
A Szín-Kron csoport színvonalas előadásai rendszerint telt ház előtt zajlanak
Fotó: Szín-Kron Csoport
Új produkcióval rukkolt elő a gyergyószentmiklósi Szín-Kron diákszínjátszó társulat. A fiatalok pénteken mutatják be a Kávéházi történeteket.
2020. szeptember 18., 10:072020. szeptember 18., 10:07
Magyar szellemi élet címmel jelent meg egy elbeszélésgyűjtemény a 19. század végén, amelynek szerkesztője, Igmándi Mihály a kor neves íróit, költőit, művészeit kérte fel arra, hogy írjanak egy történetet a saját életükről. Ez a könyv, az abban megjelenő írások adják a Szín-Kron csoport új előadásának alapját.
A Kávéházi történetek nem törekszik arra, hogy a színpadra adaptált önéletrajzi alkotásokból kiderüljön ki is volt az a személyiség, aki magáról mesél.
– magyarázta Kolozsi Borsos Gábor, a Szín-Kron csoport vezetője. Lényegében a szereplők egymásnak mesélnek, a kávéházi asztalnál találkozva. A korhoz és a produkció alapjául szolgáló könyv tartalmához sem ragaszkodtak szigorúan az alkotók, hiszen korban későbbi történetek is megelevenednek az előadásban. Mint minden mást, ezt a darabot is „átírta” a koronavírus-járvány: a próbafolyamat még a szükségállapot előtt elkezdődött, a bezártság idején online, egyénileg folytak a próbák, a szigorítások fellazításával pedig elindulhatott a közös munka.
A Kávéházi történetekhez élő zenei kíséret adja a kor hangulatát: kifejezetten ehhez a produkcióhoz alakult az a hatfős zenész formáció az idén érettségizett Elekes Péter kezdeményezésére, amely ízelőt ad a 19. század végi, a 20. század eleji zenei világról.
Egyébként a produkció létrejöttét segítette a Figura Stúdió Színház és a gyergyószentmiklósi civil emberek adományaiból létrehozott Élmény Alap.
– mondta el Kolozsi. A későbbiekben az ősz folyamán mindenképpen szeretnék még többször játszani a Kávéházi történeteket: az időpontokról még pontos információt nem tudnak adni, hiszen a középiskolás társulatból többen már egyetemisták lettek, és egyeztetni kell majd a programot a fellépésekhez. A társulat ugyanebből az okból hamarosan toborzót szervez, újabb tagokat várnak. Amint a vezetőjük megjegyezte, csak kíváncsiságra van szükség, a tehetség, a színjátszáshoz való érzék az elején nem fontos. Majd kialakul.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!