Kopjafát és emlékkövet állítottak Csíkszeredában az unitáriusok a vallásszabadság emlékére

Solymosi Alpár unitárius lelkész köszöntőjében azt mondta, az unitáriusok számára elképzelhetetlen lett volna más felekezetek nélkül ünnepelni ezt a napot. Az istentisztelet elején Tamás János evangélikus lelkipásztor mondott imát, Solymosi Alpár pedig ünnepi szentbeszédében kiemelte,

Hozzátette, most is szükség volna egy szívvel, egy akarattal megtalálni ezt az utat más felekezetű és nemzetiségű embertársaink felé. Darvas-Kozma József római katolikus esperes a tordai országgyűlést megelőző és követő történelmi eseményekre világított rá, hangsúlyozva,

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője Tóth László főkonzul üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta, kiemelve,

Sógor Csaba EP-képviselő, református lelkész úgy vélte, a 450 évvel ezelőtti döntést nemcsak külső kényszer, hanem belső szükséglet, a Szentírás olvasása közben felismert igazság nyomán hozták meg, és

Az istentisztelet úrvacsoravétellel folytatódott, majd Szatmári Szilárd református lelkész mondott imát és Sebestyén Ottó plébános kért áldást az emlékező gyülekezetre.

Az emlékezés köve

Az ünnepség végén a templom udvarán megáldották a jeles évforduló tiszteletére állított, Dóczy András csíksomlyói szobrász, kőfaragó által megmunkált emlékkövet és a Fekete László faragta kopjafát. Mint az unitárius lelkész ismertette, az emlékkő, amelyen Erdély címere, és a Vallásszabadság 450 felirat mellett egy unitárius epitáfium (sífelirat) is látható

szöveggel, hasonló ahhoz a kolozsvári kerek kőhöz, amelyre felállva Dávid Ferenc, az unitárius vallás megalapítója nagy hatású beszédet tartott, és ennek nyomán Kolozsvár lakossága áttért az unitárius hitre.