
Boris Kálnoky
Fotó: MTI/Vajda János
Újabb, közönségtalálkozóval egybekötött könyvbemutatóra várják az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermébe. Október 2-án 19 órai kezdettel Boris Kálnokyval, az MCC Médiaiskola vezetőjével, illetve nemrég megjelent, Őseim földje – A Kálnoky család története című családtörténeti kiadványával ismerkedhet meg a közönség a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében.
2023. október 02., 12:492023. október 02., 12:49
„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út” – olvashatjuk a Magyarországon élő neves újságíró, Boris Kálnoky könyvének első soraiban. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor
Bár a kötethez mellékelt családfa az 1600-as évek végéig, a grófi cím elnyeréséig nyúlik vissza, a család története jóval korábban kezdődik, amikor Akadas Siculus de Sebus Vince nevű fia 1252-ben egy Zék nevű birtokot kap adományként. Igaz, ez utóbbinak csak a dédunokája, Máté kezdte használni a Kálnoki nevet.
„Mi katolikusok és főleg labancok voltunk, s igyekeztünk jól házasodni, de volt református águnk is, amely sokat tett a magyar nyelv és kultúra megmaradásáért. A katolikus Habsburg-pártiaknál megvolt a magyar virtus, a vitam et sanguinem emléke.
– nyilatkozta Boris Kálnoky egy korábbi interjúban.
A kőröspataki Kálnoky-kastély az 1930-as években
Fotó: Boris Kálnoky: Őseim földje
Eme meggyőződés ellenére a Kálnokyak többsége 1848-ban nem Bécset, hanem a magyar kormányt választotta, holott akkoriban még nem is igen beszéltek magyarul.
„Ha sziléziai származású édesanyám nem lesz Amerikában terhes velem, és nem ragaszkodik hozzá, hogy Európában szülessek meg, talán örökre kint marad a család, bár apám nem szeretett ott élni. Nemrég mindketten itt voltak nálam, apám pedig örök háláját fejezte ki nekünk ezért” – emlékezik vissza.
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
„Boris Kálnoky családeposzt ír prózában, méghozzá magával sodró esszéprózában, amelyben hol kibukkannak, hol feneketlen mélységbe merülnek a jó Kálnoky ősök, nyolc évszázad portyázói és huszárcsínyek hősei, léghajóvirtuózok és császárhű miniszterek, akikről maga Sissi császárné költ gúnyverseket; vagy éppen madár- és természetbolondok, akik kastélyokat építenek újjá, miközben nyakas székely atyafiakkal küszködnek a közös boldogulásért. De Boris Kálnoky mindenekelőtt az otthonkeresés és hazatalálás csaknem ötszáz oldalas szellemi kalandját írja meg, az identitás újjáépítését talán a szokványosnál is különlegesebb Kálnoky, az 1900-ban született Hugó nagypapa sorsán és sorsfordító villámcsapásain keresztül. Apákról és fiúkról beszélve el hőstörténeteket, családi adomákat és kísértethistóriákat pletykálva, töprengve és vívódva, az ősapák felemás dicsőségéből és cáfolhatatlan bukásaiból merítve példákat” – írta a könyv megjelenésekor Margittai Gábor a Magyar Nemzet hasábjain.
A hétfő esti könyvbemutatón Jánó Mihály művészettörténész lesz a szerző beszélgetőtársa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében köszöntőt mond Gyombolai Péter konzul, míg zenei háttérről Ráduly Zsófia hegedűművész gondoskodik.
Az eseményt Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője moderálja.

Regényként ható családtörténet, de egyben történelem is gróf Boris Kálnoky Őseim földje – A Kálnoky család története című könyve, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon mutattak be szerdán délután.

Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
szóljon hozzá!