
Hiába jártak a méhek a nyáron, csak vajmi kevés mézet tudtak kipergetni a méhészek a hordás után
Fotó: Veres Nándor
Véget ért az idei méhészeti idény, de a méhészek egyáltalán nem örülhetnek az idei termésnek: katasztrofális szezont zártak, még a szerencsésebb vándorméhészek is csak veszteségmentesre tudják kihozni az évet. Idén nem lett akác- és hársméz, repce is csak alig, a napraforgóvirágok nektárhozamát pedig a méhek teleltetésére kell fordítani.
2019. augusztus 10., 09:002019. augusztus 10., 09:00
Augusztus elsején véget ért a méhészeti idény, ami nektárt begyűjtenek még a méhek, azt a méhcsaládok teleltetésére fordítják a méhészek.
A szerencsésebbeknek, akik legalább két napraforgótáblán tudták legeltetni a méheiket, sikerült átlagos mennyiségű nektárt gyűjteniük a napraforgóról, de mézet nem tudtak kipergetni belőle, mert a méhcsaládok táplálására kellett fordítaniuk a hozamot – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetőjétől.
Fotó: Veres Nándor
– utalt a vándorméhészek többségére a szakember, elmagyarázva, hogy a változékony időjárás, a napraforgó fajtája és vetési ideje miatt sosem lehet előre kiszámítani, mit találnak az adott területen. Lázár Tibor szerint
Éppen ezért idén valamivel jobb helyzetben vannak a nem vándorló méhészek, de ők is tíz kilogrammnál kevesebb nektárt tudtak gyűjteni kaptáronként az átlagosnak számító 10–15-höz képest.
Fotó: Veres Nándor
Az idei szezon nem csak Erdély-, illetve országszerte volt rossz. Mint azt Lázár Tibor magyarországi, horvátországi és szerbiai méhészekkel folytatott beszélgetései alapján elmondta, azokban az országokban is hasonlóan gyenge az idei méztermés.
– tudtuk meg a szakembertől. Ennek az az oka, hogy a méz árát a nemzetközi piac nagy méztermelő országai, elsősorban Argentína, Brazília és Kína határozzák meg, ám ezekben az országokban más időszakban van a méhészeti szezon, Kínában például még zajlik, ezért az árak még nem alakultak ki, ez csak a későbbiekben fog megtörténni.
Egyébként a gyenge szezon ellenére jó állapotban vannak a székelyföldi méhészek méhcsaládjai, amelyeket az elmúlt tél is megviselt. Az elkövetkező időszakban a pajzstetvek által termelt harmatméz tizedelheti meg a méheket, erre kell odafigyelniük a méhészeknek, ugyanakkor késlekedés nélkül az atka elleni védekezésre kell nagy gondot fordítaniuk – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás