
Hetven lejbe kerül egy személy napi ellátása. Hogy az ételnél maradjunk, borsos
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Napok óta zajlik az egyezkedés, hogy ki fizeti a saját hibájukból intézményes karanténba került személyek szállását és ellátását. Sepsikőröspatak polgármestere osztotta meg lapunknak tanácstalan helyzetét.
2020. április 07., 18:252020. április 07., 18:25
Kisgyörgy Sándor, a háromszéki Sepsikőröspatak polgármestere lapunknak elmondta, a prefektus telefonon utasította, hogy fizesse ki a költségeket. A prefektúra két személy ellátmányának költségeit követeli az önkormányzattól,
Ez a két sepsikőröspataki személy az úgynevezett sárga zónából érkezett haza, lakhelyi elkülönítésbe kellett volna vonuljanak. Az egyiket nem fogadta a családja, a másik pedig megszegte az elkülönítés szabályait, elment bevásárolni, arra hivatkozva, hogy nincs mit ennie.
A katonai rendeletben egyértelműen az áll, hogy aki megszegi a lakhelyi elkülönítésre vonatkozó szabályokat, saját költségén viszik hatósági karanténba, szögezte le a polgármester. Hangsúlyozta, a prefektus telefonos utasítására nem szegheti meg a törvényt.
„Hiába mondják, hogy fizessem ki, majd aztán behajtom. Nekem a közpénzzel el kell számolnom a számvevőszéknek, ha azzal védekezem, hogy a prefektus telefonos utasítására cselekedtem, szembenevetnek” – részletezte a polgármester. Hozzátette, arra vonatkozóan sincs pontos eljárás, hogy azok ellátásának költségeit, akik vörös zónából érkeztek, és kötelezően intézményes karanténba kerültek, milyen módon kell kifizetni. A prefektúrától erre vonatkozóan kaptak egy „homályos átiratot”, hogy az önkormányzat fizessen, majd utólag a közegészségügyi igazgatóság megtéríti az összeget.
Végül a sepsikőröspataki önkormányzat arra a megoldásra jutott, hogy
További szerződést kötnek a szolgáltatókkal – a szállásadóval és az ételkiszállítóval –, hogy amint megkapja a pénzt az önkormányzat, öt napon belül fizetnek nekik. „Azért van szükség az ötnapos haladékra, hogy a pénzt tudjuk belefoglalni a költségvetésbe, majd onnan utalni tovább” – részletezte a polgármester. Hangsúlyozta, az önkormányzatok többsége hasonló gondokkal küzd.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Városok Szövetsége (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára. A szervezet kiemeli: az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján, kényszerűen jártak el, amikor módosították az adókat.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
3 hozzászólás