
Fotó: Haáz Vince
A Realitatea Tv-nek nyilatkozott hétfőn este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, az interjúban pedig több témát is érintettek, többek között Iohannis népszerűségét az erdélyi magyarok körében, az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket, valamint a parlamenti választásokat.
2024. március 05., 10:242024. március 05., 10:24
A romániai magyarok 80 százaléka korábban Klaus Iohannisra szavazott, de mára jelentősen csökkent a közösség bizalma az államfőben – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. A Realitatea Tv-nek nyilatkozó Kelemen Hunort arról kérdezték, hogy
A politikus kijelentette, hogy a részletes mérleg elkészítése időigényes lenne, de annyi bizonyos, hogy a romániai magyarok elégedetlenek az államfővel. „Azt látom (...), hogy a Iohannishoz való hozzáállás megváltozott. A magyar szavazatok több mint 80 százalékát megkapta 2014-ben, amikor Victor Pontával versengett. Nagy volt iránta a bizalom” – jelentette ki Kelemen, aki szerint még Ion Iliescuban is jobban bíztak annak idején a magyarok, mint most Klaus Iohannisban.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, hogy
Viszont a szavazói megérdemelnék, hogy Iohannis kommunikáljon valamit a politikai jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről. „Hiányzik az átláthatóság ezen a téren” – idézi az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor.
A Realitatea Tv-nek nyilatkozva az RMDSZ elnöke kifejtette: létezik egy dosszié arról, hogy kik voltak azok a személyek, akik a március 15-e előtti napokban kiprovokálták a halálos áldozatokat is követelő sajnálatos eseményeket. „Nincs kétségem afelől, hogy a volt szekusok álltak a Marosvásárhelyen történtek hátterében” – fogalmazott a politikus.
Kérdésre válaszolva Kelemen kijelentette, hogy a szélsőséges erők ma valós veszélyt jelentenek Romániában. Ezek a pártok szerinte az egymásra tevődő válságok után mindenütt megerősödtek Európában, mert az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai „fősodorban”.
– mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „arra vannak ítélve”, hogy a június 9-i európai parlamenti választások után is együtt kormányozzanak.
Az RMDSZ elnöke hétfő este a Realitatea Tv-nek nyilatkozva kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat a jelenlegi politikai erőviszonyok és az eddigi döntéseik is koalíció fenntartására kényszerítik. „Nincs más út egyikük számára sem” – jegyezte meg.
Kelemen elmondta azt is, hogy a parlamenti választásokon
Az pedig nem az RMDSZ-en múlik, hogy kivel tud koalícióra lépni a választások után. „Csak azok közül választhatok, akit a szavazókorú polgárok megválasztottak. (...) Abból főzünk, amit a kamrában találunk” – jelentette ki.
Hozzátette, ha választások után a PSD-nek és a PNL-nek együtt nem lesz parlamenti többsége, és együtt szeretnének kormányozni, akkor szövetségeseket fognak keresni.
de december 8-ig várnunk kell” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
szóljon hozzá!