
Fotó: Erdély Bálint Előd
Erdélyi magyarság a XX. században címmel tartanak kisebbségtörténeti konferenciát Székelyudvarhelyen, június 21-22-én.
2024. június 20., 20:332024. június 20., 20:33
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a budapesti HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény megnyitóját június 21-én 12 óra 45 perctől tartják a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye konferenciatermében (Márton Áron tér 6.).
Ezt követően a Kulturális intézményesség című szekció keretében 13 órától Nagy Botond Az alfabetizáció költségei. Községi elemi iskolák fenntartása a dualizmus kori Háromszéken, 13.25-től Székely Miklós Miért az iparnak építettek palotákat? Állami múzeumok Erdélyben a dualizmus idején, 13.50-től Orbán János Múzeumlétesítési szándékok Marosvásárhelyen Bernády György idején, 14.15-től Boér Hunor Malonyai-ügy – A Székely Nemzeti Múzeum és a kánon szövete, 14.40-től pedig Sárándi Tamás A kommunista narratíva elbeszélhetősége. Példák a marosvásárhelyi Múzeumból című előadásait lehet meghallgatni.
A vitát és a kávészünetet követően 15.35-től az Erdély 1944-ben című modul első előadását Nagy József tartja, A Sztójay-kormány székelyföldi politikája 1944-ben címmel. 16 órától Antal Róbert Az Erdélyi Párt és a baloldaliak 1944-es tárgyalásai Észak-Erdély sorsáról, 16.25-től Magyarosi Sándor Professzionalizálódás és motiváció – a 27. Székely Könnyűhadosztály katonái a keleti hadszíntéren, 16.50-től Berekméri Árpád-Róbert Huszár Endre tábori főesperes erdélyi tevékenysége, 17.15-től Szász Róbert A vészkorszak bűneiért való felelősségre vonás Észak-Erdélyben címmel tart előadást.
20.30-tól a konferencia résztvevői filmvetítésen vesznek részt: Ahogy az óra jár (rendező: Fecső Zoltán) – a Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje az udvarhelyi zsidóságról.
Másnap, június 22-én, szombaton délelőtt A működtetők informális világa című szekció keretében 9.15-től Bokor Zsuzsa Mintajárások – a két világháború közötti erdélyi magyar népegészségügy laboratóriumai, 9.45-től Pál János A kisebbségi lét ajándékai? Magyar kisebbségi kilátások a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör elemi oktatásügyének tükrében, 10.10-től Bárdi Nándor Jakabffy Elemér családtörténetei és visszaemlékezései, 10.35-től Murádin János Kristóf Az 1944-es magyar tragédia félárnyékban rekedt fejezete: erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása, 11.20-tól Főcze János Két malomkő között. A Szépvízi járás elöljárói és a beszolgáltatás (1944–1946), 11.55-től Kiss Ágnes A „magyar érdek” és az érdekképviselet informális rendje Ceaușescu Romániájában, 12.20-tól pedig Gagyi József Vasmunkás a kollektívben. Mezei János életútja címmel tartja meg előadását.
A vita és az ebédszünet után Udvarhelyhez kötődő témákat boncolgatnak az előadók.
14.20-tól Kápolnási Zsolt Udvarhely vármegye az 1916-os menekülés forgatagában, 14.45-től Gidó Csaba A román közigazgatás berendezkedése Udvarhely megyében 1919-ben, 15.10-től Oláh Sándor Vagyonvesztés Udvarhelyen az ötvenes évek végén: kulákosítás, ingatlanok államosítása, 15.35-től Jánosi Csongor Román titkosszolgálati intézkedések Hargita megyében 1968 és 1979 között. A 121. kódszámú „magyar nacionalisták” ügykör Székelyudvarhely kontextusában, valamint 16 órától Demeter Csanád Könnyűzenei fesztiválok Székelyudvarhelyen az 1970–80-as években című előadása hangzik el.
A délután további részében 17 órától könyvbemutatók és beszélgetések szerepelnek a programban.
Az érdeklődők megismerhetik Főcze János A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944) (Kriterion, 2020), Sárándi Tamás Függőben. Az észak erdélyi nemzetiségi kérdés 1940–1944. (Kriterion, 2024), Antal Róbert A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913–1974) (Kriterion, 2024), Murádin János Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban 1944–1953 (Ludovika Kiadó, 2023), Oláh Sándor Felügyelet és alávetettség. Intézmények, eszközök, emberek a kommunista uralomgyakorlásban (Pro-Print, 2023.), valamint Gagyi József Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945–1989) (Kriterion, 2023) című köteteket.
Öt Hargita megyei séf munkáját ismerte el szerdán Székelyudvarhelyen Hargita Megye Tanácsának turisztikai szervezete, a Visit Hargita a Gasztrorégió Hagyományos Gyümölcsészet és Gyógynövénykultúra ismeretterjesztő szakmai nap részeként.
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
A Clearservice idén két rangos díjat is hazahozott, amelyek egyedülálló módon ismerik el a vállalat elkötelezettségét a munkatársak támogatásáért.
Az alkotmánybíróság határozatához igazította szerdán a szenátus a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
Az áldozat egy társkereső platformon került kapcsolatba egy olyan ismeretlennel, aki nőnek adta ki magát, és idővel az ujja köré csavarta.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Kékbe borult Románia hőtérképe szerdára virradóra is: Románia jelentős részén fagypont alatti hőmérséklet volt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Csíkszereda ezúttal is az elsők között áll a leghidegebb települések sorában.
Kihirdetése helyett megtámadta az államfő az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük.
A szokatlanul enyhe időjárás miatt Székelyföldön a téli síszezon idén két-három hetes csúszásban van a tavalyi évhez képest. A tartós fagyok hiánya miatt a hóágyúzás sem hatékony, ami komoly gazdasági kockázatot jelent a hegyvidéki turizmus egészére.
Nemsokára itt a karácsony – jelzi a főtéri díszes fenyő és az adventi koszorú, amelyen vasárnap meggyújtjuk az utolsó gyertyát. Sepsiszentgyörgyön az ünnepvárás része a regölés is, amelyet harminc éve elevenített fel a Guzsalyas Alapítvány.
szóljon hozzá!