
Fotó: Gergely Imre
Székelyföldön a szokatlanul erős felhőszakadások és az ezekből keletkező villámárvizek okozzák a legnagyobb gondokat a klímaváltozás itt is érezhető hatásainak következtében – hangzott el a hétvégén a témában szervezett gyergyószentmiklósi konferencián.
2021. szeptember 26., 12:022021. szeptember 26., 12:02
2021. szeptember 26., 12:042021. szeptember 26., 12:04
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel és ezek következményeivel, árvizekkel, aszállyal, erdőtüzekkel – Gyergyószentmiklós és Kiskunmajsa közös projektje részeként ebben témakörben szerveztek konferenciát. Mint hangsúlyozták, Székelyföldön a felhőszakadásokat követő villámárvizek okozzák a legnagyobb gondokat. A Loksa Gábor meteorológus, környezetvédelmi mérnök előadása kapcsán ugyanakkor az is elhangzott, hogy megfelelő előkészítéssel, körültekintéssel, közösségi összefogással megoldható, hogy a nagyobb károkat elhárítsák a mai hektikus klímaviszonyok között.
A Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott pályázat révén létrejött rendezvény a kiskunmajsai Majsa Alapítvány és a gyergyószentmiklósi Jan Post Egyesület projektje. Előbbi alapítvány alelnöke, Terbe Zoltán elmondta, előzőleg augusztusban is egy hasonló konferenciára és klímakiállításra került sor, ahol a gyergyóiak voltak a vendégek, és megismerhették, hogy milyen gondokkal küzdenek az Alföldön és a kiskunsági homokhátságon élők az időjárás-változás miatt, és betekintést nyerhettek abba, hogy milyen eszközökkel igyekeznek védekezni ezek ellen.
A kiskunmajsaiak hasonló tapasztalatokat szerezhettek Gyergyószentmiklóson és környékén, de Székelyföld számos látnivalóját is megismerhették a hétvége során – közölte Sikó Gyula szervező.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!