
Két hét múlva iskolakezdés. Mi legyen azokkal a pedagógusokkal, akik nincsenek beoltva?
Fotó: MTI/Balázs Attila
A gyerekek iskolai gyorsteszteléséről, a jelenléti oktatásban részt vevő pedagógusok esetében pedig az oltási kötelezettség lehetőségéről alkothatnak véleményt a magyar szülők. Péntekig tölthetik ki azt a kérdőívet, amelyből a Magyar Szülők Szövetsége szeretné megismerni a szülők véleményét a világjárvány fontos, közoktatást is érintő kérdéseivel kapcsolatban.
2021. április 21., 13:162021. április 21., 13:16
2021. április 21., 14:352021. április 21., 14:35
A romániai magyar közoktatásban tanuló gyerekek szüleinek az országos érdekképviselete, a Magyar Szülők Szövetsége felmérést készít a koronavírus-járvány néhány olyan kérdésével kapcsolatban, amely a közoktatási intézményekbe – óvodába, iskolába – járó gyermekeket érinti.
Az eredményeket kizárólag statisztikai célokra használják fel – írja a Magyar Szülők Szövetsége saját Facebook-oldalán.
A kérdőívre azért volt szükség, mert heves vitákat váltott ki a pedagógustársadalom és a szülők között Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter nyilatkozata, miszerint a szülők részéről egyre nagyobb a nyomás, ezért nem kizárt, hogy csak online órák megtartását engedélyezze azoknak a pedagógusoknak, akik nincsenek beoltva a koronavírus ellen. Ezután döntött úgy a magyar szülők érdekképviselete, hogy kérdőívben méri fel a szülők véleményét erről, illetve a gyerekek iskolai gyorstesztelésének a lehetőségével kapcsolatos vélekedésről.
A szülők érdekképviselete arra kéri a pedagógusokat, hogy segítsék közös munkájukat azzal, hogy saját szülői közösségükben megosztják a kérdőívet, amely
Keddig több mint kétezer válasz érkezett be a kérdőívre, de még többre van szükségük – tudtuk meg Csíky Csengelétől, a Magyar Szülők Szövetségének elnökétől. „Több mint harmincszázalékos válaszadási arányt várunk minden régióból, a szórványtól a tömbmagyarságig. A minket segítő szociológus szakemberek szerint
és máris vannak eltérések, határozott választóvonalak a válaszokban” – tájékoztatott Csíky Csengele.
A kérdőívet április 23-áig, azaz péntek 19 óráig lehet kitölteni itt.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Városok Szövetsége (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára. A szervezet kiemeli: az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján, kényszerűen jártak el, amikor módosították az adókat.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
5 hozzászólás