
Boris Kálnoky
Fotó: MTI/Vajda János
Újabb, közönségtalálkozóval egybekötött könyvbemutatóra várják az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermébe. Október 2-án 19 órai kezdettel Boris Kálnokyval, az MCC Médiaiskola vezetőjével, illetve nemrég megjelent, Őseim földje – A Kálnoky család története című családtörténeti kiadványával ismerkedhet meg a közönség a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében.
2023. október 02., 12:492023. október 02., 12:49
„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út” – olvashatjuk a Magyarországon élő neves újságíró, Boris Kálnoky könyvének első soraiban. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor
Bár a kötethez mellékelt családfa az 1600-as évek végéig, a grófi cím elnyeréséig nyúlik vissza, a család története jóval korábban kezdődik, amikor Akadas Siculus de Sebus Vince nevű fia 1252-ben egy Zék nevű birtokot kap adományként. Igaz, ez utóbbinak csak a dédunokája, Máté kezdte használni a Kálnoki nevet.
„Mi katolikusok és főleg labancok voltunk, s igyekeztünk jól házasodni, de volt református águnk is, amely sokat tett a magyar nyelv és kultúra megmaradásáért. A katolikus Habsburg-pártiaknál megvolt a magyar virtus, a vitam et sanguinem emléke.
– nyilatkozta Boris Kálnoky egy korábbi interjúban.
A kőröspataki Kálnoky-kastély az 1930-as években
Fotó: Boris Kálnoky: Őseim földje
Eme meggyőződés ellenére a Kálnokyak többsége 1848-ban nem Bécset, hanem a magyar kormányt választotta, holott akkoriban még nem is igen beszéltek magyarul.
„Ha sziléziai származású édesanyám nem lesz Amerikában terhes velem, és nem ragaszkodik hozzá, hogy Európában szülessek meg, talán örökre kint marad a család, bár apám nem szeretett ott élni. Nemrég mindketten itt voltak nálam, apám pedig örök háláját fejezte ki nekünk ezért” – emlékezik vissza.
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
„Boris Kálnoky családeposzt ír prózában, méghozzá magával sodró esszéprózában, amelyben hol kibukkannak, hol feneketlen mélységbe merülnek a jó Kálnoky ősök, nyolc évszázad portyázói és huszárcsínyek hősei, léghajóvirtuózok és császárhű miniszterek, akikről maga Sissi császárné költ gúnyverseket; vagy éppen madár- és természetbolondok, akik kastélyokat építenek újjá, miközben nyakas székely atyafiakkal küszködnek a közös boldogulásért. De Boris Kálnoky mindenekelőtt az otthonkeresés és hazatalálás csaknem ötszáz oldalas szellemi kalandját írja meg, az identitás újjáépítését talán a szokványosnál is különlegesebb Kálnoky, az 1900-ban született Hugó nagypapa sorsán és sorsfordító villámcsapásain keresztül. Apákról és fiúkról beszélve el hőstörténeteket, családi adomákat és kísértethistóriákat pletykálva, töprengve és vívódva, az ősapák felemás dicsőségéből és cáfolhatatlan bukásaiból merítve példákat” – írta a könyv megjelenésekor Margittai Gábor a Magyar Nemzet hasábjain.
A hétfő esti könyvbemutatón Jánó Mihály művészettörténész lesz a szerző beszélgetőtársa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében köszöntőt mond Gyombolai Péter konzul, míg zenei háttérről Ráduly Zsófia hegedűművész gondoskodik.
Az eseményt Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője moderálja.

Regényként ható családtörténet, de egyben történelem is gróf Boris Kálnoky Őseim földje – A Kálnoky család története című könyve, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon mutattak be szerdán délután.

Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!