Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:26

Nem az a rossz, hogy vannak negatív érzései a diáknak, hanem ha emiatt bánt másokat

21:17

Kiszenvedte a döntőbe jutást a Marosvásárhelyi VSK a futsalkupában

20:54

Megvan a burgonyatermesztőknek szánt támogatás összege

20:50

Crin Antonescu: vigyázni kell arra, hogy a szörnyű történelmi események ne ismétlődjenek meg

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

Elhunyt Ferenc pápa

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

A térségben egyedülálló sportközpontja lesz Szépvíznek – fotók

Itt a magyarázat arra, hogy miért teljesítenek gyengébben a magyar diákok, mint román társaik

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

Vízi Elemér: a hit nem magánügy

Crin Antonescu: az elnök kötelessége a kisebbségek jogainak védelme

Kincsem: kiszínezett kalandfilm a lótenyésztésről és lóversenyzésről

Telt ház előtt vetítették az erdélyi premier előtt a Kincsem című magyar romantikus kalandfilmet a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon a hétvégén, Csíkszeredában. A szombati vetítés előtt Gócsáné Móró Csilla, a Tápiószelei Blaskovich Kúriamúzeum igazgatója és Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélgettek a film történelmi vonatkozásairól.

Tamás Attila

2017. október 01., 16:492017. október 01., 16:49

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Tamás Attila

2017. október 01., 16:492017. október 01., 16:49

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

„Azt mindenki tudja, hogy lovas nemzet a magyar, és már a honfoglaló őseink is lovas életmódjuk révén voltak sikeresek, ami nagymértékben a haditechnika mellett a lónak volt köszönhető. Szívós, kistermetű lovaik voltak, azonban amikor a törökökkel kapcsolatba kerültünk, a török lovakat keresztezték a magyar lovakkal, és olyan adottságú állatot kaptak, ami a 16. században, a mohácsi vészt követően talán a legkeresettebb volt Európában” – vezette fel a beszélgetést Gyarmati. Mint elmondta:

a lótenyésztés állami kézbe vétele a 18. században következett be, mivel a lónak a hadászati téren való felhasználása mellett gazdasági haszna is volt.

„A 19. században a nagy változások motorja Magyarországon is az arisztokrácia volt, az arisztokrácián belül pedig Gróf Széchenyi István volt, aki angliai körutazást tett, ahonnan nagyon sok tapasztalattal tért haza Magyarországra. Naplója tanúsága szerint

Széchenyi azt ajánlotta, hogy három dolgot érdemes az angoloktól megtanulni: az alkotmányt, a gépipart és a lótenyésztést.

Az 1820-as években sok arisztokrata csatlakozott Széchenyi elképzeléseihez, közösen dolgozták ki a lótenyésztés és a lóversenyzés szabályait. Az 1848-49-es forradalom után érünk el a Blaskovich-család és a Kincsem nevű ló történetéhez, amelyet a Kincsem című film is feldolgozott” – részletezte a múzeumigazgató.

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Lótenyésztés életvitelszerűen

Gócsáné Móró Csilla a Blaskovich-családról elmondta, hogy egy köznemesi család voltak, akik sosem lettek az arisztokrácia része, tehát nem rendelkeztek titulusokkal, de a nagyon művelt és jól gazdálkodó réteghez tartoztak.

Blaskovich Ernő felmenői már Széchenyi mellett felvonultak és részt vállaltak a magyar lóversenyzés hagyományának megteremtésében.

Blaskovich József, Ernő nagyapja az 1820-as években vásárolt egy 22 szobás kúriát Tápiószentmártonban, ahol életvitelszerűen kezdett a lótenyésztéssel is foglalkozni. Úgy alakult, hogy a birtokot a legkisebb fiúgyermek, Ernő örökölte, ennek a körülményeit azonban a film egy kicsit megmásítva dolgozza fel, ami érthető egy ilyen romantikus-kalandfilmnél” – részletezte.

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Kincsem, a film

„Magából a történeti tényekből Herendi Gábor nem tudott volna egy izgalmas sztorit, egy kalandfilmet kerekíteni, ezért kiszínezte azt. Hol tér el a film fonala a történelmi tényektől?” – vetette fel Gyarmati.

„A film valóságalapja mindössze 10 százalékra tehető, azonban egy izgalmas kalandfilmet sikerült összehozni Blaskovich Ernő és Kincsem történetéből, aminek az érdemeit ez nem csorbítja.

Amiben viszont nagyon elrugaszkodott a film a valóságtól, hogy Blaskovich Ernő vásárolja a lovakat, holott igazából tenyésztette azokat. Herendi Gábor tehát pont a magyar lótenyésztés esszenciáját vette el, hiszen 1878-ban egy magyar tenyésztésű angol telivér győzte le Goodwoodban az angol tenyésztésű telivéreket, ami a magyar lótenyésztésnek egy hatalmas fordulópontja volt

– számolt be a történelmi vonatkozásról Gócsáné Móró Csilla.