
Boris Kálnoky
Fotó: MTI/Vajda János
Újabb, közönségtalálkozóval egybekötött könyvbemutatóra várják az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermébe. Október 2-án 19 órai kezdettel Boris Kálnokyval, az MCC Médiaiskola vezetőjével, illetve nemrég megjelent, Őseim földje – A Kálnoky család története című családtörténeti kiadványával ismerkedhet meg a közönség a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében.
2023. október 02., 12:492023. október 02., 12:49
„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út” – olvashatjuk a Magyarországon élő neves újságíró, Boris Kálnoky könyvének első soraiban. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor
Bár a kötethez mellékelt családfa az 1600-as évek végéig, a grófi cím elnyeréséig nyúlik vissza, a család története jóval korábban kezdődik, amikor Akadas Siculus de Sebus Vince nevű fia 1252-ben egy Zék nevű birtokot kap adományként. Igaz, ez utóbbinak csak a dédunokája, Máté kezdte használni a Kálnoki nevet.
„Mi katolikusok és főleg labancok voltunk, s igyekeztünk jól házasodni, de volt református águnk is, amely sokat tett a magyar nyelv és kultúra megmaradásáért. A katolikus Habsburg-pártiaknál megvolt a magyar virtus, a vitam et sanguinem emléke.
– nyilatkozta Boris Kálnoky egy korábbi interjúban.
A kőröspataki Kálnoky-kastély az 1930-as években
Fotó: Boris Kálnoky: Őseim földje
Eme meggyőződés ellenére a Kálnokyak többsége 1848-ban nem Bécset, hanem a magyar kormányt választotta, holott akkoriban még nem is igen beszéltek magyarul.
„Ha sziléziai származású édesanyám nem lesz Amerikában terhes velem, és nem ragaszkodik hozzá, hogy Európában szülessek meg, talán örökre kint marad a család, bár apám nem szeretett ott élni. Nemrég mindketten itt voltak nálam, apám pedig örök háláját fejezte ki nekünk ezért” – emlékezik vissza.
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
„Boris Kálnoky családeposzt ír prózában, méghozzá magával sodró esszéprózában, amelyben hol kibukkannak, hol feneketlen mélységbe merülnek a jó Kálnoky ősök, nyolc évszázad portyázói és huszárcsínyek hősei, léghajóvirtuózok és császárhű miniszterek, akikről maga Sissi császárné költ gúnyverseket; vagy éppen madár- és természetbolondok, akik kastélyokat építenek újjá, miközben nyakas székely atyafiakkal küszködnek a közös boldogulásért. De Boris Kálnoky mindenekelőtt az otthonkeresés és hazatalálás csaknem ötszáz oldalas szellemi kalandját írja meg, az identitás újjáépítését talán a szokványosnál is különlegesebb Kálnoky, az 1900-ban született Hugó nagypapa sorsán és sorsfordító villámcsapásain keresztül. Apákról és fiúkról beszélve el hőstörténeteket, családi adomákat és kísértethistóriákat pletykálva, töprengve és vívódva, az ősapák felemás dicsőségéből és cáfolhatatlan bukásaiból merítve példákat” – írta a könyv megjelenésekor Margittai Gábor a Magyar Nemzet hasábjain.
A hétfő esti könyvbemutatón Jánó Mihály művészettörténész lesz a szerző beszélgetőtársa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében köszöntőt mond Gyombolai Péter konzul, míg zenei háttérről Ráduly Zsófia hegedűművész gondoskodik.
Az eseményt Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője moderálja.

Regényként ható családtörténet, de egyben történelem is gróf Boris Kálnoky Őseim földje – A Kálnoky család története című könyve, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon mutattak be szerdán délután.

Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.
Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.
A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.
szóljon hozzá!