
Az 1848–49-es szabadságharcra emlékező ünnepségeket megelőző gyergyószentmiklósi sajátosság, hogy katonaeledel-kóstolóra hívják az érdeklődőket.
2019. március 11., 10:042019. március 11., 10:04
Nagykorúvá vált a hagyomány, hogy ne csak beszédek, alkalomhoz illő dalok és szavalatok elhangzása jelentse a szabadságharchoz kötődő ünnepségeket, hanem – amint a kezdeményező Török Zoltán fogalmaz – a lélek mellett a testnek is adjanak valamit.
A Benedek-kúria udvarán minden évben egy nagy üstben rotyog az étel, és az emberek mindig olyat kóstolhatnak, amihez hasonlót a szabadságharc katonái ehettek a táborokban. A vasárnap déli eseményen székely huszárgulyás főtt – azaz paprika helyett tárkonnyal ízesítve főzték a gulyást, amiben aztán sok minden belekerült, ami finommá és laktatóvá teszi.
– szögezte le Török.
Mint megtudtuk, két év múlva, a 20. katonaeledel-kóstolóra egy kiadványban teszik közzé az eddig elkészült étkek leírását és receptjét.
A Művelődési Központ és a Gránátalma Egyesület társszervezésében megvalósult vasárnapi esemény a korábbi években már jól bevált forgatókönyv szerint zajlott. A nagymisét követően a Szent Miklós-templomból a szabadságharc katonai egyenruháit viselő huszárok és gyalogosok kíséretében vonultak át az emberek a Benedek-kúriához, ahol 48-as katonanóták, rövid kulturális műsor zajlott a katonaebéd előtt.
A következő ünnepi esemény március 15-én lesz, amikor 12 órától ünnepi szentmisét tartanak a Szent Miklós-templomban, majd ezt követően a Petőfi-szoborhoz vonulnak a megemlékezők. Itt, a megszokott helyszínen zajlik majd gyergyószentmiklósi ünnepség. Vasárnap 19 órától a Kiáltó szó című táncjátékot tekinthetik meg az érdeklődők az Udvarhely Táncműhely előadásában a művelődési ház színháztermében.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!