
Elhanyagolt és tönkrement pályák. Rendezni kellene a Vákár Lajos Műjégpálya mögötti sportlétesítményeket
Fotó: Gecse Noémi
Meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya mögötti sportpályák: feltöredezett a gyorskorcsolyapálya betonfelülete, a szomszédságában pedig lehangoló képet nyújtanak a félbehagyott beruházások nyomai. Ugyanakkor a fedett műjégpályára is ráférne egy alaposabb felújítás, csakhogy befektetésre hosszú évek óta nem szánt pénzt a sportminisztérium.
2018. július 08., 14:202018. július 08., 14:20
Hodos Lászlót, a Csíkszeredai Sportklub vezetőjét kerestük fel tájékoztatásért. Érdeklődésünkre elmondta, több alkalommal is kértek finanszírozást a szakminisztériumtól a Vákár Lajos Műjégpálya felújítására, legutóbb év elején, azonban mindeddig nem kaptak támogatást, holott az épületben több mint tíz éve nem volt nagyobb lélegzetvételű tatarozás.
Becsléseik szerint legalább 1,7 millió lejre volna szükség, hogy teljesen korszerűsítsék a jégpályát, rendbe tegyék az illemhelyiségeket és az öltözőket, felújítsák infrastruktúráját. A klubigazgató hozzátette,
többek között kifessék a helyiségeket, vagy éppen kicseréljék a nem működő vízcsapokat.
Fotó: Gecse Noémi
Korábban sikerült néhány kisebb beruházást megvalósítani, például vásárolhattak egy új jéggyalut (rolbát), így már négy rolbával rendelkeznek, továbbá bővítették a lelátót további 300 nézőtéri székkel, így összesen 1400-ra bővült az üllőhelyek száma a jégpályán. Egyébként a napokban a minisztérium felkérésére küldött válaszában a helyi önkormányzat jelezte, ha a szaktárca átadja,
Ennek függvényében nem is számítanak a közeljövőben beruházási pénzre a minisztériumtól. A műjégpálya fenntartási költsége egy téli hónapban elérheti a százezer lejt, és ez az összeg nem tartalmazza az alkalmazottak bérköltségét.
Fotó: Gecse Noémi
Szintén alapos rendezésre szorul a fedett műjégpálya mögötti, olimpiai méretű gyorskorcsolyapálya is. Mint 2012-ben írtunk róla, a pálya műjegesítését lehetővé tevő fagyasztórendszer kiépítésére 2007-től kezdődően 2012-ig hatalmas összegeket költöttek az Országos Sportügynökség beruházásaként, akkor több mint ötmillió lejbe került a fejlesztés. 2012 után azonban teljesen leállt a beruházás, a kivitelező céget pedig felszámolták.
többek között azért sem, mert a fagyasztórendszer működtetése ésszerűtlenül magas költséget jelentett volna.
Hodos László ennek kapcsán kifejtette, a munkálatokat azóta sem vették át hivatalosan, így az ügy lezárásáig akkor sem tehetnének semmit, ha volna rá anyagi forrásuk. Az is tény, tette hozzá, hogy az országban egyre kevesebb a gyorskorcsolyázó, legtöbbjük most már rövidpályán versenyez, így nem nagyon lenne már igény a csíkszeredai olimpia méretű pályára. Az alatta meghúzodó csőrendszer a sok év alatt tönkremehetett, így azt sem tudnák már használni, a betonburkolat széttöredezett az évek során. Mint fogalmazott,
Fotó: Gecse Noémi
Jelenleg egyébként a pálya közepén található területet szárazedzésekre és egyéb sporttevékenységekre használják. A szomszédságában szintén félbemaradt beruházásként látható a megkezdett bobstartpálya, amelyből végül csak egy kevés betonalap készült el, de az is mára széttöredezett, benőtte a gyom.
A gyorskorcsolyapálya közelében egy tönkrement szabadtéri műjégpálya is található, amelyet – mint megtudtuk – mindössze két téli idényben használtak. Hodos László elmondása szerint ez a sportlétesítmény nem a sportklub ügykezelésébe tartozik, hanem a csíkszeredai önkormányzaté. Korábbi cikkeinkben írtunk róla, hogy szerették volna a pályát elfordítani, utána könnyű szerkezetű csarnokká alakítani, de erre nem került sor. Mára már egyes részeken benőtte a gyom, helyenként összetörtek palánkjai is, látszik, hogy évek óta kihasználatlanul áll. Idén sem tervez semmit ezzel az önkormányzat, a csíkszeredai beruházási lista idei kiadásában legalábbis nem szerepel erre vonatkozó tétel.
Jobb gazdája lenne a város
A csíkszeredai önkormányzati képviselők legutóbbi ülésükön fogalmazták meg azt a szándékukat, és fogadtak el arról határozatot, hogy átvennék a sport és ifjúsági minisztérium ügykezelésében lévő csíkszeredai sportlétesítményeket, azaz a Vákár Lajos Műjégpályát, a szabadtéri gyorskorcsolyapályát, valamint a sportszállót a város közvagyonába és ügykezelésébe. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere a téma kapcsán érdeklődésünkre elmondta, a kormány regionalizációs programja keretében a minisztérium megkérdezte tőlük, hogy ha átadnák ezeket a sportlétesítményeket, akkor a város hajlandó lenne-e átvenni. „Ezért született ez a határozat, amelyben jeleztük, hogy igen, átvennénk, azonban a részletek még hátravannak, hiszen kérdés, hogy ebben az esetben a minisztérium rendelne-e melléjük forrást, vagy sem” – vetette fel az alpolgármester. „Biztos, hogy a város jobb gazdája lenne a pályáknak, mint a minisztérium, azonban működtetésükhöz pénzügyi forrásokat is kellene biztosítsanak a központi alapból, hasonlóan mint a kórházak fenntartásához, miután átadták azokat a megyei önkormányzatoknak” – magyarázta Füleki.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!