve száz orvoslakás építésére kapták meg a jóváhagyást, amely a kórház szomszédságában fog majd felépülni.
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a konferencia moderátoraként elmondta,
„Egy katasztrófavédelmi gyakorlathoz tudnám hasonlítani a teljes folyamatot, azzal a különbséggel, hogy azokon valóságosabb eseményeket reprodukálunk. Egy földrengés, egy árvíz bekövetkezése jóval reálisabb alapokon nyugszik, de egy ilyen mértékű vírus teljesen egyedülálló” – fejtette ki.
A megyei sürgősségi kórház elmúlt hónapjainak tapasztalatairól Sergiu Sîngeorzan járványtanász főorvos beszélt. A vírus Romániában február végén ütötte fel a fejét, ennek hatását pedig a főorvos úgy jelölte meg, hogy márciusban már érezhetően megemelkedett a védőfelszerelések iránti kereslet és értelemszerűen azok árai is a többszörösére ugrottak.
– példázódott a főorvos. Bemutatójában kronologikus sorrendben mutatta be a fontos dátumokat márciustól kezdődően: már a vírus európai felbukkanásától kezdődően elkezdték az orvosi személyzet felkészítését a rendkívüli helyzetre, április 8-án pedig regisztrálták is az első pozitív esetet a kórházban.
A főorvos közölte, sajnálatos módon további növekedés várható a pozitív esetek terén, ehhez pedig magasabb készültségre lesz szükség a megyei kórház esetében: „A leglényegesebb, hogy a kórházi személyzet pihentebben és felkészültebben tudja majd fogadni a pácienseket, a tesztelés kapacitásának növelése pedig hasonlóan fontos szempont. Kiemelkedő, hogy a raktáron levő védőfelszereléseink folyamatosan bővüljenek, továbbá vészterv kidolgozása is szükséges a kórház újbóli átszervezésére, amennyiben valóban nagyszámú fertőzött szorulna kórházi kezelésre.
– sorolta a teendőket.
Lőrinczi Csaba, a székelyudvarhelyi kórház orvosigazgatója számszerű adatokkal is szolgált a járvány tükrében. „A kórház szerkezeti átalakítása, a védőeszközök beszerzése és a társadalmi összefogás mind-mind segítségünkre volt a kezdeti szakaszban. Április elején már felkészülten vártuk a pácienseket, a mai napig összesen 169 ilyen fertőzöttet láttunk el az intézményünkben” – közölte.
Kifejtette, nemrégiben statisztikai kimutatást végeztek a járványról: a koronavírussal fertőzött páciensek átlagosan 10 napot töltöttek a kórházban, a fertőzöttek pedig nagyrészt felnőtt- és időskorú személyek voltak. Intenzív terápiás kezelésre 28-an szorultak, közülük sajnos 12 személy halálozott el. A kórházban 2900 tesztet végeztek összesen, ennek kilenc százaléka volt pozitív eredményű. „Jelenleg 41 személyt ápolunk, amely a fertőzőosztály maximális kapacitását ki is meríti, további probléma, hogy a krónikus betegek ellátása is akadozik.
– számolt be Lőrinczi Csaba az aktuális helyzetről.
A konferencián a megyei egészségügyi igazgatóság részéről Finta Hajnal igazgatóhelyettes is felszólalt. „Megyei szinten 12 100 elvégzett tesztnél tartunk jelenleg, amelyből 418 személy pozitív mintát produkált. A 4 laborban elérhető tesztelés kiemelkedő szám országos viszonylatban” – értékelte a helyzetet, hozzátéve, a megyében összesen 18 gócpontot regisztráltak, amelyből jelenleg 5 aktív.
Az egész napos konferencián más megyék kórházigazgatói is megosztották tapasztalataikat, sőt, Magyarországról és az Egyesült Királyságból is bekapcsolódtak intézményvezetők.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!