
A vadkárok jelentős többségét medvék okozták idén is Hargita megyében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elmúlt évhez képest idén megkétszereződött a vadkárok száma Hargita megyében. A háziállat-állományban és a termésben keletkezett vadkárok 96 százalékáért a medvék felelősek.
2021. november 02., 21:512021. november 02., 21:51
2021. november 03., 12:012021. november 03., 12:01
Részben a silókukoricával bevetett területek növekedésével magyarázható, hogy tavalyhoz képest idén sokkal több volt a vadkár Hargita megyében – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, akitől az idén feljegyzett vadkárokról érdeklődtünk. Domokos László József elmondta,
A növekedés tehát jelentős, a károk száma több mint a kétszeresére nőtt egy év alatt. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy
A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint
A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt:
269 hektár mezőgazdasági területben, főként silókukoricával bevetett földeken is károkat okoztak a vadak, döntő többségükben a medvék – tudtuk meg Domokos László Józseftől.
– magyarázta a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, megjegyezve azt is, hogy mióta a gazdák learatták a kukoricát és behajtották a legelőkről az állatokat – azaz mintegy másfél hete –, a vadkárok lényegében megszűntek.
Azt megelőzően általában hetente tíznél is több kárról kaptak bejelentést. A károk gyakorisága ugyanakkor azzal is magyarázható véleménye szerint, hogy
Noha a legtöbb kárt a medvék okozták a háziállat-állományban, Domokos László József szerint a juhok esetében a legnagyobb értékű káresetek valószínűleg a farkasoknak tulajdoníthatók, ugyanis azok falkában vadásznak és egyszerre sok állatot megölnek.
A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte.
2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et. Amint az a számokból is kitűnik,
A jelenség pontos okát a szakemberek sem ismerik, de a feltételezések szerint az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a termőföldeken és a háziállat-állományban.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
2 hozzászólás