
Templomokban, kápolnákban ünnepelnek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A kármelita rend kiváltságos ünnepe július 16-a, Kármel-hegyi Boldogasszony vagy Skapulárés Boldogasszony napja.
2019. július 16., 11:292019. július 16., 11:29
2019. július 16., 15:002019. július 16., 15:00
A Szentírás több helyen ír a Kármel-hegyről, ahol Illés próféta égő áldozatot mutatott be, hogy a hitetleneknek bebizonyítsa, az Úr az egyetlen és igaz isten. A 12. században remeték kápolnát emeltek ott, majd szerzetbe rendeződtek, amelynek működését Szent Albert jeruzsálemi pátriárka engedélyezte.
Az ünnep középpontjában Szűz Mária kegyelmessége áll, létrejöttét egy látomáshoz kötik. Az Angliában élő Stock Szent Simonnak 1251. július 16-án az angyalok kíséretében megjelent Szűz Mária: skapulárét, azaz váll-leplet és különleges ígéreteket adott azoknak, akik azt hittel viselik.
Papi közreműködéssel, kármelita ünnepen lehet felvenni, és ígéretet kell tenni arra, hogy élethosszig viselik. A csíkszeredai Szent József-kápolnában kedden 16 órakor kezdődik a szentmise, amelynek keretében feladják a skapulárét.
A nap ünnepeltje a gyimesbükki-barátosi templom, a kerelőszentpáli Haller-temetőkápolna és a gyimesfelsőloki-komjáti templom védőszentje. Utóbbi búcsúját kedden délelőtt 11 órától tartják, főcelebráns és szónok Tamás József püspök lesz. A marosszentgyörgyi Kis Szent Teréz kármelita kolostor nővérei szabadtéri ünneplést tartanak: 17 órától ünnepi esti dicséretet énekelnek, majd szentolvasót imádkoznak. A szentmise 18 órakor kezdődik, főcelebránsa Kajtár Edvárd, a pécsi székesegyház plébánosa lesz.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!