
Két kiállításra várják a látogatócsoportokat a Haberstumpf-villába, közben pedig pénteken a Képtárban is újabb tárlat nyílik. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Folyamatosan zajlanak a múzeumpedagógiai foglalkozások a székelyudvarhelyi Haberstumpf-villában jelenleg látogatható két kiállítás apropóján, a hétvégén pedig kettős eseményre készül a Haáz Rezső Múzeum: születésének 125. évfordulója alkalmából Csanády Györgyre emlékeznek Székelyudvarhelyen, ezt megelőzően pedig a székely himnusz szerzőjének fia, Csanády András egyéni grafikai kiállítására várják a nagyérdeműt.
2020. február 17., 20:022020. február 17., 20:02
A Magyar Kultúra Napja alkalmából két, egymástól teljesen különböző kiállítást nyitottak meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban: a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményéből rendezett festészeti tárlat a 19. század hetvenes éveitől a 20. század derekáig tartó időszak erdélyi művészetének legjavát foglalja magába, a Bölcsőben őrzött magyar nyelv című tárlat pedig a csángó valósághoz viszi közelebb a szemlélőt. Mindkét tárlat igen nagy népszerűségnek örvend a diákok körében, ugyanis az intézmény vezetősége szervezett módon fogadja a fiatalokat.
„A turistaszezonon kívül igyekszünk a helybélieket bevonzani a múzeumba, az utóbbi években pedig célzottan figyelünk a fiatalokra, diákokra is. Ez eddigi visszajelzések nagyon jók” – mondta el portálunknak Miklós Zoltán múzeumigazgató. Az elmúlt hetekben a város több középiskolájának diákjai látogattak el a Haberstumpf-villába: tárlatvezetésen vettek részt, majd a témához illő feladatlapot töltöttek el. „A csángó tematikájú tárlat interaktív, játékokkal, szemléltető anyagokkal segíti a befogadást, a képzőművészeti kiállítás kapcsán pedig részletes tárlatvezetésre várjuk a fiatalokat” – sorolta az intézményvezető. De
Egyébként mindkét tárlat tavaszig látogatható.
Ezzel párhuzamosan az intézmény Kossuth Lajos utcai képtárába is új kiállításanyag kerül a héten: a Magányos és közös sorsok című, Csanády András munkáiból rendezett tárlatot február 21-én, pénteken 17 órakor nyitják meg. Csanády András a székely himnusz szerzőjének, Csanády Györgynek a fia. „A kiállítás kiindulópontját az adja, hogy most februárban lesz Csanády György születésének 125. évfordulója. Hagyományosan, az évfordulón a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést tart a szerzőnek a belvárosi református temetőben lévő sírhelyénél. Ezzel kapcsoltuk most össze a kiállítást” – magyarázta Miklós Zoltán.
A közgyűjtemény régóta kapcsolatban áll a családdal: évekkel ezelőtt Csanády András a múzeumnál letétbe helyezte Csanády György személyes tárgyait. Utóbb is kerültek ide tárgyak a hagyatékból, például bútordarabok, ellenben soha nem volt olyan megemlékezési alkalom, amikor a leszármazottak is részt vettek volna az ünnepségen. A szombaton délben, a belvárosi református temetőben tartandó megemlékezésen és a pénteki kiállításmegnyitón is Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mond majd beszédet. A tárlatot Lőrincz György író méltatja, a szombati megemlékezésen pedig Berecki Orbán Zsolt református lelkész mond áldást.
Az alkotóról
Csanády András 1929-ben született Budapesten. A háború utáni zavaros gimnáziumi évek alatt korán vált pénzkeresővé, és még az érettségi előtt felvették a Képzőművészeti Főiskolára, de az első év végeztével otthagyta, magán érettségit tett.1948-ban felvételt nyert a Tudományegyetem Bölcsészkarának Filozófia és Lélektan szakára. Tagja lett a Képzőművész Szövetségnek, több hazai és külföldi kiállításon vett részt, munkáival Munkácsy díjat és VIT díjat nyert. Képzőművészeti tevékenysége fametszetek és rézkarcok készítésé formájában bontakozott ki.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!