
Fotó: Haáz Vince
A Realitatea Tv-nek nyilatkozott hétfőn este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, az interjúban pedig több témát is érintettek, többek között Iohannis népszerűségét az erdélyi magyarok körében, az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket, valamint a parlamenti választásokat.
2024. március 05., 10:242024. március 05., 10:24
A romániai magyarok 80 százaléka korábban Klaus Iohannisra szavazott, de mára jelentősen csökkent a közösség bizalma az államfőben – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. A Realitatea Tv-nek nyilatkozó Kelemen Hunort arról kérdezték, hogy
A politikus kijelentette, hogy a részletes mérleg elkészítése időigényes lenne, de annyi bizonyos, hogy a romániai magyarok elégedetlenek az államfővel. „Azt látom (...), hogy a Iohannishoz való hozzáállás megváltozott. A magyar szavazatok több mint 80 százalékát megkapta 2014-ben, amikor Victor Pontával versengett. Nagy volt iránta a bizalom” – jelentette ki Kelemen, aki szerint még Ion Iliescuban is jobban bíztak annak idején a magyarok, mint most Klaus Iohannisban.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, hogy
Viszont a szavazói megérdemelnék, hogy Iohannis kommunikáljon valamit a politikai jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről. „Hiányzik az átláthatóság ezen a téren” – idézi az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor.
A Realitatea Tv-nek nyilatkozva az RMDSZ elnöke kifejtette: létezik egy dosszié arról, hogy kik voltak azok a személyek, akik a március 15-e előtti napokban kiprovokálták a halálos áldozatokat is követelő sajnálatos eseményeket. „Nincs kétségem afelől, hogy a volt szekusok álltak a Marosvásárhelyen történtek hátterében” – fogalmazott a politikus.
Kérdésre válaszolva Kelemen kijelentette, hogy a szélsőséges erők ma valós veszélyt jelentenek Romániában. Ezek a pártok szerinte az egymásra tevődő válságok után mindenütt megerősödtek Európában, mert az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai „fősodorban”.
– mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „arra vannak ítélve”, hogy a június 9-i európai parlamenti választások után is együtt kormányozzanak.
Az RMDSZ elnöke hétfő este a Realitatea Tv-nek nyilatkozva kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat a jelenlegi politikai erőviszonyok és az eddigi döntéseik is koalíció fenntartására kényszerítik. „Nincs más út egyikük számára sem” – jegyezte meg.
Kelemen elmondta azt is, hogy a parlamenti választásokon
Az pedig nem az RMDSZ-en múlik, hogy kivel tud koalícióra lépni a választások után. „Csak azok közül választhatok, akit a szavazókorú polgárok megválasztottak. (...) Abból főzünk, amit a kamrában találunk” – jelentette ki.
Hozzátette, ha választások után a PSD-nek és a PNL-nek együtt nem lesz parlamenti többsége, és együtt szeretnének kormányozni, akkor szövetségeseket fognak keresni.
de december 8-ig várnunk kell” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!