
Lélegzetvisszafojtva várhatják az európai mezőgazdászok és állattenyésztők, hogyan alakul a Déli közös piac, azaz a Mercosur-államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény, amely hamarosan érvénybe lép.
2026. január 17., 14:162026. január 17., 14:16
Az egyezmény jelentős európai ipari export ellenében megengedi a dél-amerikai mezőgazdasági termékek nagyarányú importját. Az Európai Unió és a Mercosur-államok (Brazilia, Argentina, Paraguay, Uruguay) közötti megállapodásról az RMDSZ parlamenti frakciója is konzultált a párt európai parlamenti képviselőivel, Winkler Gyulával és Vincze Loránttal. Az online konferencián szóba kerültek az egyezmény lehetséges előnyei és hátrányai is, illetve a megállapodás elfogadásának procedúrája is. Könczei Csaba háromszéki képviselőt arra kértük, vázolja a legaktuálisabb tudnivalókat ez ügyben. Interjú.
– Mi a Mercosur-egyezmény aktuális státusa?
– Még dolgoznak rajta, főképpen azokon a záradékokon, amelyeknek célja, hogy a szerződés ne érintse hátrányosan az európai gazdákat. Mert az iparra nézve biztosan lehet a szerződésnek pozitív hozadéka, de a kelet-európai gazdáknak még további biztonsági záradékokra van szükségük. Egy ilyen bevitt záradék, hogy
Eleve a szerződésben meg van szabva minden termékcsaládra egy bizonyos kvóta, pl. az importált marhahús mennyisége nem haladhatja meg az Európában forgalomba került mennyiség 1,6 százalékát. (Felmerül a kérdés, hogy akkor miért 5 % a kritikus felső határ, ami többszöröse a leszögezett kvótának?)
Tárgyalások folynak egy olyan uniós monitoring bizottság létrejöttéről, is amely felügyeli a szerződés végrehajtását.
– Nem lehetett volna ezt az egyezményt a gazdákkal való előzetes konzultációk alapján megszerkeszteni?
A legsúlyosabb probléma uniós szinten, hogy a gazdákkal való konzultáció „vékonyra sikeredett”, nem volt a szerződés minden aspektusára kiterjedő egyeztetés és ez Romániára is érvényes, itt sem kérték ki a gazdák véleményét.
– A mezőgazdaságon belül melyik ágazatban van a legtöbb vesztenivaló?
– Romániában legsúlyosabban a baromfitenyésztőket érintheti a dél-amerikai szabad áruimport, hiszen ez az az ágazat, amelynek a kereskedelmi mérlege pozitív, vagyis az ország exportra is termel. A marhahús-piac árait is leverheti a beáramló marhahús-mennyiség, de a gabonatermesztőkre nézve is szomorú hatásai lehetnek.
– A háromszéki gazdáknak is van félnivalójuk?
– Mindenkinek van és leginkább Kelet-Európában, hiszen itt a mezőgazdaság most próbál felzárkózni a nyugatihoz. Nálunk még csak most vannak megerősödőben az értékesítési láncok:
A székelyföldi pityókatermelőket lehet hogy kevésbé rendíti meg ez az egyezmény, de nyilván ők sem kizárólag krumplit termelnek, hanem vetésforgót kell alkalmazniuk: repcét, mezei zöldségeket, gabonát is termesztenek, és ezek eladásánál már felmerülhetnek nehézségek.
Mivel nálunk a vidéki lakosság túlnyomó részben a mezőgazdaságra alapozza a megélhetését, meggyengülő pozícióik az egész régió életszínvonalát negatívan befolyásolhatják, hiszen nincs olyan ipari ágazat sem, amely alternatívát jelenthetne.
– Ki nyer, ha nyer ebből?
A fogyasztók nyerhetnek az árakon, de veszíthetnek az élelmiszerbiztonsági oldalon.
A mai beszélgetés végkicsengése az volt, hogy
Ugyanis ez az a probléma, amely a leginkább aggasztja az európai gazdákat:
Ha ott 1500-nál is több féle vegyszert használhatnak, az európai engedélyezett szerek listáján (vegyszerek, gyomirtók, hormonok) ennek a harmada szerepel.
– Meddig módosítható még az egyezmény?
– Az egyezményt addig lehet gyúrni, míg az Európai Parlament elé kerül. Mire végleges formája kikristályosodik, még sok idő eltelhet. Valószínűsíthető, hogy megtámadják az Európai Bíróságon is, majd aztán szavazhatnak róla. Viszont az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan már a napokban aláírja a Mercosur-egyezményt, és attól a perctől fogva az ideiglenes jelleggel ugyan, de érvénybe lép.
– Van-e menekülő útvonal?
– Egyetlenegy: ha az Európai Parlament nem ratifikálja a szerződést.
– Mi a végkövetkeztetés?
– Pánikra nincs ok, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy mi történik Európában.
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Tűz pusztított egy gelencei háznál hétfőn hajnalban: a lángok felemésztették az otthon tetőszerkezetét, a melléképületeket és egy autót. Pap László és családja most segítségre szorul, hogy mihamarabb visszaköltözhessenek az épületbe.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Aláírta kedden Nicușor Dan államfő a Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszteri kinevezéséről szóló dekrétumot. Az új miniszter 16 órakor teszi le a hivatali esküt a Cotroceni-palotában.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára elengedhetetlen a névjegyzékbe való regisztráció, ha részt kívánnak venni a magyarországi országgyűlési választásokon. Március 18-ig még megtehetik.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak - jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közlekedési baleset történt kedd reggel a 12A jelzésű országút és a 123E megyei út kereszteződésében, Csíkdelne település bejáratánál.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
2 hozzászólás