
Fotó: Gergely Imre
Székelyföldön a szokatlanul erős felhőszakadások és az ezekből keletkező villámárvizek okozzák a legnagyobb gondokat a klímaváltozás itt is érezhető hatásainak következtében – hangzott el a hétvégén a témában szervezett gyergyószentmiklósi konferencián.
2021. szeptember 26., 12:022021. szeptember 26., 12:02
2021. szeptember 26., 12:042021. szeptember 26., 12:04
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel és ezek következményeivel, árvizekkel, aszállyal, erdőtüzekkel – Gyergyószentmiklós és Kiskunmajsa közös projektje részeként ebben témakörben szerveztek konferenciát. Mint hangsúlyozták, Székelyföldön a felhőszakadásokat követő villámárvizek okozzák a legnagyobb gondokat. A Loksa Gábor meteorológus, környezetvédelmi mérnök előadása kapcsán ugyanakkor az is elhangzott, hogy megfelelő előkészítéssel, körültekintéssel, közösségi összefogással megoldható, hogy a nagyobb károkat elhárítsák a mai hektikus klímaviszonyok között.
A Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott pályázat révén létrejött rendezvény a kiskunmajsai Majsa Alapítvány és a gyergyószentmiklósi Jan Post Egyesület projektje. Előbbi alapítvány alelnöke, Terbe Zoltán elmondta, előzőleg augusztusban is egy hasonló konferenciára és klímakiállításra került sor, ahol a gyergyóiak voltak a vendégek, és megismerhették, hogy milyen gondokkal küzdenek az Alföldön és a kiskunsági homokhátságon élők az időjárás-változás miatt, és betekintést nyerhettek abba, hogy milyen eszközökkel igyekeznek védekezni ezek ellen.
A kiskunmajsaiak hasonló tapasztalatokat szerezhettek Gyergyószentmiklóson és környékén, de Székelyföld számos látnivalóját is megismerhették a hétvége során – közölte Sikó Gyula szervező.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!