
A Vigadó épülete felújításra vár, ennek költségeit viszont biztosítani kell
Fotó: Gábos Albin
Folyamatosan nő a csíkszeredai Vigadó felújításának költsége, de egyelőre nem tudni, honnan biztosítják a szükséges pénz. A város ragaszkodik a patinás épülethez, amely tíz éve került a tulajdonába, és azóta is bezárva, üresen áll.
2020. február 07., 09:112020. február 07., 09:11
A Csíki Magánjavak által építtetett, és 1904-ben elkészült Vigadó, ahol az egypártrendszer idején a Hargita mozi is működött, tíz éve, 2010-ben jutott a csíkszeredai önkormányzat tulajdonába. A Petőfi Sándor utca 38. szám alatti szecessziós épület, amely már akkor is évek óta bezárva állt, az országos mozivállalattól került át Csíkszereda közvagyonába. A tulajdonosváltás óta eltelt évtized nem hozott változást, noha kisebb állagmegőrző javítások történtek, amelyek a beázást, a vakolat omlását hivatottak megakadályozni.
A város megbízásából 2012-ben készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely az 1240 négyzetméteres felületű épület helyreállítási költségeit közel 8 millió lejre becsülte, mivel szerkezet-megerősítésre, a falminták helyreállítására, korszerű épületgépészetre, új nyílászárókra, megfelelő mellékhelyiségekre is szükség volna. Ez az összeg azóta az áremelkedések, az építőiparban történt bér- és költségnövekedés következtében jelentősen növekedett, Füleki Zoltán alpolgármester szerint mai árakkal legalább a kétszerese lenne. Ilyen összeget a város nem tud erre fordítani, ezért is várják továbbra is a pályázati támogatások lehetőségét – közölte az elöljáró, aki szerint mivel a különböző európai uniós pályázati kiírások keretösszegeit nem mindenütt tudják elkölteni, várhatóan lesznek átcsoportosítások, új lehetőségek, és ezt ki kell várni.
Fotó: Gábos Albin
A pályázatok szempontjából előnyt jelentene, ha a Vigadó műemléképületté lenne nyilvánítva, de ez a folyamat, noha több mint három éve elindították, még nem zárult le – tudtuk meg. Kérdésünkre Füleki azt mondta,
Az elmúlt évek során két, egymástól teljesen eltérő lehetőség is felmerült az épület felújítását és későbbi hasznosítását illetően – mindkettő a remélt támogatások függvényében:
2014-ben a csíkszeredai önkormányzat a Norvég Alaphoz pályázott az ingatlan felújításához szükséges támogatásért. A terv szerint a Vigadót zeneházzá alakították volna át, amely a Csíki Kamarazenekar székhelye lett volna, egy hangversenyteremmel együtt. A benyújtott pályázatra nem kaptak támogatást, mert a rendelkezésre álló keret túl szűk volt ahhoz, hogy a jelentős költségű munkálatot is belefoglalják;
négy évvel később egy vállalkozói inkubátorház létrehozására nyílt lehetőség pályázni az épület hasznosítása érdekében, közösen Hargita Megye Tanácsával, az elnyerhető támogatás pedig a költségek felét fedezte volna. Noha a támogatás igényléséhez szükséges együttműködési szerződést is megkötötték, és az épületet felajánlották erre a célra, a tervről le kellett mondani. A Vigadó egy kisebb részét ugyanis egy cég bérelte az önkormányzattól, a szigorú pályázati előírások szerint pedig kizáró jelleggel bírt, ha az ingatlant használják.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!