
Lélegzetvisszafojtva várhatják az európai mezőgazdászok és állattenyésztők, hogyan alakul a Déli közös piac, azaz a Mercosur-államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény, amely hamarosan érvénybe lép.
2026. január 17., 14:162026. január 17., 14:16
Az egyezmény jelentős európai ipari export ellenében megengedi a dél-amerikai mezőgazdasági termékek nagyarányú importját. Az Európai Unió és a Mercosur-államok (Brazilia, Argentina, Paraguay, Uruguay) közötti megállapodásról az RMDSZ parlamenti frakciója is konzultált a párt európai parlamenti képviselőivel, Winkler Gyulával és Vincze Loránttal. Az online konferencián szóba kerültek az egyezmény lehetséges előnyei és hátrányai is, illetve a megállapodás elfogadásának procedúrája is. Könczei Csaba háromszéki képviselőt arra kértük, vázolja a legaktuálisabb tudnivalókat ez ügyben. Interjú.
– Mi a Mercosur-egyezmény aktuális státusa?
– Még dolgoznak rajta, főképpen azokon a záradékokon, amelyeknek célja, hogy a szerződés ne érintse hátrányosan az európai gazdákat. Mert az iparra nézve biztosan lehet a szerződésnek pozitív hozadéka, de a kelet-európai gazdáknak még további biztonsági záradékokra van szükségük. Egy ilyen bevitt záradék, hogy
Eleve a szerződésben meg van szabva minden termékcsaládra egy bizonyos kvóta, pl. az importált marhahús mennyisége nem haladhatja meg az Európában forgalomba került mennyiség 1,6 százalékát. (Felmerül a kérdés, hogy akkor miért 5 % a kritikus felső határ, ami többszöröse a leszögezett kvótának?)
Tárgyalások folynak egy olyan uniós monitoring bizottság létrejöttéről, is amely felügyeli a szerződés végrehajtását.
– Nem lehetett volna ezt az egyezményt a gazdákkal való előzetes konzultációk alapján megszerkeszteni?
A legsúlyosabb probléma uniós szinten, hogy a gazdákkal való konzultáció „vékonyra sikeredett”, nem volt a szerződés minden aspektusára kiterjedő egyeztetés és ez Romániára is érvényes, itt sem kérték ki a gazdák véleményét.
– A mezőgazdaságon belül melyik ágazatban van a legtöbb vesztenivaló?
– Romániában legsúlyosabban a baromfitenyésztőket érintheti a dél-amerikai szabad áruimport, hiszen ez az az ágazat, amelynek a kereskedelmi mérlege pozitív, vagyis az ország exportra is termel. A marhahús-piac árait is leverheti a beáramló marhahús-mennyiség, de a gabonatermesztőkre nézve is szomorú hatásai lehetnek.
– A háromszéki gazdáknak is van félnivalójuk?
– Mindenkinek van és leginkább Kelet-Európában, hiszen itt a mezőgazdaság most próbál felzárkózni a nyugatihoz. Nálunk még csak most vannak megerősödőben az értékesítési láncok:
A székelyföldi pityókatermelőket lehet hogy kevésbé rendíti meg ez az egyezmény, de nyilván ők sem kizárólag krumplit termelnek, hanem vetésforgót kell alkalmazniuk: repcét, mezei zöldségeket, gabonát is termesztenek, és ezek eladásánál már felmerülhetnek nehézségek.
Mivel nálunk a vidéki lakosság túlnyomó részben a mezőgazdaságra alapozza a megélhetését, meggyengülő pozícióik az egész régió életszínvonalát negatívan befolyásolhatják, hiszen nincs olyan ipari ágazat sem, amely alternatívát jelenthetne.
– Ki nyer, ha nyer ebből?
A fogyasztók nyerhetnek az árakon, de veszíthetnek az élelmiszerbiztonsági oldalon.
A mai beszélgetés végkicsengése az volt, hogy
Ugyanis ez az a probléma, amely a leginkább aggasztja az európai gazdákat:
Ha ott 1500-nál is több féle vegyszert használhatnak, az európai engedélyezett szerek listáján (vegyszerek, gyomirtók, hormonok) ennek a harmada szerepel.
– Meddig módosítható még az egyezmény?
– Az egyezményt addig lehet gyúrni, míg az Európai Parlament elé kerül. Mire végleges formája kikristályosodik, még sok idő eltelhet. Valószínűsíthető, hogy megtámadják az Európai Bíróságon is, majd aztán szavazhatnak róla. Viszont az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan már a napokban aláírja a Mercosur-egyezményt, és attól a perctől fogva az ideiglenes jelleggel ugyan, de érvénybe lép.
– Van-e menekülő útvonal?
– Egyetlenegy: ha az Európai Parlament nem ratifikálja a szerződést.
– Mi a végkövetkeztetés?
– Pánikra nincs ok, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy mi történik Európában.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
2 hozzászólás