
Az első gyerekvállalás 23–25 éves korig lenne ideális. Sokan viszont csak később szánják rá magukat erre a lépésre. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre később vállalnak gyereket a nők, az Európai Unióban már lassan eléri a 30 évet az anyák átlagéletkora az első gyermek születésekor, Romániában pedig a 27-et. A késői gyermekvállalásnak számos kockázata van, főként 35 éves kor után. Ideális esetben 25 éves korig lenne ajánlott megszülni az első kisbabát.
2021. március 06., 09:122021. március 06., 09:12
Jelentősen kitolódott a gyermekvállalás az elmúlt években. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai szerint
A napokban közzétett statisztika ráadásul 2019-es adatokra alapoz, így jelenleg már ennél is magasabb lehet ez az érték. A legmagasabb, 31 évet is meghaladó átlagéletkort Olaszországban, Spanyolországban és Luxemburgban jegyezték. Ezzel szemben
Látható tehát, hogy az európai uniós átlaghoz képest Romániában kedvezőbb a helyzet, de az itt mért közel 27 éves átlagéletkor is későinek számít az első gyermek vállalásához, és jelentős növekedést is jelent az országban 2010-ben mért 25,5 éves átlagéletkorhoz viszonyítva.
A gyermekvállalási kor kitolódása egy olyan trend, amely már jó ideje fennáll – mutatott rá érdeklődésünkre Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvos. Mint mondta, az 1990-es évek előtt volt egy stabilnak tekinthető periódus, amikor éveken keresztül 25 év volt az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora. A '90-es éveket követően viszont folyamatosan nőni kezdett az átlagéletkor Romániában is, ahogy az a nyugat-európai országokban már korábban jellemző volt. Ennek fő oka, hogy
A '90-es évek előtt belátható volt egy ember karrierje és a családban betöltött szerepek is letisztultabbak voltak. A férfiak voltak a családfenntartók, és a nők fő szerepe az anyaság volt. Ez a családmodell viszont mára elmosódott, mivel
Ehhez először elvégeznek egy egyetemet, ami három, de akár hat évbe is telhet, utána pedig még el kell helyezkedni, és eljutni egy olyan szintre, amely már stabilnak mondható. Ráadásul a pályaváltás is egyre gyakoribb lett: míg régebben a legtöbben egy szakmában dolgozták le az életüket, manapság gyakran váltanak a fiatalok, és ilyen esetben még több évbe telik, míg valaki stabil életkörülményeket teremt magának.
„Ez nagyon sok időt vesz igénybe, és mivel ezeknek a terveknek egy gyermek »keresztbe tud tenni«, jelentősen kitolódott a gyermekvállalás. Mindennek hatására gyakran csak 35 éves kor után jutnak el odáig a nők, hogy úgy érezzék, megvalósították önmagukat, és most már készen állnak a gyermekvállalásra.
Sokszor látjuk, hogy mire eljön az az idő, hogy gyereket szeretnének, már nem biztos, hogy össze is fog jönni” – hívta fel a figyelmet a szülész-nőgyógyász.
Hozzátette, ettől eltekintve egyre többen vannak, akik 35 éves kor után szülnek. Csíkszeredában például tavaly 221 esetben adott életet gyermekének 35 éven felüli nő, és 33 gyermeket 40 éven felüli nő hozott világra. Előbbiek közül 55-en hozták világra első gyermeküket, utóbbiak közül négyen, tehát 55 nő csak 35 éves kora után szülte az első gyerekét, négy pedig 40 éves kora után. Az első gyermek vállalásánál mért átlagéletkor egyébként az országos helyzethez hasonlóan Csíkszeredában is 27 év körül mozog. Ez
Az adatokból az látszik, hogy a megfelelő életkorban kihordott terhességek száma Romániában is csökkent, és a nagyon korai, illetve túl késői terhességek száma növekedett, ezek összességéből rajzolódik ki a 27 év körüli átlagérték.
Csíkszeredában tavaly 221 esetben adott életet gyermekének 35 éven felüli nő. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hompoth György kérdésünkre azt is elárulta, hogy ideális esetben 23–25 éves korig lenne ajánlott megszülni az első gyermeket, mert olyankor még jóval nagyobb a termékenység, és jóval kisebbek a kockázatok. Ez kitolható, de legkésőbb 30 éves korig mindenképp ajánlott lenne az első terhesség.
Egyrészt csökken a termékenység, ami miatt a fogantatás is nehezebb, emellett pedig megnő például a genetikai betegségek kockázata, és a szülés is kockázatosabb, főként, ha első gyermekről van szó. A főorvos zárásként kiemelte: nagyon fontos a terhesgondozás. Ha valaki későn vállal gyereket, tudatában kell lennie, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint amilyen fiatalabb korában lett volna, ezért a terhesség fokozott odafigyelést igényel.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!