
Az útfelújítások során eltávolított aszfaltot és földet is újrahasznosították Szentegyházán
Fotó: László Ildikó
Mintegy 14,7 millió lejes költségvetést fogadtak el erre az évre a 6651 lakossal rendelkező Szentegyháza önkormányzati képviselői. A település méretéhez képest meglehetősen kis költségvetésről van szó, ha nem pályázna a városvezetés, akkor gyakorlatilag csak 600 ezer lejt fordíthatnának beruházásokra.
2024. február 22., 10:182024. február 22., 10:18
2024. február 22., 10:202024. február 22., 10:20
Nagyjából 14,7 millió lejes (saját bevételekből, illetve az állami juttatásokból származó) büdzsével kezdi a 2024-es évet a szentegyházi önkormányzat, amely már három hete elfogadta az összeg felhasználásával kapcsolatos határozattervezetet – tudtuk meg Lőrincz Csaba helyi polgármestertől. Ő úgy értékelte, hogy
Utóbbiból 6 millió lejt tesznek ki a fizetések, 3 millió lejt a szociális költségek, de gondolni kell még a fenntartási költségekre, a karbantartási munkálatokra stb. Utóbbi két tétel már csak azért is fontos, mert mintegy 90 közvagyonban lévő épülete van a városnak.
– magyarázta a polgármester.
A beruházásokra jutó 600 ezer lejből gyakorlatilag két projekt tervét sem tudnák elkészíteni, nem lehet kijavítani egy útszakaszt, nem lehet megépíteni egy járdarészt – példálózott az elöljáró. Éppen ezért kénytelenek minél többet pályázni külső forrásokért. A korábbi években elvégzett munkájukat dicséri, hogy
Ezt teljes egészében a megpályázott projektek kivitelezésére kell fordítsák. Tény az is, hogy az eddig említett pénzeken kívül tavaly valamivel több mint 4 millió lejt tartalékoltak,
„Tudni kell, hogy a tartalékolás nem minden esetben jelent spórlást, az általam közölt 4 millió lejben ugyanis benne van például egy európai uniós pályázat megvalósítására kapott előleg is” – jegyezte meg a polgármester. Hangsúlyozta:
„Úgy spóroltunk az elmúlt években, hogy azt senki észre ne vegye” – jelentette ki Lőrincz Csaba. Mint mondta, egyebek mellett igyekeztek a folyamatban lévő projektek önrészeit kifizetni, tartalékolni. Sajnos így sem sikerült megoldást találni mindenre, így lesz, amit idén kell előteremteni.
– tette hozzá.
Arra is kitért, hogy számos beruházást igyekeztek saját erőből megoldani.
– osztotta meg a Székelyhonnal az elöljáró. Az is fontos részét képezte a spórolásnak, hogy a munkálatok során igyekeztek újrahasznosítani az építkezési anyagokat, ha azok megfelelőek voltak a célra. Példaként említette, hogy
A Nagyfaluként ismert településrészen zajló útfelújítások során feltört aszfaltot, illetve a felásott földet pedig mezei útjaik rendbetételére használták. A patakmederben kivágott fákból deszkák lettek, amelyek egy másik épület újrafödésénél jöttek jól.
Az elkezdett beruházások befejezését tartja a legfontosabb idei feladatnak Lőrincz Csaba, aki tisztában van vele, hogy
Utóbbiak ugyanis jelentősen növelhetik a projektek önrészének értékét. Ilyen projekt a település északi falurészén zajló útfelújítás, a városközponti napköziépítés, a sportcsarnok megépítése, továbbá a Bartók Béla Művelődési Ház modernizálása, a József útra keresztelt mezei utak kialakítása. Ugyancsak
Szeretnének lelátót építeni a Sport utcában lévő focipályához, és bővítenék a központi parkban lévő játszóteret is.
Ezenkívül nyáron elkezdenék a Gábor Áron Iskolaközpont bentlakásának felújítását, illetve a régi szülészet udvarának rendbetételét. Pályázatot nyertek ifjúsági lakások építésére is, a projekt megvalósításának első lépéseként támfalakat kell létrehozzanak a helyszínen.
Tervben van még a Bartók Béla Művelődési Ház melletti óvoda korszerűsítése is. Támogatást nyertek ugyanakkor arra is, hogy újraszigeteljék és -födjék a Gábor Áron Iskolaközpont két épületét. Ezeken kívül természetesen még számos projekt van, amelyekre pénzt különítettek el a költségvetésben.
Szentegyházának hátránya, hogy viszonylag kevés bevétele származik a helyi adókból, hiszen más kisvárosokhoz képest kevesebb vállalkozás működik a településen, így a helyben alkalmazottak száma is alacsony.
– magyarázta Lőrincz. Rámutatott, mások mellett Székelykeresztúr is sokkal jobb helyzetben van, hiszen sokan dolgoznak ott a környékbeli falvakból: így például a személyi jövedelemadóból befolyó összeg a háromszorosa annak, amit Szentegyházán begyűjthetnek.
„Még nagyon sokat kell dolgozzunk azért, hogy változtathassunk a helyzetünkön” – zárta beszélgetésünket a polgármester.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
szóljon hozzá!