
Hozták a „papírformát” a nagyvadak. A 2024-es károk összértéke majdnem hasonlóan alakult, mint 2023-ban.
Fotó: Barabás Ákos
Több mint félmillió lej kártérítést kaptak januárban a szigorúan védett vadak által okozott károk megtérítésére a Hargita megyei gazdák.
2025. február 04., 11:302025. február 04., 11:30
Januárban befejeződött a múlt évi, szigorúan védett vadak által okozott vadkárok rendezése Hargita megyében, a kártérítések utolsó részletét is kifizette a környezetvédelmi minisztérium.
A szigorú védelem alatt álló vadfajok – medve, farkas, hiúz, vadmacska – közül a nagyvadak 2 012 553 lej értékű kárt okoztak 2024-ben Hargita megyében. Ebből majdnem 1,5 millió lejt már a múlt évben kifizetett a környezetvédelmi minisztérium a károsultaknak, és mostanra a hiányzó összeget is megkapták az érintett gazdák – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjétől.
A 2024-es károk összértéke (2,01 millió lej) az egy évvel korábbihoz (2,15 millió lej) hasonlóan alakult. Tavaly összesen 463 bejelentést kapott a megyei környezetvédelmi ügynökség, a károk közül 437 volt megalapozott, azokról jegyzőkönyv készült. Tizenkét esetben utasították el a kártérítési igényt, többnyire a vonatkozó kötelezettségek be nem tartása miatt.
Fotó: Pinti Attila
A károk többségét – ahogyan az minden évben lenni szokott – a medvék okozták: 417 esetben tettek kárt a háziállat-állományban, valamint a termésben, 42 alkalommal pedig farkasok okoztak veszteségeket a gazdák állatállományában.
Domokos László József a károkkal és a kárrendezésekkel kapcsolatban kiemelte, a felsorolt adatok kizárólag a szigorúan védett vadak által okozott károkra vonatkoznak, azaz csak azok esetében fejeződött be a kárrendezés. Ez nem terjed ki a vaddisznók, szarvasok és más, nem védett vadfajok által a gazdáknak okozott veszteségekre.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Utóbbiakról nem is kap bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, és ezeket a károkat nem is a szakminisztérium téríti meg, hanem az érintett vadásztársaságok.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!