
Az útfelújítások során eltávolított aszfaltot és földet is újrahasznosították Szentegyházán
Fotó: László Ildikó
Mintegy 14,7 millió lejes költségvetést fogadtak el erre az évre a 6651 lakossal rendelkező Szentegyháza önkormányzati képviselői. A település méretéhez képest meglehetősen kis költségvetésről van szó, ha nem pályázna a városvezetés, akkor gyakorlatilag csak 600 ezer lejt fordíthatnának beruházásokra.
2024. február 22., 10:182024. február 22., 10:18
2024. február 22., 10:202024. február 22., 10:20
Nagyjából 14,7 millió lejes (saját bevételekből, illetve az állami juttatásokból származó) büdzsével kezdi a 2024-es évet a szentegyházi önkormányzat, amely már három hete elfogadta az összeg felhasználásával kapcsolatos határozattervezetet – tudtuk meg Lőrincz Csaba helyi polgármestertől. Ő úgy értékelte, hogy
Utóbbiból 6 millió lejt tesznek ki a fizetések, 3 millió lejt a szociális költségek, de gondolni kell még a fenntartási költségekre, a karbantartási munkálatokra stb. Utóbbi két tétel már csak azért is fontos, mert mintegy 90 közvagyonban lévő épülete van a városnak.
– magyarázta a polgármester.
A beruházásokra jutó 600 ezer lejből gyakorlatilag két projekt tervét sem tudnák elkészíteni, nem lehet kijavítani egy útszakaszt, nem lehet megépíteni egy járdarészt – példálózott az elöljáró. Éppen ezért kénytelenek minél többet pályázni külső forrásokért. A korábbi években elvégzett munkájukat dicséri, hogy
Ezt teljes egészében a megpályázott projektek kivitelezésére kell fordítsák. Tény az is, hogy az eddig említett pénzeken kívül tavaly valamivel több mint 4 millió lejt tartalékoltak,
„Tudni kell, hogy a tartalékolás nem minden esetben jelent spórlást, az általam közölt 4 millió lejben ugyanis benne van például egy európai uniós pályázat megvalósítására kapott előleg is” – jegyezte meg a polgármester. Hangsúlyozta:
„Úgy spóroltunk az elmúlt években, hogy azt senki észre ne vegye” – jelentette ki Lőrincz Csaba. Mint mondta, egyebek mellett igyekeztek a folyamatban lévő projektek önrészeit kifizetni, tartalékolni. Sajnos így sem sikerült megoldást találni mindenre, így lesz, amit idén kell előteremteni.
– tette hozzá.
Arra is kitért, hogy számos beruházást igyekeztek saját erőből megoldani.
– osztotta meg a Székelyhonnal az elöljáró. Az is fontos részét képezte a spórolásnak, hogy a munkálatok során igyekeztek újrahasznosítani az építkezési anyagokat, ha azok megfelelőek voltak a célra. Példaként említette, hogy
A Nagyfaluként ismert településrészen zajló útfelújítások során feltört aszfaltot, illetve a felásott földet pedig mezei útjaik rendbetételére használták. A patakmederben kivágott fákból deszkák lettek, amelyek egy másik épület újrafödésénél jöttek jól.
Az elkezdett beruházások befejezését tartja a legfontosabb idei feladatnak Lőrincz Csaba, aki tisztában van vele, hogy
Utóbbiak ugyanis jelentősen növelhetik a projektek önrészének értékét. Ilyen projekt a település északi falurészén zajló útfelújítás, a városközponti napköziépítés, a sportcsarnok megépítése, továbbá a Bartók Béla Művelődési Ház modernizálása, a József útra keresztelt mezei utak kialakítása. Ugyancsak
Szeretnének lelátót építeni a Sport utcában lévő focipályához, és bővítenék a központi parkban lévő játszóteret is.
Ezenkívül nyáron elkezdenék a Gábor Áron Iskolaközpont bentlakásának felújítását, illetve a régi szülészet udvarának rendbetételét. Pályázatot nyertek ifjúsági lakások építésére is, a projekt megvalósításának első lépéseként támfalakat kell létrehozzanak a helyszínen.
Tervben van még a Bartók Béla Művelődési Ház melletti óvoda korszerűsítése is. Támogatást nyertek ugyanakkor arra is, hogy újraszigeteljék és -födjék a Gábor Áron Iskolaközpont két épületét. Ezeken kívül természetesen még számos projekt van, amelyekre pénzt különítettek el a költségvetésben.
Szentegyházának hátránya, hogy viszonylag kevés bevétele származik a helyi adókból, hiszen más kisvárosokhoz képest kevesebb vállalkozás működik a településen, így a helyben alkalmazottak száma is alacsony.
– magyarázta Lőrincz. Rámutatott, mások mellett Székelykeresztúr is sokkal jobb helyzetben van, hiszen sokan dolgoznak ott a környékbeli falvakból: így például a személyi jövedelemadóból befolyó összeg a háromszorosa annak, amit Szentegyházán begyűjthetnek.
„Még nagyon sokat kell dolgozzunk azért, hogy változtathassunk a helyzetünkön” – zárta beszélgetésünket a polgármester.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!