
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Erdőszentgyörgyhöz tartozó erdőkben történő szénégetést kifogásolja Berki Ferenc, a Magyar Polgári Párt Maros megyei vezetője. Az erdőszentgyörgyi városvezetés szerint a szénégetés kérdése nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe.
2019. november 27., 20:112019. november 27., 20:11
Az Erdőszentgyörgyön élő Berki Ferenc a Székelyhonnak elmondta, a városhoz tartozó erdők tulajdonosai keresték meg azzal a panasszal, hogy elégedetlenek az erdő szélére telepített szénégető teleppel.
– fogalmazott Berki Ferenc, aki az erdőszentgyörgyi MPP tagja, és ilyen minőségében tette közzé kérését. Berki felszólítására reagálva az erdőszentgyörgyi polgármester, Csibi Attila a Székelyhonnak úgy nyilatkozott, hogy a szénégető tevékenységet az erdészeti hivatal és a környezetvédelmi ügynökség szabályozza, a helyi önkormányzatnak ehhez nincs semmi köze. Hozzátette,
Ő maga nem is ismeri azokat, akik ezt a munkát végzik, vadászként szokta látni, hogy ott vannak és dolgoznak. „Erre a tevékenységre nem mi adtunk ki engedélyt, így nem tartozik a hatáskörünkbe” – hangsúlyozta a városvezető.
Megkerestük a szénégetéssel foglalkozó céget is, hogy kikérjük álláspontjukat. A farkaslaki vállalkozás vezetője, Fancsali Lajos portálunknak elmondta, hogy a fát, amit az erdőszentgyörgyi telepen felhasználnak, az erdőtulajdonosoktól vásárolja, magánszemélyektől, közbirtokosságoktól és egyházaktól.
„Csak pecsételt fát vágunk ki és használunk, minden engedélyünk megvan a kitermelésre és a működésére. Ezt Berki Ferenc is jól tudja, hiszen a reklamáló bejegyzése után elküldtem neki a környezetvédelmi igazgatóságtól kapott működési engedélyt, amit ő úgy közölt, mintha ő szerezte volna meg. Eddig senki nem panaszkodott nálunk az Erdőszentgyörgy területén folytatott szénégetéssel kapcsolatban” – fogalmazott a cégtulajdonos.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!