
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei fiókja közleményben értesíti tagságát, valamint az elhunyt tagok gyermekeit, hogy a 2020. július 15-én megjelent 130-as számú törvény, valamint a november 5-én megjelent 232-es számú előírásai szerint az 1945 és 1963 közötti kommunista diktatúra áldozatai, bebörtönzöttek, munkatáborba hurcoltak, kilakoltatottak, valamint az 1944. augusztus 23-át követően külföldre deportált hadifoglyok gyermekei is jogosultak a kártérítésre.
2020. november 13., 10:552020. november 13., 10:55
Mint a közleményből kiderült: a kommunista diktatúra elleni harcokban, börtönökben, lágerekben, munkatáborokban elhalt szülők első fokú leszármazottai jogosultak 500 lejes kártérítésre; az üldöztetési periódusban született gyermekek jogosultak azonos kártérítésre, mint az elhunyt szülő; az üldöztetési periódus után született gyermekek jogosultak az üldöztetett és elhunyt szülő kártérítésének az 50 százalékára; a kártérítés megállapítására a Hargita Megyei Kifizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség (AJPIS) keretein belül létrehozott bizottság jogosult (Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 94.)
A szükséges iratcsomó: sínes irattartó, típuskérés, nyilatkozat, a kérelmező személyi igazolványa, a kérelmező születési igazolványa, a kérelmező házassági igazolványa (nőknél), a szülő halotti igazolványa, a 118. törvény szerinti határozat a szülő kártérítésének megállapításáról (a határozat hiányában hiteles igazoló akta a szülő üldöztetéséről). Miután megkapták a kártérítési határozatot, várják az ügyfeleket a megyeháza 311-es irodájában hetente kedden és szerdán 10 és 12 óra között, hogy felvegyék a szövetségbe – áll a Székely Gábor elnök által aláírt közleményben.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás