Kármel-hegyi Boldogasszony ünnepe van ma

A Szentírás több helyen ír a Kármel-hegyről, ahol Illés próféta égő áldozatot mutatott be, hogy a hitetleneknek bebizonyítsa, az Úr az egyetlen és igaz isten. A 12. században remeték kápolnát emeltek ott, majd szerzetbe rendeződtek, amelynek működését Szent Albert jeruzsálemi pátriárka engedélyezte.

A Boldogságos Szűz Kármel-hegyi Testvérei nevű szemlélődő kármelita szerzet Európában mint női rend terjedt el.

Az ünnep középpontjában Szűz Mária kegyelmessége áll, létrejöttét egy látomáshoz kötik. Az Angliában élő Stock Szent Simonnak 1251. július 16-án az angyalok kíséretében megjelent Szűz Mária: skapulárét, azaz váll-leplet és különleges ígéreteket adott azoknak, akik azt hittel viselik.

A kármeliták jellegzetes barna skapuláréja szimbólummá vált, a rend tagjai mellett laikusok is hordhatják.

Papi közreműködéssel, kármelita ünnepen lehet felvenni, és ígéretet kell tenni arra, hogy élethosszig viselik. A csíkszeredai Szent József-kápolnában kedden 16 órakor kezdődik a szentmise, amelynek keretében feladják a skapulárét.

A nap ünnepeltje a gyimesbükki-barátosi templom, a kerelőszentpáli Haller-temetőkápolna és a gyimesfelsőloki-komjáti templom védőszentje. Utóbbi búcsúját kedden délelőtt 11 órától tartják, főcelebráns és szónok Tamás József püspök lesz. A marosszentgyörgyi Kis Szent Teréz kármelita kolostor nővérei szabadtéri ünneplést tartanak: 17 órától ünnepi esti dicséretet énekelnek, majd szentolvasót imádkoznak. A szentmise 18 órakor kezdődik, főcelebránsa Kajtár Edvárd, a pécsi székesegyház plébánosa lesz.