
Ok az aggodalomra. Románia nem áll jól a járványhelyzetet illetően. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Miközben egy héttel korábban még stabilnak minősítette a járványhelyzetet mindhárom székelyföldi megye esetében az Országos Közegészségügyi Intézet, a legfrissebb heti jelentésben már Hargita, Maros és Kovászna megye is a növekvő esetszámú megyék közt szerepel.
2020. augusztus 05., 09:302020. augusztus 05., 09:30
Az Országos Közegészségügyi Intézet kedden kiadott jelentése szerint – amely a július 27. – augusztus 2. közötti héten igazolt koronavírus-fertőzések számának a statisztikai adatait jeleníti meg – Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt romlott a járványhelyzet az említett időszakban. Miközben egy héttel korábban a 42-ből mindössze 7 olyan megye – köztük Hargita, Maros és Kovászna – volt az országban, amelyben a járványügyi szakhatóság megállapítása szerint stabil volt a járványhelyzet, addig a legfrissebb jelentésben már
Elképzelhető, hogy Hargita megyének az értékelése a maroshévízi kórházban azonosított 17 új fertőzés miatt romlott, amelyről múlt hétfőn adott ki tájékoztatást az egészségügyi intézmény.
A július 27. – augusztus 2. közötti héten egyébként országszerte nőtt a járványügyi szempontból stabilnak minősített megyék száma, ez összesen 11 volt, az előző heti 7-hez képest.
Székelyföldön a százezer lakosra jutó megbetegedések számát illetően Maros megye áll a legjobban, ott ez a szám 30 alatt van. Az előző heti járványügyi statisztikában még Hargita és Kovászna megye is ebben a kategóriában szerepelt, a legfrissebb jelentésben azonban már mindkét megye a százezer lakosonkénti 30–50 esetszámú megyék közt jelenik meg.
A heti esetszámok a járványügyi helyzet megítélése szempontjából megtévesztők lehetnek, hiszen az utolsó héten Maros megyében 86 új megbetegedést és 4 halálesetet jegyeztek fel, miközben Hargita megyében 81 esetet és 4 elhalálozást, Kovászna megyében pedig 53 új fertőzést igazoltak és egyetlen halálesetet sem. Csakhogy
Az Országos Közegészségügyi Intézet heti jelentésben megjelenő diagram szerint május vége óta először csökkent az egy hét alatt igazolt koronavírus-fertőzések száma Romániában, ezt azonban a számok nem igazolják: a heti esetszám-növekedéseket összevetve kiderül, hogy július 27. – augusztus 2. között 8107-tel nőtt az összes igazolt eset, miközben egy héttel korábban 7763-mal.
az utolsó héten az összes új fertőzés 33,9 százalékát a fővárosban és az említett megyékben igazolták, az összes, koronavírushoz köthető haláleset 36,8 százalékát pedig Argeș megyében, Bukarestben, valamint Prahova, Dâmbovița és Bákó megyében. A közegészségügyi intézet 30 megyében, illetve Bukarestben jegyzett növekvő tendenciát az utolsó héten a koronavírus terjedését tekintve. Egyébként
a geo-spatial.org civil szervezet által készített járványügyi grafikai ábrázolás szerint számos európai ország közül Románia esetében emelkedik a legmeredekebben a járványgörbe mind az aktív esetek számát, mind a százezer lakosra jutó igazolt fertőzések számát tekintve.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás