Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:41

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

22:29

Gólgazdag elődöntők a Hargita megyei Román Kupában

21:05

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

20:34

Áramszünetekre figyelmeztet a szolgáltató

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Kétszer több vadkárt jegyeztek a tavalyhoz képest, ezek túlnyomó részét medvék okozták

A vadkárok jelentős többségét medvék okozták idén is Hargita megyében

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az elmúlt évhez képest idén megkétszereződött a vadkárok száma Hargita megyében. A háziállat-állományban és a termésben keletkezett vadkárok 96 százalékáért a medvék felelősek.

Széchely István

2021. november 02., 21:512021. november 02., 21:51

2021. november 03., 12:012021. november 03., 12:01

Részben a silókukoricával bevetett területek növekedésével magyarázható, hogy tavalyhoz képest idén sokkal több volt a vadkár Hargita megyében – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, akitől az idén feljegyzett vadkárokról érdeklődtünk. Domokos László József elmondta,

év eleje óta 577 alkalommal hívták össze a kárfelmérő bizottságokat megyeszerte, miközben tavaly ez a szám – emlékezete szerint – 250 körüli volt.

A növekedés tehát jelentős, a károk száma több mint a kétszeresére nőtt egy év alatt. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy

a kárfelmérő bizottságokat az esetek 96 százalékában medvegarázdálkodások miatt kellett összehívni, a farkasok, vaddisznók és szarvasok együttvéve mindössze a károk 4 százalékáért felelősek.

A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint

az 577 kárból 555-öt medvék okoztak, 9-et farkasok, 5-öt vaddisznók és 8-at szarvasok.

A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt:

140 tehenet öltek meg a vadak, továbbá 168 kisebb haszonállatot, többnyire juhokat és szárnyasokat.

269 hektár mezőgazdasági területben, főként silókukoricával bevetett földeken is károkat okoztak a vadak, döntő többségükben a medvék – tudtuk meg Domokos László Józseftől.

Idén megnőtt a silókukorica-földek összterülete, részben ezzel magyarázható a vadkárok gyakoribbá válása

– magyarázta a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, megjegyezve azt is, hogy mióta a gazdák learatták a kukoricát és behajtották a legelőkről az állatokat – azaz mintegy másfél hete –, a vadkárok lényegében megszűntek.

Azt megelőzően általában hetente tíznél is több kárról kaptak bejelentést. A károk gyakorisága ugyanakkor azzal is magyarázható véleménye szerint, hogy

a vadak könnyen hozzáfértek ezekhez, a számukra élelemforrást jelentő javakhoz.

Noha a legtöbb kárt a medvék okozták a háziállat-állományban, Domokos László József szerint a juhok esetében a legnagyobb értékű káresetek valószínűleg a farkasoknak tulajdoníthatók, ugyanis azok falkában vadásznak és egyszerre sok állatot megölnek.

Hullámzás a számokban

A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte.

2018-ban viszonylag kevés, azaz összesen 181 medvekárról készült feljegyzés, 2017-ben azonban ez a szám mintegy százzal több (280) volt.

2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et. Amint az a számokból is kitűnik,

egyfajta ritmikus hullámzás tapasztalható a károk évenkénti gyakoriságában – egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre.

A jelenség pontos okát a szakemberek sem ismerik, de a feltételezések szerint az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a termőföldeken és a háziállat-állományban.