
Segesvár polgármestere és az új cserpek
Fotó: Iulian Sirbu közösségi-oldala
Helyére kerültek az új, kézzel festett cserepek a segesvári Óratornyon, de a munkálatok még nem fejeződtek be. Ki fogják bontani a toronygömböt is, amelyben a feljegyzések szerint megtalálható az 1894-ben elhelyezett városkrónika.
2024. október 18., 15:182024. október 18., 15:18
A 64 méter magas torony a segesvári óváros egyik legértékesebb és egyben leglátogatottabb épülete. Jelenleg múzeum működik benne, de a turisták gyakran csak kívülről csodálják meg, mert órájának két számlapja van, és óraütéskor körbe járnak rajta a figurák.
Az Óratorony felújítása tavaly kezdődött, és azért volt rá szükség, mert a színes, zománcos cserepek és a bádogrészek elkoptak, megrongálódtak.
Iulian Sîrbu polgármester a sajtónak elmondta, a munkálatokat lényegesen lassította, hogy meg kellett találniuk a megfelelő, a műemlékvédelmi szakhatóság által is elfogadott cserepeket. Végül
és meg kellett várni, hogy ezek elkészüljenek. A különleges cserepek ellenértéke 55 ezer lej volt. Időközben kicserélték a torony gerendáit is, amelyek nagy része el volt korhadva. A zománcozott cserepek a napokban érkeztek meg és kerültek a helyükre.
Az Óratorony felújításának azonban még nincs vége, a bádogrészt is ki fogják cserélni, illetve kibontják az aranyozott gömböt is. A feljegyzések szerint ebben található a legutóbbi, 1894-ben végzett felújításakor elhelyezett városkrónika.
A hagyományok szerint a toronygömb minden egyes felújításakor a város vezetői kiegészítik az ott található krónikát, leírva, hogy mi minden történt a legutóbbi javítás óta. Hasonló krónikákat őriznek egyes templomok gömbjei is.
Iulian Sîrbu elmondta, jelenleg az iratok összeállításán dolgoznak, és előreláthatóan jövő tavasszal cserélik ki a torony bádogrészét, illetve bontják meg a gömböt.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!