
A turisztikai vonzerő is nő, ha könnyen lehet közlekedni a településen. Archív
Fotó: Haáz Vince
Aktualizálják Szovátán a mobilitási tervet, és ennek érdekében a városlakókat arra kérik, hogy pár kérdésre válaszoljanak. Azt mindannyian tapasztalják, hogy egyre több a jármű a településen, a kérdés most az, hogy csökkenteni akarják-e az autóhasználatot a helybéliek, és ha igen, mit kérnek cserébe.
2022. január 05., 18:232022. január 05., 18:23
Az új mobilitási tervvel a szovátai városvezetésnek az a fő célja, hogy irányt mutasson a közlekedés fejlesztése érdekében, és meghatározza, hogy mit szeretnének a városlakók.
A szovátai polgármesteri hivatal Facebook-oldalán olvasható a felhívás, amelyben arra kérik a városlakókat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a városon belüli közlekedéssel kapcsolatban. Többek között arra kíváncsiak, hogy ki mivel megy munkába, iskolába, szórakozni, bevásárolni. Milyennek találja a városi járdákat, használja-e azokat. Ha autóval közlekedik a városban is, mire lenne szüksége ahhoz, hogy erről lemondjon és buszozzon vagy gyalogoljon. Alapvetően
Fontos szempont, hogy a lakosság biztonságban tudjon egyik helyről a másikra eljutni, de az is, hogy csökkenjen a levegő- és zajszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az energiafogyasztás.
Mint a városháza sajtószóvivője, Moldován Kriszta a Székelyhonnak elmondta, azért is fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, mert csak így tudja mindenki elmondani, hogy jelenleg mivel közlekedik és milyen elvárásai vannak.
Tavaly megszűnt a tömegközlekedés a városban, nem jár többet az autóbusz a távolabbi célpontok között. A sajtószóvivő ezt azzal magyarázta, hogy – a járványidőszak miatt is – egyre kevesebben közlekedtek, és nem volt kifizetődő működtetni az autóbuszt. De így az idős személyek, akik általában buszoztak, szállítási lehetőség nélkül maradtak. A kérdőív kitöltésekor jelezni lehet, hogy szükség van a tömegközlekedésre, és a visszajelzések alapján újra beindíthatják a szolgáltatást.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!