Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:25

Spanyol továbbjutást tippel a legsikeresebb székelyföldi biatlonedző

13:04

Jogszabályra várva: még nem lőhették ki az embert ölő medvét a Kalonda-tetőn

12:38

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

12:22

Ittasan balesetet okozott, majd hamisan jelentette autója eltűnését

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Kincsem: kiszínezett kalandfilm a lótenyésztésről és lóversenyzésről

Telt ház előtt vetítették az erdélyi premier előtt a Kincsem című magyar romantikus kalandfilmet a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon a hétvégén, Csíkszeredában. A szombati vetítés előtt Gócsáné Móró Csilla, a Tápiószelei Blaskovich Kúriamúzeum igazgatója és Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélgettek a film történelmi vonatkozásairól.

Tamás Attila

2017. október 01., 16:492017. október 01., 16:49

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Tamás Attila

2017. október 01., 16:492017. október 01., 16:49

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

„Azt mindenki tudja, hogy lovas nemzet a magyar, és már a honfoglaló őseink is lovas életmódjuk révén voltak sikeresek, ami nagymértékben a haditechnika mellett a lónak volt köszönhető. Szívós, kistermetű lovaik voltak, azonban amikor a törökökkel kapcsolatba kerültünk, a török lovakat keresztezték a magyar lovakkal, és olyan adottságú állatot kaptak, ami a 16. században, a mohácsi vészt követően talán a legkeresettebb volt Európában” – vezette fel a beszélgetést Gyarmati. Mint elmondta:

a lótenyésztés állami kézbe vétele a 18. században következett be, mivel a lónak a hadászati téren való felhasználása mellett gazdasági haszna is volt.

„A 19. században a nagy változások motorja Magyarországon is az arisztokrácia volt, az arisztokrácián belül pedig Gróf Széchenyi István volt, aki angliai körutazást tett, ahonnan nagyon sok tapasztalattal tért haza Magyarországra. Naplója tanúsága szerint

Széchenyi azt ajánlotta, hogy három dolgot érdemes az angoloktól megtanulni: az alkotmányt, a gépipart és a lótenyésztést.

Az 1820-as években sok arisztokrata csatlakozott Széchenyi elképzeléseihez, közösen dolgozták ki a lótenyésztés és a lóversenyzés szabályait. Az 1848-49-es forradalom után érünk el a Blaskovich-család és a Kincsem nevű ló történetéhez, amelyet a Kincsem című film is feldolgozott” – részletezte a múzeumigazgató.

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Lótenyésztés életvitelszerűen

Gócsáné Móró Csilla a Blaskovich-családról elmondta, hogy egy köznemesi család voltak, akik sosem lettek az arisztokrácia része, tehát nem rendelkeztek titulusokkal, de a nagyon művelt és jól gazdálkodó réteghez tartoztak.

Blaskovich Ernő felmenői már Széchenyi mellett felvonultak és részt vállaltak a magyar lóversenyzés hagyományának megteremtésében.

Blaskovich József, Ernő nagyapja az 1820-as években vásárolt egy 22 szobás kúriát Tápiószentmártonban, ahol életvitelszerűen kezdett a lótenyésztéssel is foglalkozni. Úgy alakult, hogy a birtokot a legkisebb fiúgyermek, Ernő örökölte, ennek a körülményeit azonban a film egy kicsit megmásítva dolgozza fel, ami érthető egy ilyen romantikus-kalandfilmnél” – részletezte.

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Kincsem, a film

„Magából a történeti tényekből Herendi Gábor nem tudott volna egy izgalmas sztorit, egy kalandfilmet kerekíteni, ezért kiszínezte azt. Hol tér el a film fonala a történelmi tényektől?” – vetette fel Gyarmati.

„A film valóságalapja mindössze 10 százalékra tehető, azonban egy izgalmas kalandfilmet sikerült összehozni Blaskovich Ernő és Kincsem történetéből, aminek az érdemeit ez nem csorbítja.

Amiben viszont nagyon elrugaszkodott a film a valóságtól, hogy Blaskovich Ernő vásárolja a lovakat, holott igazából tenyésztette azokat. Herendi Gábor tehát pont a magyar lótenyésztés esszenciáját vette el, hiszen 1878-ban egy magyar tenyésztésű angol telivér győzte le Goodwoodban az angol tenyésztésű telivéreket, ami a magyar lótenyésztésnek egy hatalmas fordulópontja volt

– számolt be a történelmi vonatkozásról Gócsáné Móró Csilla.