
Fotó: Erdély Bálint Előd
Erdélyi magyarság a XX. században címmel tartanak kisebbségtörténeti konferenciát Székelyudvarhelyen, június 21-22-én.
2024. június 20., 20:332024. június 20., 20:33
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a budapesti HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény megnyitóját június 21-én 12 óra 45 perctől tartják a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye konferenciatermében (Márton Áron tér 6.).
Ezt követően a Kulturális intézményesség című szekció keretében 13 órától Nagy Botond Az alfabetizáció költségei. Községi elemi iskolák fenntartása a dualizmus kori Háromszéken, 13.25-től Székely Miklós Miért az iparnak építettek palotákat? Állami múzeumok Erdélyben a dualizmus idején, 13.50-től Orbán János Múzeumlétesítési szándékok Marosvásárhelyen Bernády György idején, 14.15-től Boér Hunor Malonyai-ügy – A Székely Nemzeti Múzeum és a kánon szövete, 14.40-től pedig Sárándi Tamás A kommunista narratíva elbeszélhetősége. Példák a marosvásárhelyi Múzeumból című előadásait lehet meghallgatni.
A vitát és a kávészünetet követően 15.35-től az Erdély 1944-ben című modul első előadását Nagy József tartja, A Sztójay-kormány székelyföldi politikája 1944-ben címmel. 16 órától Antal Róbert Az Erdélyi Párt és a baloldaliak 1944-es tárgyalásai Észak-Erdély sorsáról, 16.25-től Magyarosi Sándor Professzionalizálódás és motiváció – a 27. Székely Könnyűhadosztály katonái a keleti hadszíntéren, 16.50-től Berekméri Árpád-Róbert Huszár Endre tábori főesperes erdélyi tevékenysége, 17.15-től Szász Róbert A vészkorszak bűneiért való felelősségre vonás Észak-Erdélyben címmel tart előadást.
20.30-tól a konferencia résztvevői filmvetítésen vesznek részt: Ahogy az óra jár (rendező: Fecső Zoltán) – a Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje az udvarhelyi zsidóságról.
Másnap, június 22-én, szombaton délelőtt A működtetők informális világa című szekció keretében 9.15-től Bokor Zsuzsa Mintajárások – a két világháború közötti erdélyi magyar népegészségügy laboratóriumai, 9.45-től Pál János A kisebbségi lét ajándékai? Magyar kisebbségi kilátások a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör elemi oktatásügyének tükrében, 10.10-től Bárdi Nándor Jakabffy Elemér családtörténetei és visszaemlékezései, 10.35-től Murádin János Kristóf Az 1944-es magyar tragédia félárnyékban rekedt fejezete: erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása, 11.20-tól Főcze János Két malomkő között. A Szépvízi járás elöljárói és a beszolgáltatás (1944–1946), 11.55-től Kiss Ágnes A „magyar érdek” és az érdekképviselet informális rendje Ceaușescu Romániájában, 12.20-tól pedig Gagyi József Vasmunkás a kollektívben. Mezei János életútja címmel tartja meg előadását.
A vita és az ebédszünet után Udvarhelyhez kötődő témákat boncolgatnak az előadók.
14.20-tól Kápolnási Zsolt Udvarhely vármegye az 1916-os menekülés forgatagában, 14.45-től Gidó Csaba A román közigazgatás berendezkedése Udvarhely megyében 1919-ben, 15.10-től Oláh Sándor Vagyonvesztés Udvarhelyen az ötvenes évek végén: kulákosítás, ingatlanok államosítása, 15.35-től Jánosi Csongor Román titkosszolgálati intézkedések Hargita megyében 1968 és 1979 között. A 121. kódszámú „magyar nacionalisták” ügykör Székelyudvarhely kontextusában, valamint 16 órától Demeter Csanád Könnyűzenei fesztiválok Székelyudvarhelyen az 1970–80-as években című előadása hangzik el.
A délután további részében 17 órától könyvbemutatók és beszélgetések szerepelnek a programban.
Az érdeklődők megismerhetik Főcze János A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944) (Kriterion, 2020), Sárándi Tamás Függőben. Az észak erdélyi nemzetiségi kérdés 1940–1944. (Kriterion, 2024), Antal Róbert A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913–1974) (Kriterion, 2024), Murádin János Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban 1944–1953 (Ludovika Kiadó, 2023), Oláh Sándor Felügyelet és alávetettség. Intézmények, eszközök, emberek a kommunista uralomgyakorlásban (Pro-Print, 2023.), valamint Gagyi József Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945–1989) (Kriterion, 2023) című köteteket.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
szóljon hozzá!