Hirdetés
Hirdetés

Kétszer több vadkárt jegyeztek a tavalyhoz képest, ezek túlnyomó részét medvék okozták

A vadkárok jelentős többségét medvék okozták idén is Hargita megyében •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A vadkárok jelentős többségét medvék okozták idén is Hargita megyében

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az elmúlt évhez képest idén megkétszereződött a vadkárok száma Hargita megyében. A háziállat-állományban és a termésben keletkezett vadkárok 96 százalékáért a medvék felelősek.

Széchely István

2021. november 02., 21:512021. november 02., 21:51

2021. november 03., 12:012021. november 03., 12:01

Részben a silókukoricával bevetett területek növekedésével magyarázható, hogy tavalyhoz képest idén sokkal több volt a vadkár Hargita megyében – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, akitől az idén feljegyzett vadkárokról érdeklődtünk. Domokos László József elmondta,

év eleje óta 577 alkalommal hívták össze a kárfelmérő bizottságokat megyeszerte, miközben tavaly ez a szám – emlékezete szerint – 250 körüli volt.

A növekedés tehát jelentős, a károk száma több mint a kétszeresére nőtt egy év alatt. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy

a kárfelmérő bizottságokat az esetek 96 százalékában medvegarázdálkodások miatt kellett összehívni, a farkasok, vaddisznók és szarvasok együttvéve mindössze a károk 4 százalékáért felelősek.

A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint

az 577 kárból 555-öt medvék okoztak, 9-et farkasok, 5-öt vaddisznók és 8-at szarvasok.

A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt:

140 tehenet öltek meg a vadak, továbbá 168 kisebb haszonállatot, többnyire juhokat és szárnyasokat.

269 hektár mezőgazdasági területben, főként silókukoricával bevetett földeken is károkat okoztak a vadak, döntő többségükben a medvék – tudtuk meg Domokos László Józseftől.

Idén megnőtt a silókukorica-földek összterülete, részben ezzel magyarázható a vadkárok gyakoribbá válása

– magyarázta a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, megjegyezve azt is, hogy mióta a gazdák learatták a kukoricát és behajtották a legelőkről az állatokat – azaz mintegy másfél hete –, a vadkárok lényegében megszűntek.

Hirdetés

Azt megelőzően általában hetente tíznél is több kárról kaptak bejelentést. A károk gyakorisága ugyanakkor azzal is magyarázható véleménye szerint, hogy

a vadak könnyen hozzáfértek ezekhez, a számukra élelemforrást jelentő javakhoz.

Noha a legtöbb kárt a medvék okozták a háziállat-állományban, Domokos László József szerint a juhok esetében a legnagyobb értékű káresetek valószínűleg a farkasoknak tulajdoníthatók, ugyanis azok falkában vadásznak és egyszerre sok állatot megölnek.

Hullámzás a számokban

A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte.

2018-ban viszonylag kevés, azaz összesen 181 medvekárról készült feljegyzés, 2017-ben azonban ez a szám mintegy százzal több (280) volt.

2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et. Amint az a számokból is kitűnik,

egyfajta ritmikus hullámzás tapasztalható a károk évenkénti gyakoriságában – egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre.

A jelenség pontos okát a szakemberek sem ismerik, de a feltételezések szerint az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a termőföldeken és a háziállat-állományban.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés