Vetélkedő a kastély történetéről
Fotó: Facebook/Kemény-kastély őrei
A marosvécsi Kemény-kastéllyal neveztek be az Örökségünk őrei projektbe a szászrégeni Lucian Blaga Szakközépiskola 9–11. osztályos tanulói. A tizenhárom diákból és két tanárból álló csapat nagy lelkesedéssel vetette bele magát a várkastély megismertetésébe.
2018. február 19., 17:232018. február 19., 17:23
2018. február 19., 17:242018. február 19., 17:24
A Maros jobb oldalán, a dombtetőn álló kastély nem ismeretlen a régeni diákok számára, sokan közülük ugyanis a nyári vakációban önkénteskednek, idegenvezetést vállalnak, magyar, román és angol nyelven kalauzolják az odaérkezőket. Ez azt jelenti, hogy ők is ismerkednek a kastély szellemével, múltjával, hiszen fel kell készülniük a túravezetésre, ugyanakkor gyakorlatban is kipróbálják magukat, a kommunikációs készségüket, illetve azt, hogy az összegyűjtött tudást miként tudják továbbadni, érdekesen, színesen elmondani, miért is fontos meglátogatni a Kemény-várkastélyt.
Vannak sokan ellenben, akik nem jártak ott soha, nem is ismerik a kastély történetét, ezért is fontos az a feladat, amit a Kemény-kastély őrei, kihasználva a lehetőséget, most felvállaltak. A múlt ismertetésének egyik jellegzetes formáját választották:
Megszólaltatták többek közt az egyik leszármazottat, Nagy Kemény Gézát, illetve olyan idős marosvécsi embereket, akik még emlékeztek az egykori tulajdonosra, báró Kemény Jánosra is.
A Kemény-kastély őrei Facebook-oldalukon igyekeznek minél több nyelven is elérhetővé tenni a kastélyról a tudnivalókat. Ahogy Reichenberger Iringó tanár lapunknak elmondta, angolul, törökül, spanyolul, franciául, románul is tájékoztatják az olvasókat az érdekességekről, például arról, hogy Marosvécsről az első írásos említés 1228-ból maradt fenn. Vagy a kastély elődjének, a várnak a történetéről írnak, majd a most is álló épület múltját ismertetik, a kert sajátosságait, a kastélyparkban található kőasztalt, amelyet Kós Károly tervezett. Augusta Patton, Kemény János görög-skót felesége önéletrajzából közölnek rendszeresen részleteket, illetve olyan adatokat, amelyeket eddig kevésbé ismert a közvélemény.
Az interjúk mellett könyvekből, levéltári iratokból, naplókból informálódnak a tanulók, akik rendszeresen ellátogatnak Marosvécsre, a kastélyba, illetve szoros kapcsolatot tartanak az ottaniakkal. Ennek jegyében szerveztek egy iskolai látogatást is, amikor a helyi kisdiákokkal találkoztak, medvevadászatot tartottak, a művészetek világával ismerkedtek, Kemény K.Ö.veket festettek, legyezőket készítettek, meséltek. Ugyancsak a kastélyra hívta fel a figyelmet az a villámcsődület is, amelyet szintén a helyszínen szerveztek meg, ahogy a kiállítást is az utóbbi évtizedekben előkerült érmékből. Farsangra fánkot készítettek „férfiaknak, fehérnépeknek Bornemissza s Kemény módra”.
Csütörtök délután öt órától a marosvécsi református egyház szervezésében Pánczél Szilamér történész, a Maros megyei múzeum munkatársa tart előadást a falu múltjáról, visszatekintve egészen a rómaiak korába, amely érdekesnek ígérkezik nem csupán a helybeliek számára, de a kastélyt örökbefogadó régeni diákoknak is.
Fentről, lentről, közelről és távolról igazi színkavalkádot mutat pünkösdszombaton a Kis- és Nagy-Somlyó közötti hegynyereg. A Szék útjától a Hármashalom-oltárig igyekszünk felidézni minden látványos pünkösdi pillanatot.
Egyetért a szakszervezetek május 18-i, szombati tiltakozásával a Székely Nemzeti Múzeum és munkaközössége – jelentették be Facebook-oldalukon az intézmény képviselői.
Vissza kell mennünk a hitünkért, ne csupán szemlélői, hanem cselekvő résztvevői legyünk életünk közösségeinek, hogy mindannyian rátaláljunk a családi asztal és az oltár közösségére – hangzott el az idei fogadalmi pünkösdi búcsú szentbeszédében.
Érkeznek a zarándokok csíksomlyói hegynyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A Szék útja tömött, illetve rengetegen a meredek hegyoldal irányából közelítik meg a búcsús szentmise helyszínét.
A hagyományoknak megfelelően a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai viszik a kordont, amivel körülvéve viszik fel a csíksomlyói nyeregbe a búcsús jelképeket. A kordonon belül vonul a papság, illetve a búcsú szónoka is.
Amennyiben önnek nincs lehetősége részt venni a csíksomlyói pünkösdi búcsú idei kiadásán, a világhálón is követheti annak eseményeit, ugyanis a Csíksomlyó Élő Youtube-csatorna idén is közvetít a helyszínről.
Nyugati irányból a legnehezebb behajtani Csíkszeredába: a kocsisor Szentegyházától kezd beállni. Északon mintha kissé jobb lenne a helyzet.
A rossz idő sem tántorítja el az embereket, hogy a csíksomlyói Szűzanyához zarándokoljanak, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy folyamatosan vonulnak a Szék útján a hegynyereg felé.
Több mint kétezer zarándok érkezett a csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsúra a Magyarországról induló zarándokvonatokkal. Az esős idő ellenére töretlen hittel, imádságos lélekkel és örömmel indultak a nyeregbe, hogy részt vegyenek az ünnepi szentmisén.
Egyelőre nem kedvez az időjárás a csíksomlyói pünkösdi búcsúba tartó zarándokoknak, a keresztalják zuhogó esőben tartanak a hegynyereg felé. Fotóriportereink a gyimesi és az udvarhelyszéki hívek időjárással szembeni nehézségeiket örökítették meg.
szóljon hozzá!