
Lélegzetvisszafojtva várhatják az európai mezőgazdászok és állattenyésztők, hogyan alakul a Déli közös piac, azaz a Mercosur-államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény, amely hamarosan érvénybe lép.
2026. január 17., 14:162026. január 17., 14:16
Az egyezmény jelentős európai ipari export ellenében megengedi a dél-amerikai mezőgazdasági termékek nagyarányú importját. Az Európai Unió és a Mercosur-államok (Brazilia, Argentina, Paraguay, Uruguay) közötti megállapodásról az RMDSZ parlamenti frakciója is konzultált a párt európai parlamenti képviselőivel, Winkler Gyulával és Vincze Loránttal. Az online konferencián szóba kerültek az egyezmény lehetséges előnyei és hátrányai is, illetve a megállapodás elfogadásának procedúrája is. Könczei Csaba háromszéki képviselőt arra kértük, vázolja a legaktuálisabb tudnivalókat ez ügyben. Interjú.
– Mi a Mercosur-egyezmény aktuális státusa?
– Még dolgoznak rajta, főképpen azokon a záradékokon, amelyeknek célja, hogy a szerződés ne érintse hátrányosan az európai gazdákat. Mert az iparra nézve biztosan lehet a szerződésnek pozitív hozadéka, de a kelet-európai gazdáknak még további biztonsági záradékokra van szükségük. Egy ilyen bevitt záradék, hogy
Eleve a szerződésben meg van szabva minden termékcsaládra egy bizonyos kvóta, pl. az importált marhahús mennyisége nem haladhatja meg az Európában forgalomba került mennyiség 1,6 százalékát. (Felmerül a kérdés, hogy akkor miért 5 % a kritikus felső határ, ami többszöröse a leszögezett kvótának?)
Tárgyalások folynak egy olyan uniós monitoring bizottság létrejöttéről, is amely felügyeli a szerződés végrehajtását.
– Nem lehetett volna ezt az egyezményt a gazdákkal való előzetes konzultációk alapján megszerkeszteni?
A legsúlyosabb probléma uniós szinten, hogy a gazdákkal való konzultáció „vékonyra sikeredett”, nem volt a szerződés minden aspektusára kiterjedő egyeztetés és ez Romániára is érvényes, itt sem kérték ki a gazdák véleményét.
– A mezőgazdaságon belül melyik ágazatban van a legtöbb vesztenivaló?
– Romániában legsúlyosabban a baromfitenyésztőket érintheti a dél-amerikai szabad áruimport, hiszen ez az az ágazat, amelynek a kereskedelmi mérlege pozitív, vagyis az ország exportra is termel. A marhahús-piac árait is leverheti a beáramló marhahús-mennyiség, de a gabonatermesztőkre nézve is szomorú hatásai lehetnek.
– A háromszéki gazdáknak is van félnivalójuk?
– Mindenkinek van és leginkább Kelet-Európában, hiszen itt a mezőgazdaság most próbál felzárkózni a nyugatihoz. Nálunk még csak most vannak megerősödőben az értékesítési láncok:
A székelyföldi pityókatermelőket lehet hogy kevésbé rendíti meg ez az egyezmény, de nyilván ők sem kizárólag krumplit termelnek, hanem vetésforgót kell alkalmazniuk: repcét, mezei zöldségeket, gabonát is termesztenek, és ezek eladásánál már felmerülhetnek nehézségek.
Mivel nálunk a vidéki lakosság túlnyomó részben a mezőgazdaságra alapozza a megélhetését, meggyengülő pozícióik az egész régió életszínvonalát negatívan befolyásolhatják, hiszen nincs olyan ipari ágazat sem, amely alternatívát jelenthetne.
– Ki nyer, ha nyer ebből?
A fogyasztók nyerhetnek az árakon, de veszíthetnek az élelmiszerbiztonsági oldalon.
A mai beszélgetés végkicsengése az volt, hogy
Ugyanis ez az a probléma, amely a leginkább aggasztja az európai gazdákat:
Ha ott 1500-nál is több féle vegyszert használhatnak, az európai engedélyezett szerek listáján (vegyszerek, gyomirtók, hormonok) ennek a harmada szerepel.
– Meddig módosítható még az egyezmény?
– Az egyezményt addig lehet gyúrni, míg az Európai Parlament elé kerül. Mire végleges formája kikristályosodik, még sok idő eltelhet. Valószínűsíthető, hogy megtámadják az Európai Bíróságon is, majd aztán szavazhatnak róla. Viszont az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan már a napokban aláírja a Mercosur-egyezményt, és attól a perctől fogva az ideiglenes jelleggel ugyan, de érvénybe lép.
– Van-e menekülő útvonal?
– Egyetlenegy: ha az Európai Parlament nem ratifikálja a szerződést.
– Mi a végkövetkeztetés?
– Pánikra nincs ok, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy mi történik Európában.
Hétfőig az ország legnagyobb részén csapadék várható, a hegyekben havas eső és havazás formájában. Emellett az időjárás vasárnaptól jelentősen lehűl, elsősorban az ország északi felében, majd a többi térségben is.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
2 hozzászólás